Bernoulli törvénye. Miért működik így?

Én azt gondolom, hogy a Bernoulli-törvény nem túl szemléletes már, ahogy a torló nyomás fogalma sem. Maga a törvény valóban energiamegmaradást fejez ki. Én azt gondolom, hogy szép példa arra, ami fizikailag nagyon könnyen kimutatható, de nem ösztönösen nem magától értetődő!

Ha valaki igen könnyű értelmezést tud mutatni, én is üdvözölném!

#1, ezt hol tanítják így?

Szerintem sem magától értetődő Bernoulli-törvénye, ösztönösen sokan épp fordítva képzelnék el.

Érdekes és furcsa.

Szerintem először is azt kell figyelembe venni, hogy a közegekben, az érintkező, ill. közeli pontok között szinte azonnali a nyomás és energia kiegyenlítődés.

Ha feldobunk egy golyót, a mozgási energia helyzetivé alakul, amikor visszaesik, akkor fordítva.

Ha egy tartályban növeljük a nyomást, akkor nagyobb sebességgel fog kiáramlani a csapon. Fordítva miért ne lenne igaz: mozg.E -> nyomási E.?

Tehát a közegek úgy viselkednek, mintha(?) ugyanannyi energiájuk lenne: +nyomási, +helyzeti energia az álló közegben, ugyanannyi mint a +mozg.E. a mozgóéban.

Szerintem ezt mondja ki Bernoulli törvénye.

Tehát nem a törvényt kell értelmezni, hanem szemléletes magyarázatát adni a jelenségnek.

Ehhez: mi az, hogy nyomás? Egy térrész határoló falát érő erőhatás. És honnan származik ez az erő? Légnemű, vagy folyékony halmazállapotú anyagról van szó, ezek részecskéi Brown mozgást végeznek, minél nagyobb az energiájuk, annál erőteljesebben. E részecskék ütköznek a határfalnak, ezt mérhetjük, ez a nyomás. Persze lehetne részletesebben, de vázlatosan ennyi.

Ha a közeg áramlik, a Brown mozgás torzul. Minél erősebb az áramlás, annál inkább. Egyre kevesebb (és gyengébb) hatás (ütközés) jut a határfalra, és egyre több energiát maga az áramlás képvisel. Tehát az ütközések összessége által reprezentált falnyomás csökken.

#5 válaszhoz. Szerintem nem a kérdésre válasz, de felhasználható, csak tovább kell részletezni a fogalmak megértéséhez.

A golyónál. Kezdetben van helyzeti energiája. A feldobás azt jelenti, hogy erő hat a golyóra, annak anyaga összenyomódik (rugalmas energiává alakul az erőhatás), ez repíti fel a golyót adott kezdősebességgel. Az emelkedés során a golyóra hat a gravitációs erő (meg a súrlódás), hatásukra a sebesség csökken (a helyzeti energia lassulva nő az impulzusmomentum rovására), majd fordított esemény sor után a golyó impulzusmomentuma az ütközéskor (földet ért) rugalmas energiává alakul, ettől pattog párat, míg megnyugszik. Közben minden energiaátalakulás során (a különféle súrlódások okán) hőenergia is keletkezik, ami elillan. Szóval egy ilyen feldobás valójában energiaszempontból egy meglehetősen bonyolult művelet (egyes elemeit el is nagyoltam kissé a rövidség kedvéért).