Mennyiben lenne másabb, ha két Hold keringene a Föld körül? És ha 12?

Van olyan bolygó aminek több holdja van, mégsem ütköztek össze. (pl. Jupiter 63 hold, Szaturnusz 61, Neptunusz 13, Uránusz 27)

Ezt ne úgy képzeld el, hogy összevissza keringenek a bolygó körül. Mindegyiknek van egy önálló pályája, ami nem keresztezi egymást. (ha keresztezné, akkor már rég eltűntek volna)

Másabb esetleg az ár-apály jelenség miatt lenne. Nem hinném, hogy gyorsabban vagy lassabban alakulna ki az élet.

A baj az hogy sokaknak teljesen természetes hogy van a Föld meg a Hold. Az igazság az, hogy ez a kettősség nagy valószínűséggel meglehetősen ritka. Ugyan igaz, hogy a Naprendszer bizonyos holdjai nagyobbak a mi Holdunknál, de ha azt nézzük, hogy milyen méretű a bolygója (Jupiter) mindjárt szembeötlik mire is gondolok. Minél kisebb egy bolygó annál valószínűtlenebb a nagyméretű holdja. Ugyanez igaz a holdak számában is. nem valószínű hogy tartósan ki tud alakulni egy kisebb méretű planéta tőszomszédságában 10-12 holdacska. A mi naprendszerünkben a külső nagy bolygók pertubáló hatása az oka, hamar szétzilálnák az ilyen többes holdrendszert. Azt ugye tudjuk hogy gyakorlatilag bármilyen távolságban keringhet mondjuk egy hold a bolygóhoz képest. De azt is tudjuk hogy azért a többi bolygó jelenléte jelentősen hatna ezekre a messzebb lévő holdakra. Könnyen belátható, hogy van egy bizonyos távolságmaximum, amin túl elhelyezkedő esetleges holdra már olyan nagyságú hatása lenne ami eleve kizárná a stabil keringést (értsd: csillagászati időskálán tartós keringés) Elmondhatjuk, hogy egy bolygó minél messzebb van a főcsillagától, annál nagyobb számú holdja lehet (hiszen annál nagyobb átmérőjű az a zóna ahol a holdak relatíve zavartalanul keringhetnének). Persze kedvezőbb ha maga a bolygó is nagyobb méretű tömegű, hiszem ezek a paraméterek és megnövelik az elméleti legnagyobb méretű stabil holdpálya méretét. Ennélfogva egy bolygónak annál több holdja lehet, minél messzebb kering a csillagtól, és minél nagyobb a tömege.

Az élet kialakulása szempontjából kedvező, ha egy bolygó az un. életzónában kering, és nyugodt, az éghajlata. nem is nagyon számít(ana) a holdjainak a száma. A fejlődés szempontjából viszont már teljesen más a helyzet. Tudjuk, hogy egy relatíve kisebb darab aszteroida, kisbolygó, üstökös is képes lenne globális kihalást okozni. És ugye ha több hold lenne, az összeütközések száma is drasztikusan emelné ezen nem kívánatos jelenségek számát. Nagy valószínűséggel semeddig nem jutna a fejlődés, mert minden egyes ilyen esemény erősen változtatna az éghajlaton, amit egy már kialakult flóra valószínűleg nem tudna elviselni.

maci

maci jól leírta

Én csak annyit tennék hozzá, hogy ha valahogy mégis lenne 10-12 Holdunk, amik kaotikusan ugyan, de okoznak árapályjelenséget, akkor valószínűleg ugyanígy, körülbelül ugyanilyen sebességgel létrejött volna a földi élet.

Viszont ha nincs egyáltalán Hold, akkor nincs szárazföldi élet sem. Árapályjelenség nélkül az lehetetlen.