Miért nem zuhan bele a Föld a Napba?

20:04- nek:

"...A Föld is bele fog zuhanni a Napba és még hamarabb a Hold a Földbe..."

te sem vagy egy kimondottan csillagász alkat :)

természetesen a föld nem fog a napba zuhanni (hacsak a fizikai törvények és a gravitációs erő meg nem változik...), a hold meg olyannyira nem zuhan a földre, hogy egyenesen távolodik tőle :)

"A centripretális erő egyensúlyban van a G erőhöz képest."

Ha a G alatt a gravitációt érted, akkor ezt még alaposan át kéne gondolni. :-)

20:31- es:

ennek nem ártana még egyszer nekifutni...

"Azért mert a föld mágneses pólusa periódikas vonzza és taszíjtsa is a nap pólusát a keringéstől függően, így az effektív erő nulla lesz, tehát mindig azon a pályán fog maradni."

Jesszusom, ezt a sületlenséget meg honnan vetted? semmi köze a mágnességnek a dologhoz.

Ha pontos válasz kellene, azt mondanám, Nedwton II. törvényében szereplő differenciálegyenlet kiintegrálása, ha F helyére a gravitációs erőt helyettesíted, és megfelelő kezdőfeltételt választasz.

Szemléletes válasz:

impulzusmomentum (vagy más néven perdület) megmaradását sértené, ha belezuhanna, mert akkor egy eredendően perdülettel rendelkező rendszernek eltűnne a perdülete, hiszen az r, azaz a sugár 0-vá válna.

a perdület nagysága m*r*v*sin(a), ahol 'a' az 'r' helyvektor és a 'v' sebességvektor által bezárt szög. A koordináta-rendszer origója a Nap. Látható, hogy amennyiben az 'a' szög nem 0, azaz a sebesség nem párhuzamos a helyvektorral (nem egyenesen a Nap felé tart az objektum), és 'v' sem 0, azaz nem áll a test, hanem a Naphoz képest sebességgel bír, akkor a perdület nem 0, tehát sosem fog belezuhanni a Napba. Csakis akkor, ha 'a' szög 0, azaz a bolygó egyenesen a Nap felé tart (vagy tőle egyenesen el), vagy v=0, azaz a bolygó áll, mert ekkor a gravitáció pont a nap felé fogja húzni.

"és még hamarabb a Hold a Földbe."

Ebben tévedsz. A Hold ugyanis távolodik a Földtől.

Amúgy a választ már sokan elmondták előttem. Létezik egy un. centripetális erő, amivel a Föld kering a Nap körül. És ennek sebessége elég ahhoz, hogy pályán tartsa a Földet. Nem mozdul el se a Nap felé, se attól elfelé.

A Holdé egy kicsit más, mert az távolodik a Földtől, de kb. ugyanez a helyzet ott is.

L

Szia Maci!

Oltod a népet? :D Ugye már egy pár napja nem jött jó csillagászati kérdés, amire profi választ adhattál volna?

Azt tudom te vágod ezt, de akit érdekel nézzen bele:

[link]

A Holdra egyetlenegy erő hat, a Föld gravitációs ereje. ennek megfelelően, a Hold folyamatosan esik a Föld felé, akadálytalanul, szabadeséssel, tehát szakadatlanul gyorsul a Föld felé. Hogy miért nem éri el soha? Mert a Föld mindig ,,éppen kigörbül'' alóla. Ezt picit nehéz szóban elmondani.

[link]

Amikor egy kilátó tetejéről néz szét az ember, messze ellát. Ellát az egész látóhatárig. Ez kb. pár tucat kilométer. De nagyon távoli dolgokat már nem láthatunk meg, mert azokat már eltakarja a látóhatár. A Balatont nem láthatjuk meg a Gellérthegy tetejéről, még távcsővel sem.

