Az az égitest, amely megfelelő (a pályánmaradáshoz szükséges) keringési sebességgel kering egy fekete lyuk körül, az stabilan az körül fog keringeni, mint a Föld a Nap körül? Tehát egy stabil keringési pályán fog mozogni?

Magyon érdekes dolgokat írsz, csak most nem áll rendelkezésemre magyar billentyuzetbeállítás, és kevés az idom, de holnap este reagálok rá.

Sajnos még van pár fehér folt, de nagyon hálás vagyok a magyarázataidért, csak picit túlságosan bonyolultak a számomra.

A lényegre azért rákérdezek, de inkább egyszeruen, ha lehet.

"ha a test sebessége megfelel annak, ami a megközelítése során a kialakuló keringési pálya sugarához tartozik,"

Itt nem tud úgy változni az égitest sebessége, hogy a sebessége megfelelo legyen?

"ha a test sebessége megfelel annak, ami a megközelítése során a kialakuló keringési pálya sugarához tartozik, akkor pályán maradhat,"

Ha egy égitest egy nagyobb égitest vonzáskorzetébe kerul, akkor abban az esetben áll pályára, ha azzal a sebességgel halad, amely sebességgel való haladás szukséges a pályáraálláshoz.

Kérdés:

Az pedig, hogy ennek a sebességnek mekkorának kell lennie, pedig pusztán a két égitest kozotti távolságtól fugg?

" egy bizonyos sebességhez, egy bizonyos megközelítési távolság tartozik."

Úgy érted, hogy egy bizonyos sebességgel haladó égitesthez?

Hát ez tényleg elég bonyolult, ha ezt előre tudom, bele sem megyek, mert minél többet gondolkodok rajta, annál több kérdés merül fel bennem, nekem meg igazából mással kellene foglalkoznom.

De mindenesetre alaposan felkeltette az érdeklődésem a probléma.

Még két kérdésem lenne. (Remélem, már nem lesz több.)

1 - Az mellett, hogy az égitesnek megfelelő sebességgel kell haladnia a keringési pályára álláshoz, azért az égitest haladásának iránya is befolyásolja azt, hogy a pályáraállás megtörténik-e.

Jól gondolom?

2 - "Ha össze akarjuk foglalni, akkor el lehet mondani, hogy a két test tömegétől, a relatív sebességüktől , és távolságuktól függően minden beérkezési sebességhez tartozik egy "gyűrű"."

Ebből az következik végülis, hogy minden sebességhez tartozik egy gyűrű alakú keringési pálya, de a pályáraállás csak akkor történik meg, ha a két égitest (az emlegetett sebességű égitest és egy másik, nagyobb tömegű égitest) közötti távolság ehhez a gyűrű alakú keringési pályához tartozik?

"(magyarul nagyon nem mindegy hogy az eredeti mozgás meghosszabbítását nézve a két égitest mennyire közelítené meg egymást az elhaladás során, és hogy bonyolítsuk egy kicsit itt már a relatív sebesség különbség is számít)"

Ez a sebességen kívül az égitestek haladásának irányától is függ, nem?

Még valami.

"A keringés sebessége a távolságtól függ ami köztük van, de a tömegtől pl nem."

"Ha össze akarjuk foglalni, akkor el lehet mondani, hogy a két test tömegétől, a relatív sebességüktől , és távolságuktól függően minden beérkezési sebességhez tartozik egy "gyűrű"."

Az elsőben csak a két égitest közötti távolság hat a sebességre.

A második példában a sebességre már hat az előbbi mellett a két test tömege és a relatív sebesség is.

Ez ezért van így?

"A valóságban ennél picit bonyolultabb a helyzet. Ugyanis a két test folytonosan kölcsönhat. Ezért már a megközelítés során is változik, mind a sebessége, mind a befutott pályája. A sebessége a tömeg függvényében módosul, csakúgy mint a befutott pálya irányának változása is."

A keringési idő micsoda?

Az az idő, amely alatt az égitest a másik körül körbehalad?

Ezen esetben ezt úgy gondoltad, - gondolom - ,hogy ezt a keringési pálya alakja, és nem a pályáraállás szempontjából kell figyelembe venni.

Ugye?

"Két meghatározott tömegű égitestnél létezik egy keringési sebességmaximum, aminél ha nagyobb a sebesség, nincs befogás. Könnyen belátható, hogy ez a sebesség mindkettő test tömegétől függ, és hogy a maximum a tömegek csökkenésével egyre kisebb és kisebb. Ez a sebességmaximum a gyűrű külső átmérőjének maximumát határozza meg. viszont létezik egy sebességminimum is, ami meg a gyűrű belső ívének átmérőjét határozza meg. Gyakorlatban ez a két sebesség a rendszerre vonatkoztatott első, illetve második kozmikus sebesség. (ugye az első kozmikus sebesség amikor a test már biztosan keringési pályán marad, a második amikor már biztosan nem marad keringési pályán)"

A keringési sebességmaximumnak nem annak kellene lennie, amitől ha nagyobb a sebesség, akkor már elszökik a test?

Vagyis az, amivel legföljebb haladhat a keringési pályán maradó test?

(A második kozmikus sebesség az az, ami már kirepíti a testet.)

"a két test tömegétől, a relatív sebességüktől , és távolságuktól függően minden beérkezési sebességhez tartozik egy "gyűrű". "

Ez a gyűrű nem egyenlő gyűrű alakú keringési pályával?

Mert ezek szerint ha kívülálló égitestek nem befolyásolnák a kisebbik égitestet, akkor egy kisebb égitest minden esetben a rá legnagyobb erővel ható nagyobb égitest körüli keringési pályára állna...