Ez hogy is van a gyakorlatban? Energia nem vész el és nem keletkezik csak átalakul.

Ez már megint egy másik dolog.

Az ősrobbanás az, ami sérti az energiamegmaradás törvényét, vagyis az, hogy az Univerzum véges idő óta létezik, mert ha ez így van, akkor az az energia, ami az ősrobbanás során anyaggá alakult, a semmiből lett, vagyis egyszer csak volt.

Fizikusok ezt úgy mondják, hogy azokban a rendszerekben igaz az energiamegmaradás, amely az időbeli eltolásra invariáns. Azaz mind1, hogy a rendszert most nézem meg, vagy öt perc múlva, vagy öt év múlva, vagy ötezer év múlva, vagy éppen ugyanennyivel korábban mindig ugyanúgy fog viselkedni. Amikor a hallgató késik öt perccel a laborból, attól még a kísérletek eredménye nem fog változni.

Viszont ha nem öt perccel később érsz a laborba, hanem 16 milliárd évvel korábban, akkor nem lehet ugyanaz az eredmény, mert akkor még nem volt labor (meg világegyetem sem). (Dávid Gyula után szabadon :) )

Szóval az univerzum egésze nem invariáns teljesen az időbeli eltolásra, ezért nem igaz benne az energiamegmaradás. De a mi léptékünkkel mérve igen, mert mi nem tudunk kísérleteinkkel ekkora távlatokat befogni.

Én csak hobbi szinten foglalkozok a modern fizikával.

Tudtommal a kvantumvákuumból lehetne nyerni energiát, sőt minden bizonnyal a részecskék kölcsönhatnak a virtuális részecskékkel és emiatt például az elektromágneses kölcsönhatás is gyengébbnek észlelhető a virtuális részecskék miatt. De egy elmélet szerint a gravitáció is ezért nagyon gyenge a többi erőhatáshoz képest.