Miért csúszik a jég?

Üdv!

Mikor rámész a jégre a cipőd(korcsolya) súrlodik a jég felszinén,a súrlódás hővel jár ott megolvad a jég s egy nagyon vékony vízréteg lesz a cipőd(korcsolya)és a jég között.Na az ember a vízrétegen csúszik meg és esik egy jó nagyot:D

a víz stimmel, de nincs túl sok köze a surlódáshoz. hiszen akkor álló helyzetben nem lehetne pofára esni...

a dolog úgy néz ki, hogy az egyes anyagok halmazállapota nem csak a hőmérséklettől, hanem a nyomástól és az összetételtől is függ. Ez utóbbit, most hanyagoljuk, mert túlontúl messzire vezetne.

Szóval nyomás. A legegyszerűbb példa a propán-bután gázpalack, amit ha megrázol kotyog, azaz folyadék van benne. Csakhogy ha kinyitod a palackot, akkor abból nem folyadék, hanem gáz fog távozni. (ha fejreállítod akkor persze nem, de az egy másik kérdés) Ott az történik, hogy a pb keverék egy adott nyomás fölött már nem gáz, hanem folyadék halmazállapotú.

Szóval a jégnél az történik, hogy amikor rálépsz, megnöveled a jégre ható nyomást. (ki is tudod kb számolni, a cipőtalpad területével kell osztani a testsúlyod) Emiatt a nyomásnövekedés miatt a jég egy része a talpad alatt megolvad egészen vékony vízhártyát képezve, ezen a vízhártyán csúszol, mint eső után a nevdes villamossínen. Mivel az olvadás a nyomás miatt jön létre amikor továbbhaladsz a víz egyből vissza is dermed, igaz simább felületen, mint eredetileg volt. (egyébként ezért csúszósabb a göröngyös felület, mert ott csak a göröngyök teteje kapja a nyomást, ami így sokkal nagyobb és ezért csúszik az ember féllábon jobban, mert ott fele a terület, azaz kétszeres a nyomás, ami jobb olvadást jelent)

A korcsolya éle is azért U alakú, mert a két él megolvasztja a vizet, ami aztán beszorul a U két szára közé, és ezen csúszik előre az ember.

Egyébként -20 fokban már az ember talpa alatt alig csúszik a jég, és -40ben már korcsolyázni sem nagyon lehet, mert a nyomás egyszerűen nem elég nagy a víz megolvasztásához.

a dolgot ki is lehet próbálni télen, ha tartósan minuszok vannak. Fagyassz magadnak egy nagyobb darabb jeget. pl. valamilyen dobozban. Ha megfagyott, vedd ki és tedd le valami alátámasztásra és hagyd békén, hogy vissza tudjon fagyni rendesen. Másnap fogj egy vékony drótot, vagy damilt, köss a végeire súlyokat (jó sokat) és vesd át a jágtömbön úgy, hogy kétoldalt a súlyok lódjanak. Hagyd békén. Bizonyos idő után azt fogod látni, hogy drót/damil belesüllyedt a jégtömbbe. A súlyok nyomása a dróton keresztül ugyanis megolvasztja a jeget, az keletkezett hézagba a drót belesüllyed, majd a víz felette újra megfagy. Ha elég ideig kitart a hideg, akkor akár teljesen át is tud menni rajta a drót, anélkül, hogy a jégdarabod kettéválna.

Te, aki csak fikázni tudod a normális válaszolót, ne mindig magadból indulj ki. Lehet, hogy neked nehézséget okoz eleve elolvasni 40 sort, nemhogy megérteni, attól még más érdekesnek találhatja.

Amúgy én asszem elhiszem a vízréteges választ. :) A többi nekem már túl bonyolult. :) Majd ha valaki már tud biztosat, akkor felülvizsgálom az álláspontomat. :)

Az origót némi távolságtartással illik kezelni, mert hiába írják oda, hogy tudomány, akkor is bulvár. Nem egyszer és nem kétszer találkoztam olyan tudományos hírrel, ami pongyola, hülyeség, illetve a nagy tudományos felfedezés valójában 100 éve ismert tény volt. (egyébként ugyanez van a "National Geographic"-kal és a "Discovery"-vel is)

de akkor nézzük a cikket.

Nem csodálkozok, inkább fogom a fejem.

"...de egy 75 kilogrammos korcsolyázó mindössze néhány századfokkal változtatja meg azt."

nos, számolgassunk.

egy él jellmezően úgy néz ki, hogy ott, ahol a két felület, ami az élt kialakítja, találkozik nem hegy, hanem sík van. Ennek a síknak a szélessége adja tulajdonképpen az élt. Egy jó élezésnél ez a szélesség néhány mikrométer. (a továbbiakban legyen mondjuk 5 mikrométer)

Ebből a korcsolya élkiképzése miatt van 4, a hossza legyen mondjuk 40 cm. A súly legyen 75 kg.

Számoljunk, nyomás=nyomóerő osztva felület.

kb. 92000 kPa (ez kb. 920 bar)

vegyük a táblázatot:

[link]

"Melting point of ice at various pressures"

kb. -8 fok.

(a 75 kg-os korcsolyázónak nincs 40 cm éle, az 5 mikrós él nem túl jó, valamint a jég sem teljesen sima, úgyhogy ennél jóval nagyobb a nyomás)

erről ennyit.

a felületi vízréteg megléte lehetséges, ezt nem tudom.

Viszont elektronokkal bombázni valamit csak vákuumban lehet. Namost amikor nyomásfüggő dologra vagyunk kiváncsiak, akkor kissé necces ilyen méréseket végezni.

(nem mondom, hogy nem igaz, csak azt, hogy ami ide ebbe a cikkbe le van írva, ez ebben a formában mellébeszélés, mert nincs köze a témához)