A Gravitáció azért van, mert a test belesüpped a 4. dimenzióba akárcsak a videóba lent?

Gravitáció azért van, mert a fermionoknak tömege van és a tömegnek van egy vonzó tulajdonsága ami összeadódhat, a közvetítő részecskéje meg talán a Higgs bozon a Higgs mezőben amit mi univerzumnak hívunk.

A 4D talán egy másik Higgs mező.

Ez a besüppedés dolog csak egy (szerintem kicsit nyögvenyelős) szemléltetése annak, hogy a tömeggel rendelkező objektumok, hogyan görbítik meg maguk körül a téridőt, de ez semmiképpen sem oka a gravitációnak.

Newton megközelítésében 2 db tömeggel rendelkező test között vonzó kölcsönhatás lép fel, erőt fejtenek ki egymásra, és ez az erő tulajdonképpen a gravitáció.

Az általános relativitáselmélet másképpen írja le a gravitációt. Az mondja, hogy a tömeggel rendelkező testek meggörbítik maguk körül a téridőt. A testekre semmiféle erő nem hat, hanem ebben a görbült téridőben egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek. Mivel nem hat rájuk erő, a gyorsulásuk is zéró.

Ugyanazt a jelenséget írja le, csak másképp és pontosabban. Felfoghatod agyament matematikai bűvészkedésnek is.

Úgy lehet ezt a dolgot legjobban elképzelni, hogy fogsz egy gumilabdát meg egy hangyát. A hangyát ráteszed a labdára, és azt mondod neki, hogy menjen egyenesen. A hangya a saját 2 dimenziós görbült világában valóban egyenesen megy, de te, mint külső szemlélő látod, hogy az valójában körpálya.

Nagyjából ugyanez van a Föld körül keringő Holddal is. A Föld meggörbíti maga körül a téridőt, és ebben a görbe téridőben a Hold egyenesen megy. Kívülről nézve persze látszik, hogy az az egyenes az valójában görbe.

A gumilepedős analógia egy nagyon régi példa, amivel gyakran szokták a gravitáció működését szemléltetni. De nem kimondottan pontos. Gondolj bele: miért süpped bele a golyó LEFELÉ a lepedőbe? Azért, mert a Föld gravitációja lefelé húzza. Akkor mi húzza a 4. dimenzióban?

A testek azért "gurulnak" bele aztán a kútba, mert valamilyen más-gravitáció lefelé húzza őket - ez pont a lényegét semmisítené meg, hogy a lepedővel próbáltuk a gravitációt magyarázni, hisz' a végén mégis egy 2. gravitációhoz folyamodtunk.

Ha ki akarod iktatni a plusz dimenziót, lehet úgy elképzelni, hogy a lepedő egy részét összecsippented, és megcsavarod, hogy egy pont körül megnyúljon. Ekkor a lepedő ponthoz közeli szakaszai hosszabbra nyúlnak, mint azok, amik távolabb vannak tőle. Amint látszik, nem szükséges kilépni egyetlen síkból: csak azt kell feltételezned, hogy maguk a dimenziók nem egyenletesen haladnak minden ponton. Képzelj el mondjuk egy gumiból készült vonalzót, aminek az egyik végét széthúzod. Ezzel ugye megszegted az euklideszi geometria törvényeit, ahol a dimenziók mindig egyenesek/azonos hosszúak. De ábrázolhatod az egészet úgy, hogy 'betartod' az arányos dimenziók szabályait, de engeded az egészet 'kitüremkedni' valamiféle 4. dimenzióba. Igazából nincs a kettő között matematikailag különbség.

De az egész vacakolás amúgy magának a gravitációs kölcsönhatának a temrészetét hivatott szemléltetni: hogy annál erősebb, minél közelebb van a központhoz.

Szokták keverni a témát a relativitáselméletbeli térgörbülettel is, de ez pontatlan, matematikailag nem igazán megfelelhető. Az ún. beágyazási diagramok, amiken a térgörbülést szemléltetik, a Schwarzschild-metrikát is tartalmazzák, aminek nincsen klasszikus megfelelője.