Egészen jól tengeren lehet látni, hogy is működik ez. Elindul a hajó a kikötőből. Mi a kikötőben maradunk, és távcsővel nézünk a távozó hajó után. Fokozatosan azt látjuk, hogy a hajónak már nem látjuk a testét, csak az árbócát. Még később már csak az árbóc tetejét láthatjuk már. Még később az egész hajó eltűnik a látóhatár alatt.

Ezt már a régi időkben is megfigyelték, és -- helyesen -- arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld gömbölyű. A távozó hajó alat fokozatosan ,,legömbölyödik'' a tenger színe, és a hajó alját, peremét, árbócát egymás után takarja el előlünk a közbeeső gömbölyödő vízfelszín.

Meg is lehet mondani, hogy mennyi ennek a ,,legömbölyödésnek'' a mértéke. Ha 8 kilométerre távozik el a hajó, akkor neki már 5 méterrel van ,,lejjebb'' a vízszín, mint a kikötőben.

Amikor eldobok egy tárgyat, az előrefelé is repül, de lefelé is esik egyúttal. Minden lefelé szabadon eső tárgy az első másodpercben öt métert esik lefelé.

Most jön a lényeg. Lőjünk ki egy ágyúgolyót egyenesen előre egy hegy tetejéről, másodpercenként 8 kilométeres sebességgel. Ez a golyó repül is (előrefele, másodpercenként 8 kilométert), de egyúttal hullik is a Föld felé (az első másodercben 5 métert). Tehát 1 másodperc múlva 8 kilométer távolságban lesz tőlünk, és egyúttal 5 méterrel lesz lejjebb a kilövési pont szintjénél.

Azonban, mint a hajós példánál már említettük, egy 8 kilométerre távozó hajónál a vízazint éppen 5 méterrel van lejjebb ,,gömbölyödve'', mint a kikötőben! A Föld színe éppen 8 kilométerenként ,,gömbölyödik le'' 5 méternyit! Tehát az ágyúgolyónk az első másodpercben pontosan annyit hullik lefelé, mint amennyire a Föld kigömbölyödött alóla. Ágyugolyónk sohasem képes elérni a Föld felszínét! Fokozatosan hullik lefelé, de mivel egyúttal előrefelé is repül, ezért a Föld folyamatosan ,,gömbölyödik ki alóla'', és ez a két dolog éppen azonos mértékű.

A Holdra csak egyetlen erő hat, a gravitáció, amivel a Föld őt húzza. Centrifugális erő nem hat rá, egyedül csak a gravitáció, ugyanúgy, mint egy szabadon eső kőre. Ennek megfelelően, a Holdra ható erők egyáltalán nincsenek semmiféle egyensúlyban. A Holdat a gravitáció folyamatosan húzza, gyorsítja a Föld felé. Folyamatosan szabadon hullik a Föld felé. Folyamatosan gyorsul, és gyorsulása soha nem ér véget, szakadatlanul tart.

Ha egy test erőt fejt ki egy másik testre (kezem kopog az ajtón), akkor a másik test is szükségszerűen ugyanakkora (csak ellentétes irányú) erőt fejt ki az elsőre. Ha kezem kpog az ajtón, akkor az ajtó is kopog a kezemen. Ha nyomom a falat, a fal is nyomja a kezemet. Ha Föld maga felé húzza a Holdat, akkor a Hold is ugyanakkora erővel húzza maga felé a Földet. Ezt az ellentétes erőt nevezhetjük centrifugális erőnek, ez azonban már nem a Holdra, hanem a Földre hat.

Jó az ágyús példa, de nem értem, miért kell idekeverni a centrifugális erőt, ráadásul nem is helyesen.

A centrifugális erő olyan koordinátarendszerekben lép fel, ami nem inerciarendszer, ezért nem is létező erő. A centripetális erő pedig nem vehető úgy, mint egy külön erő, mert az pedig más erők együttes hatása (eredője). Nagy kavar van itt a fejedben...