Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Amikor ledobták az atombombáka...

Rubicon87 kérdése:

Amikor ledobták az atombombákat, az EMP miért nem ütötte ki a repülőgép rendszereit?

Figyelt kérdés
2015. jún. 3. 23:43
1 2 3
 11/27 A kérdező kommentje:
Ja igen, majd elfelejtettem. Azt is mondta hogy nincs olyan hogy kritikus tömeg:)
2015. jún. 4. 00:23
 12/27 anonim ***** válasza:
100%

Nézzen meg egy kritikussági kísérletet és azután mondja ezt, amúgy Atomic Bomb Survivors Cohort ez a Hiroshima és Nagasakira ledobott bombák túlélőinek statisztikája. Ma is ezen statisztikák alapján döntjük el, hogy milyen sugárvédelem kell egy atomerőműnél és mekkora dózist kaphat egy ember úgy hogy ne nagyon legyen kockázat. A sugárzás nem égeti el a filmet, a röntgenfelvétel is filmszerű anyagra megy és ugyanúgy sugárzás, sőt az atombombánál a sugárzás egy része röntgen. Az EMP-t pedig definiálni kell, hogy micsoda mielőtt cáfolhassam, de nem megy tönkre az elektronika sugárzásnál. Az atomreaktorok tele vannak nyomva elektronikával gondolkozzon már egy kicsit. Konrkétan benn a reaktortartályban is használunk detektorokat.

[link]

Ebben a pdf-ben van kritikussági baleset konkrétan.

2015. jún. 4. 00:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/27 anonim ***** válasza:
100%
Én pedig mondhatni már fizikusként mondom, hogy b@romság az egész, ha tényleg erről szól. Tök ugyanez az effektus hajtja a paksi erőművet is, akkor az miért működik? Annyi hogy az egyik szabályozott a másik meg nem. Az egész alapelve, hogy neutronok a 235-ös uránt képesek hasítani. Ennek magfizikai oka van. A kötési energiát leíró félempirikus képletben 5 tag van. Amikor a mag befog egy neutront, akkor ezek a tagok úgy változnak, hogy instabillá lesz a mag és ketté hasad. Ekkor, mivel ha megnézzük a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében, annak szélső értéke van a vas körül, ami az A=60 tömegszám környékén van, kötési energia fog felszabadulni. A könnyű oldalról ugyanezen ok miatt energianyereséges a fúzió. Amit tudni kell az atombombához, hogy minél gyorsabb egy neutron, annál kisebb eséllyel ütközik a maggal, itt ugye ne felejtsük el azt a tényt, hogy 100 000-szer kisebb a mag, mint az atom. Azért, hogy ezt a nagyon kis valószínűségi dolgot üzemeltetni tudjuk, több uránt kell egyberakni (dúsítottat, ennek is megvan az oka, de ha mindent leírok sose végzek). Ha elegendő tömegű urán van egybe, akkor a láncreakció képes magától beindulni, ezt a tömeget nevezzük kritikus tömegnek. Urán esetében 56 kg. A klasszikus atombombánál, mint a Little Boy vagy Fat Man (ez plutónium), a kritikus tömeg, több elszeparált adagként van jelen és a robbanáskor egy kémiai bomba egyesítő a blokkokat, így a kritikus tömeg egyben lesz, a hasadás megindul. Fontos, hogy a bomba külső köpenye valamilyen nagyon erős, jó neutronreflexiós képességű valami legyen, egyrészt a visszavert neutronok további hasadásokat indítanak meg, másrészt ha bírja elég ideig a köpeny, akkor kevesebb energia szabadul fel, kisebb robbanás lesz. Extrém esetben erre talán lehetne mondani, hogy befullad az atombomba. Nyilván van egy felső korlátja a külső köpeny teherbírásának is, ez az oka annak, hogy a üzemanyag csak kis része alakul energiává. Például a Hirosimára dobott Little Boy urán tömegének 1-2%-a hasznosult, ami nagyon rossz hatásfoknak tűnik, de elpusztított egy várost... Ez 45-ben volt a Trinity-tesz után, szintén ebben az évben volt a Nagaszakira dobott Fat Man is, az itt használt putonium tömegének már 13%-a hasznosult, javítottak rajta. Ennek a terveit később amerikai kémekkel ellopták a szovjetek és ezzel megindult a hidegháborús fegyverkezési verseny, aminek a vége egy olyan szovjet bomba lett, amit már nem ér meg bevetni, mert az energia nagy része az űrbe távozik. Ez a Cár-bomba. Ezután már a bombák továbbitására koncentráltak, probáltak interkontinentális ballisztikus rakétákat, drónokat építeni. Ebből lett az amerikai-szovjet űrverseny végül. Szóval azért voltak hasznos oldalai is ennek. Már pusztán az is az, hogy a rengeteg nukleáris fegyvertől és azok világvége hatásaitól félve abba maradtak a háborúk. Én el sem olvasom amit linkeltél, mert badarság. Ha nincs atombomba, akkor mi volt az a két dolog, amitől Japán városai elpusztultak és amitől Japán feltétel nélkül kapitulált? Vagy mi volt az a rengeteg tesztrobbantás, ami miatt megszületett az atomcsend-egyezmény? A nukleáris fegyverek igenis léteznek, ahogy az azt leíró fizika is. Pont úgy, mint a Manhattan-terv és Szilárd Leó, Enrico Fermi, Teller Ede vagy Robert Oppenheimer munkássága is. Szintén ezen emberek és sok más itt fel nem emlegetett ember munkája miatt lesz nemsokára szinten ingyen az áram, ha végre elkezdődik a DEMO-projekt és elkezdik a fúziós energiatermelést.
2015. jún. 4. 00:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/27 anonim ***** válasza:
35. diától, az a lényeg, hogy nagyobb dúsítású uránnal dolgoztak, de a kis dúsítású urán mennyiségi korlátját vették figyelembe és túl sokat töltöttek a tartályba amitől beindult a láncreakció. És ez a kritikus tömeg definíciója, hogy az a tömeg aminél beindul az önfenntartó láncreakció. Itt 16,1 kg 18,8%-os dúsítású rán van atombombánál meg 75-80%-os dúsításút használnak vagy még tisztábbat. Persze itt volt reflektor meg minden ami könnyítette a folyamatot.
2015. jún. 4. 00:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/27 anonim ***** válasza:
100%
A detonációtól nagyon függ, hogy melyik hatás hogyan érvényesül. A telekommunikáció kiütésére a magas légköri robbantás jó, ez 30 km felett van. Ez képes egy egész kontinenst kiütni. Ha katonákat akarsz ölni, akkor a már korábban említett légköri detonáció a jó, ez 30 km alatt van, de a tűzgömb nem ér földet. A felszíni robbantások, ahol a tűzgömb eléri a földet, sugárzáskeltésre jó. Itt a legnagyobb a radioaktív kihullás. Itt sem a megmaradt urán meg plutónium fog sugározni, hanem a robbanáskor felaktivált környezetben megtalált elemek, emiatt lesz lakhatatlan a terület. Amúgy meg kémiai bombát nem igen tudunk építeni, ami akkor robban, mint egy nukleáris fegyver. A piszkos bomba is csak összemérhető a nukleáris fegyverekkel.
2015. jún. 4. 00:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/27 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, nagyon kielégítő volt.


