Hogy lesz valakiből tudós?

Aki nem látná a kulcsszavak között meg van jelölve a kémia, biológia, tehát természettudományról van szó.

Először azt ajánlanám, hogy a felvi.hu weboldalon nézd meg milyen szakok vannak.

Ha már van egy kép a fejedben, hogy konkrétan melyik tudományág az, amivel foglalkozni szeretnél részletesebben, vagy személyiséged alapján tudod, hogy milyen munkakörben szeretnél elhelyezkedni, akkor keress arról véleményeket, fizetésről információt.

Például, ha ahogyan írtad laborban szeretnél dolgozni, akkor számos lehetőséged van.

Gyógyszerész diplomával elhelyezkedhetsz gyógyszergyárakban és kutathatsz új gyógyszerek után.

Vagy orvosi diploma megszerzése után mikrobiológiát tanulsz, és akkor a betegségeket mutathatod ki vagy kereshetsz ellenszert a vírusok, baktériumok ellen.

Vegyészként, vegyészmérnökként új ipari folyamatokat tervezhetsz, hasznosabb kitermelés reményében.

Ha elvégzed a biológia alapszákot, akkor mehetsz tovább mesterképzésre és lehetsz vele genetikus például.

Ha a természettudománnyal szeretnél foglalkozni, akkor azt időben el kell kezdeni (10. után legkésőbb), mert nagy az ismeretanyag. Kémiánál például több hónapig kell számolási feladatokat végezned és tudni rendesen az elméletet. Biológiánál nagyon bőséges az anyag és az ökológia rémálom. Erre is kell idő.

Sajnos a mai rendszerben, ahol a humán tárgyakat ráerőszakolják az emberre, azt igénylik az embertől, hogy sokkal többet és jobban tanuljon, viszont ez egyfajta természetes szelekció is.

Magyarán ha érdekel, okos vagy és szorgalmas, akkor sikerülni fog.

Ha lusta vagy és nem vagy hajlandó minden nap tanulni egy kicsit, akkor már most felejtsd el, mert nem neked való.

A tudós úgy kezdi, mint bárki, iskolába jár. Időnként elég rossz tanuló. Viszont van kedvenc területe, elhivatottsága. Ez azt jelenti, hogy kedvence érdekében bármire képes, olyanra is, amire másért nem.

Előbb utóbb leérettségizik, előtte feltehetően korosztálya versenyeire jár. Aztán egyetemen tanul, ahol szintén versenyez. Ennek két következménye lesz. Többet tud, mint az aktuális tananyag (hiszen az eredményességhez felkészül, sok mindennek utánanéz - valahogy úgy, mint egy sportoló), másfelől ismeretségekre tesz szert és őt is megismerik. Mind a kortársai, mind a tudományterület művelői.

Az egyetemen többnyire megkeresi kedvenc területe vezető tanárát, akitől tanácsot kér. Az se ritka, hogy egyszerűen kitűnik, és a tanár veszi észre, és munkára hívja. A végzés után ez általában állást is jelent az adott oktató környezetében (nem feltétlenül a beosztottjaként).

Ezután az ifjú egyfelől végzi a napi feladatokat, másfelől a területének cikkei után koslat. A megértésben segítik az előtte járók. Ha kellő kitartást mutat, előbb utóbb maga is cikkírásra vetemedik. Ennek hatására nemzetközi ismeretségre is szert tesz. Persze csak ha jókat ír. Ez meg azon múlik, mennyire olvas másokat, mennyire gondolkodik el az írottakon, mennyire próbálja azokat átértelmezni, továbbgondolni.

Minél többet publikál, annál ismertebb és elfogadottabb lesz. Konferenciákra jár, meghívják más kollégái, főnökeitől lehetőséget (ez pénzt jelent) kap, hogy ő is meghívhasson másokat.

A tudósság azt jelenti, hogy egyszer csak azon kapja magát, azon a területen egyre többen kérik ki a véleményét. Egyre több helyre hívják előadni. Cikkeire hivatkoznak, amit mér a tudományos világ. Egyszer csak hozzá kezdenek jönni a hallgatók, még a riválisok is (bár kényszeredetten) véleményét kérik. Azon veszi észre magát, hogy területén a szava perdöntő lesz. Hiába mondanak húszan mást, ha ő emezt mondja, az a mérvadó.

Lovász László, az akadémia elnöke halk szavú ember. Érvel ha kell, de inkább csak mesél, elmondja, ő mit gondol. De mivel a fél világ akadémiája ezt tartja mértéknek, Orbán, akinek gyökeresen más a véleménye a tudományról, akadémiáról, nem tudja megkerülni (pedig de szeretné!). És ha egyszer konfliktus támad közöttük, amellyel Lovász nem ért egyet, azt onnan lehet tudni, hogy lemond. Innentől a tudományos világ szemében (és mindazok szemében, akik azt méltányolják), Orbán véleménye nulla. Nem tekintik partnernek. Lovász László a világ egyik legnagyobb matematikusa.

Lovász László világszinten egy tűrhetően jó matematikus, de messze van a világ legjobbjaitól. Ha elkezd valamit mesélgetni, azt a tudományos világ le se szarja, mert egy matematikus valamit vagy bebizonyít, vagy nem.

AZ Orbán-Lovász viszonylatban Lovász nyal, Orbán meg tartja a fenekét.

Nincs abban semmi meglepő, ha vélemények különböznek. Még az is elképzelhető, hogy ugyanannak a jelenségnek több olvasata van.

Mint például egy teljesítmény megítélése, a mesélgetés célja és tartalma, továbbá hogy mikor és mit érdemes bizonyítani. Ami az alfeleket illeti, azok eléggé egyformák, ezért könnyű összetéveszteni őket.

Viszont érdemi észrevétel nem történt, és ez a lényeg, a többi csak színesíti az életet.

A "tudós" azt jelenti, hogy tudományos kutató, ennek alapesete pedig az egyetemi oktató, aki normális esetben elsősorban kutatással foglalkozik munkaideje (és sokszor szabadideje) 95%-ában.

Laboratóriumokban elsősorban biológus, kémikus és fizikus tudósok dolgoznak. Általában BSc, MSc és PhD fokozatokat szereznek, tehát az érettségi után 8+ év alatt lehet egy kezdő tudóst kiképezni.

A tudós szakmai eredményességét, teljesítményét a publikációkkal jellemezzük. Hány cikke van, azoknak mekkora az impact factora és hány idézettséget kaptak rá. Ha valaki tudós akar lenni akkor minél hamarabb el kell kezdeni a tudományos kutatómunkát egy jó témavezető mellett. Ez akár már középiskolásként elkezdődhet a kutató diákok mozgalmának (és mentorhálózatának) a segítségével.