Én pedig mondhatni már fizikusként mondom, hogy b@romság az egész, ha tényleg erről szól. Tök ugyanez az effektus hajtja a paksi erőművet is, akkor az miért működik? Annyi hogy az egyik szabályozott a másik meg nem. Az egész alapelve, hogy neutronok a 235-ös uránt képesek hasítani. Ennek magfizikai oka van. A kötési energiát leíró félempirikus képletben 5 tag van. Amikor a mag befog egy neutront, akkor ezek a tagok úgy változnak, hogy instabillá lesz a mag és ketté hasad. Ekkor, mivel ha megnézzük a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében, annak szélső értéke van a vas körül, ami az A=60 tömegszám környékén van, kötési energia fog felszabadulni. A könnyű oldalról ugyanezen ok miatt energianyereséges a fúzió. Amit tudni kell az atombombához, hogy minél gyorsabb egy neutron, annál kisebb eséllyel ütközik a maggal, itt ugye ne felejtsük el azt a tényt, hogy 100 000-szer kisebb a mag, mint az atom. Azért, hogy ezt a nagyon kis valószínűségi dolgot üzemeltetni tudjuk, több uránt kell egyberakni (dúsítottat, ennek is megvan az oka, de ha mindent leírok sose végzek). Ha elegendő tömegű urán van egybe, akkor a láncreakció képes magától beindulni, ezt a tömeget nevezzük kritikus tömegnek. Urán esetében 56 kg. A klasszikus atombombánál, mint a Little Boy vagy Fat Man (ez plutónium), a kritikus tömeg, több elszeparált adagként van jelen és a robbanáskor egy kémiai bomba egyesítő a blokkokat, így a kritikus tömeg egyben lesz, a hasadás megindul. Fontos, hogy a bomba külső köpenye valamilyen nagyon erős, jó neutronreflexiós képességű valami legyen, egyrészt a visszavert neutronok további hasadásokat indítanak meg, másrészt ha bírja elég ideig a köpeny, akkor kevesebb energia szabadul fel, kisebb robbanás lesz. Extrém esetben erre talán lehetne mondani, hogy befullad az atombomba. Nyilván van egy felső korlátja a külső köpeny teherbírásának is, ez az oka annak, hogy a üzemanyag csak kis része alakul energiává. Például a Hirosimára dobott Little Boy urán tömegének 1-2%-a hasznosult, ami nagyon rossz hatásfoknak tűnik, de elpusztított egy várost... Ez 45-ben volt a Trinity-tesz után, szintén ebben az évben volt a Nagaszakira dobott Fat Man is, az itt használt putonium tömegének már 13%-a hasznosult, javítottak rajta. Ennek a terveit később amerikai kémekkel ellopták a szovjetek és ezzel megindult a hidegháborús fegyverkezési verseny, aminek a vége egy olyan szovjet bomba lett, amit már nem ér meg bevetni, mert az energia nagy része az űrbe távozik. Ez a Cár-bomba. Ezután már a bombák továbbitására koncentráltak, probáltak interkontinentális ballisztikus rakétákat, drónokat építeni. Ebből lett az amerikai-szovjet űrverseny végül. Szóval azért voltak hasznos oldalai is ennek. Már pusztán az is az, hogy a rengeteg nukleáris fegyvertől és azok világvége hatásaitól félve abba maradtak a háborúk. Én el sem olvasom amit linkeltél, mert badarság. Ha nincs atombomba, akkor mi volt az a két dolog, amitől Japán városai elpusztultak és amitől Japán feltétel nélkül kapitulált? Vagy mi volt az a rengeteg tesztrobbantás, ami miatt megszületett az atomcsend-egyezmény? A nukleáris fegyverek igenis léteznek, ahogy az azt leíró fizika is. Pont úgy, mint a Manhattan-terv és Szilárd Leó, Enrico Fermi, Teller Ede vagy Robert Oppenheimer munkássága is. Szintén ezen emberek és sok más itt fel nem emlegetett ember munkája miatt lesz nemsokára szinten ingyen az áram, ha végre elkezdődik a DEMO-projekt és elkezdik a fúziós energiatermelést.