Egyébként azt mondja hogy 400 amerikai gép napalmmal bombázta le a városokat, ezért is maradtak meg a kő épületek. :)

2015. jún. 4. 00:41
 17/27 anonim ***** válasza:
Plusz még egy dolog, a hideg háborús versenyben a második hidrogénbomba (Castel Bravo), amit az amerikaiak építettek, robbantáskor elszámolták a teljesítményt. 2.5* nagyobbat robbant, mint várták. A résztvevők súlyos sugárdózist kaptak, plusz a lehulló radioaktív por miatt, amit egy halászhajó kapott, meg is haltak sugárbetegségben. Gondolom az amerikaiak nem halászokat akartak ölni és azt sem úgy, hogy odaküldtek egy bálnát agyontömve radioaktív izotópokkal... ahogy azt is kétlem, hogy a tenger közepén akartak volna atomerőművet építeni. Akkor ez mi volt? Ennek is utána lehet olvasni. Ökörség azt mondani, hogy nincs atombomba...
2015. jún. 4. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/27 anonim ***** válasza:
100%
Manapság már ppb pontossággal tudunk mérni a radioanalitikában, ami azt jelenti, hogy egy milliárd részecskéből egy származik atomrobbanásban felaktiválódott izotóptól azt ki tudjuk mutatni. Nyilván ez adott izotópokra meg adott módszerrel, de a lényeg hogy bármi baleset van vagy valahol engedély nélkül titokban dúsítanak uránt vagy csinálnak plutóniumot arra nagyon hamar rájönnek a környező országok, vagy a nemzetközi atomenergiaügynökség. És a robbantások után is mérték a terepet megvannak a mérési adatok dokumentációk minden. A műszer kijelzését meg nem lehet meghamisítani, mert ilyenkor azonnal ez szokott jönni érvnek :D
2015. jún. 4. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/27 A kérdező kommentje:
Még valami, mennyi a felezési ideje egy ilyen robbanásból származó sugárzásnak? Csak mert Hiroshima és Nagaszaki ma is lakott.
2015. jún. 4. 00:47
 20/27 anonim ***** válasza:
Jó, oké, mindent kimagyarázz, de mit csinál a kész fizikai tényekkel, amiket fentebb vázoltam? Ez nem humbug, ott van a neten, minden elérhető, minden információ. Manapság már egy hajléktalan, akinek van egy okos telefonja is tud bombát építeni, ha adnak neki üzemanyagot. Aki akarja megtudja tanulni a fizikáját. Szinte minden egyetemen ott vannak a magfizika jegyzetek. Ezek szerinte mik? Erre mit mond? Vagy az összes fizikusnak hülyeséget tanítanak? Az miért lenne jó? Sőt, akkor hogy működne a világ? A fizikus megtanulja a hülyeséget, felveszik valahova, hogy építsen valamit és a hülyeségével épít valami jót? Vagy hogy van ez?
2015. jún. 4. 00:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!