Az ősrobbanás nem cáfol rá a termodinamika I. főtételére?

Az a vicc, hogy nem.

Három energiaípust kell figyelembe venni: a gravitációs potenciális energiát, az anyagi részecskék tömegéből adódó nyugalmi energiát, és a mozgásukból adódó kinetikus energiát. De a gravitációs potentiális energia pont fordítottan csökkne vagy nő, mint a másik kettő.

Ez könnyen belátható: hogy valamit eltávolíts egy gravitációs mezőből (mondjuk fellőjj a Földről egy űrhajót), plusz energia szükséges, míg gravitáció hajtotta ütközések energiát szabadítanak fel.

Tehát ahogy visszavezetnéd az univerzumot az ősrobbanásig, azt tapasztalnád, hogy a grav. potenciális energia változása pontosan kiegyenlíti az anyag nyugalmi és kinetikus energiájának a növekedését.

Kedves kérdező: egy közönséges bombát fel tudsz robbantani?

Bár ez nem ugyanaz, mint az ősrobbanás, de azért elgondolkodhatnál rajta.

"előtte nem volt semmi"

Ez így nem igaz, ugyanis:

- az anyag mindig is létezett, már az ősrobbanás is abból keletkezett,

- viszont nem volt olyan, hogy "előtte", mert az idő is az ősrobbanásban keletkezett.

Ha egyetértesz, azzal, hogy az ősrobbanás eredetileg egy alacsony entrópiájú állapotban létezett (forró, egyenletesen eloszló energia), és egy magas entrópiájú állapot felé halad (hidegebb, minden anyag fekete lyukká omlik, például), akkor miért mondod, hogy megsérti a termodinamika I. főtételét?

Pontosan ez az, amit az I. főtétel kimond.

Persze a részletesebb kép nem ilyen egyszerű, az idő, a gravitáció, az anyag viselkedése mikroszkopikus szinten, a fizikai törvények szimmetrikussága, az a tény, hogy az I. tétel csak zárt és véges rendszerekre vonatkozik, mind kavarják, hogy most magas vagy alacsony entrópiát kellene-e értelmeznünk, de csak a legegyszerűbb modellnél maradva nem látom a problémát?