A számítógép processzora igazából csak nagy sok billenőkör?

A kombinációs logika is billenőkörökből áll. Egy processzorban igen kis százalékban használnak tisztán "huzalozott" logikát.

Már ha a kérdező billenőkör alatt a kapcsolóüzemű tranzisztorokat érti. Ebben az esetben a válasz: igen.

A flip-flop egy rakás billenőkörből áll, és az ALU-ban egy rakás tárolóelem van, praktikusan flip-flopok (JK,D,T,stb.). Nézz meg egy bináris összeadót, vagy shift regisztert, stb., mindegyik kapuáramkörökből áll (amikből a flip-flopok, kapuk felépülnek), és amiben billenőkörök vannak.

Csak ehhez tisztázni kell, ki mit ért billenőkör alatt. Billenőkör lehet akár egy fázisfordító fokozat is.

Maradjunk annyiban, hogy egy komplementer pár az már egyfajta billenőkör. Vagy egy totem pole fokozat is az, mivel ezek mind két stabil állapot között váltogatják az állapotukat.

Vagy vegyük az első kezdetleges gépeket, amikben még relék voltak, vagy akár elektroncsövek. Azok is mind két állapot között kapcsolgattak, mind egy-egy billenőkör volt, ha úgy vesszük. Aki akarja, persze értheti úgy is, hogy egyben tároló áramkör is (ahogy a flip-flop, multivibr., stb.), de az megint más.

Amúgy majd ha a kérdező pontosít, hogy ő mire gondolt, akkor lehet folytatni.

Ami a pdf-ben van, azok rezgőkörök, azon belül multivibrátorok. Legalábbis én még így tanultam. Tőlem aztán hívhatod billenőkörnek vagy flip-flopnak is, de:

1. Billenőkör pl. a schmitt-trigger is, mivel a bemenetétől függően két stabil kimenetet tud szolgáltatni, mégsem multivibrátor.

2. A flip-flop képes megtartani az állapotát bemenő jel nélkül is, de a doksiban lévő áramkörök nem mind képesek erre. Nem mind flip-flopok.

Erről kb. ennyit.

Kérdező: A processzor különböző elemekből áll, attól függően, milyen "mélységben" vizsgáljuk. Van ALU, regiszterek, végrehajtó egység, a szuperskalár megoldásnak is vannak külön egységei, címfordító aritmetika, stb. Ha jobban leásunk, akkor vannak elemi digitális áramkörök, általában kapuáramkörök és tárolók, amikből a nagyobb egységek felépülnek. Ezek a (kombinációs és szekvenciális) áramkörök pedig tranzisztorokból állnak, amik kapcsolóüzemben működnek, tehát két állapotot vehetnek fel, a kettő között kapcsolgatnak.

Amit linkeltél, azok inkább hagyományos analóg megoldások, bár négyszögjelet szolgáltatnak, így nevezhetjük akár digitálisnak is. (Valójában a billenőkör kifejezés inkább az analóg technikában használatos, de nincs éles határvonal.) A lényeg, hogy ilyenek nem igazán vannak a mai CPU-ban, de hasonlók igen. (ld.: CMOS) A lényeg, hogy olyan tranzisztoros áramkörökből áll a CPU, amik két stabil állapot között "billegnek", függetlenül attól, hogy magasabb szinten egy kombinációs vagy szekvenciális (pl. flip-flop) hálózat részei-e, tehát hogy tárolók-e vagy sem.