[Fizika] Miért nem látjuk a fény interferenciáját a hétköznapi életben?

[link]

Innen indulva olvasgassad. Esernyőn keresztül nézd meg utcai lámák fényét!(Vagy a "karcos" autóbusz ablakon keresztül)

Hacsak nincs egy a korábbi hozzászólók által említett vékony valami, akkor a legtöbb színes és fehér fény koherenciája (amolyan összefüggősége, összetartozása az idegesn szavak szótára alapján) túl "rövid" vagy kicsi ahhoz, hogy a vastagabb méretű hétköznapibb tárgyaknál szabad szemmel megfigyelhető interferencia legyen.

Épp ezért is nagy technikai eredmény is, hogy mind az első interferométer mind az első hologram még a lézer feltalálása előtt született meg.

Az interferencia hullámjelenség, és ezek jelentkezéséhez az szükséges, hogy a hullám haladását a hullámhosszal összemérhető akadállyal, réssel befolyásoljuk. Mivel a látható fény hullámhossza durván 400 és 700 nanométer közti tartományba esik, az ezzel összemérhető nagyságú testeknek, réseknek kb. mikrométer nagyságúaknak kell lenniük. Az így befolyásolt hullámterjedés aztán az akadály helyéről kiszámolhatóan a hullámnak az akadály mérettartományában történő változásaitól függ, és ettől a helytől távolodva ezek a változások interferenciamintázatban figyelhetők meg.

Egyébként a korábbi hozzászólások a legelsőn kívül teljes hülyeséget hoztak fel példaként, mégis 100%-osnak értékelték őket. Ez is jól mutatja, hogy a félműveltség rosszabb, mint a tudatlanság. Sem a szappanbuborék, sem az olajfolt nem interferenciajelenség. Ahogy a szivárvány sem. Ezek a fénytörés témaköréhez tartoznak, és összetett fény kell hozzájuk.

Az interferenciához viszont a fent említett kis mérettartományú akadályokon kívül monokromatikus és térben valamint időben is koherens fényforrás kell, különben az időben és térben össze-vissza változó hullámfrontok nem fognak állandó interferenciaképet adni, amit te puszta szemmel (vagy detektorral) ézékelni tudsz. Ilyen viszont a természetben nincs, ehhez kell a lézer.

Kis kiegészítés az előzőhöz.

A szappanhártya vagy olajfolt színe tekinthetők interferenciajelenségnek, ha a fehér fényt gondolatban sok monokromatikus fényforrással helyettesítjük. Azonban ennél a jelenségnél a színek szétválása az elsődleges, amelyet a frekvenciafüggő törésmutató okoz. Az egyes frekvenciákon belül persze aztán van irányfüggés, hogy merre vannak konstruktív és destrukív interferencia irányok, de ezt a jelenséget tipikusan inkoherens, természetes és polikromatikus fényben látjuk, vagyis az egyes irányokban a változó rétegvastagságtól függően változó színeket látunk.