Hogy van ez? (gravitáció)
Idézek:
Minél közelebb kerülünk egy fekete lyukhoz, annál gyorsabban kell mozognunk ahhoz, hogy a pályán maradjunk. Ha azonban túl közel kerülünk egy fekete lyukhoz, akkor már nincs az a sebesség, amely annyira gyors lenne, hogy a pályán megtartson. És ha elérjük azt a pontot, amikor már a fénysebesség sem elég a fekete lyuk elkerüléséhez, azt nevezik eseményhorizontnak.
Ennek kapcsán nem minden világos számomra.
Ezt úgy képzeljem el, hogy pl egy meteor kering egy fekete lyuk körül, de a keringése ellenére egyre közelebb kerül a fekete lyukhoz?
És minél közelebb kerül hozzá, annál gyorsabb tempóban kering?
Miért nem gyorsít fel már akkor a pályánmaradáshoz szükséges sebességre, amikor még nincs annyira közel a fekete lyukhoz, hogy a pályánmaradáshoz szükséges sebesség a fénysebességnél is nagyobb lenne?
válasza:23:15 vagyok
Igen, jól gondolkodsz. :D Akkor nőne a sebessége, ha spirális pályán menne, de nyilván ekkor belezuhanna... :P
Alapvetően igaz az, hogy a közelebbi pálya nagyobb sebességet takar, (persze ez nagyban függ a testek tömegétől) de ,és ez fontos, ahhoz, hogy egy test közelebb kerüljön, "meg kell löknöd", erő kell rá kifejtened vagyis munkát kell hogy végezz,(hiszen magától nem ugrik csak úgy közelebb...) ami kibillenti a testet a keringési egyensúlyából és vagy spirális pályára löki vagy elrepíti a fekete lyuktól esetleg ellipszisre állítja, de ez most következik.
Ez a távolságtól függő sebesség változás egy esetben figyelhető meg, ha ellipszis alakú pályán kering (eddig körről volt szó, ami az előző válaszom ideális szavából következik), ekkor a test ha közelebb van a fekete lyukhoz gyorsabban megy ha távolabb lassabban. Ez persze nem csak itt érvényes. Már a jó öreg Kepler bácsi törvényei kimondják ezt az állítást minden gravitációval rendelkező testre. (tehát a földre és holdra, stb.)
A spirális pálya milyen?
Én az egyik kérdésemre azt a választ kaptam, hogy a pályáraálláshoz szükséges sebesség nagysága pusztán a két égitest (a keringő test, és az a test, ami körül ez kering) közötti távolságtól függ.
Ez igaz? Vagy mégsem?
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..
(Gyakorlatilag ugyanerre kérdeztem rá, csak az egész elment más irányba.)
válasza:23:15
A spirális pálya olyan mint a kakaós csiga. Ennél egyszerűbb analógiát nem tudok rá.
A sebesség nem csak a távtól függ hanem a tömegtől is.
Az általad adott kérdésben van egy ilyen rész:
"Tehát pl a Föld is azért kering a Nap körül, mert a Nap által meggörbított téridőbe való belépéskor a pályáraálláshoz és pályánmaradáshoz szükséges sebességgel mozgott, és nem azért, mert a sebessége pusztán felvete a pályánmaradáshoz szükséges sebességet a pályánmaradás céljából?"
Igen a Föld azért mozog Nap körül mert mázlija volt, nem azért mert saját maga módosította a sebességét és a fekete lyuk körüli keringés (ha nem lép az eseményhorizontba) semmiben sem más mint bármely más égitest körül keringés.
Nagyon köszi a válaszokat.
Még egy utolsó kérdés.
Ha van egy fekete lyuk, és egy test spirális pályán van, akkor a test keringő mozgást végez, de közben egyre inkább megközelíti azt, majd pedig elnyelődik?
Szóval kering az égitest, de egyre kisebb sugarú pályán, és a végén pedig elnyelődik?
válasza:23:15=00:24 :P
Igen tehát egy ideig kering de a csigavonal mentén egyre közelebb kerül és végül pufff... :D
Szivesen! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!