Ez hogyan lehetséges?

Fönt egy csöppet hidegebb van. Olyan -50...-60 fokkal számolj a felhőben.

Mert a talaj, a felületek még ugyan plusz fokosak, mert nem tudtak ennyi idő alatt kihűlni, ám a levegő már csak 0 fok körüli, 20-30-50 méteres magasságban pedig már mínusz van. Odafönt kicsapódik a pára, jéggé (hópelyhekké) áll össze, és elkezd lefelé hullani. a 0 fokos, lenti levegőrétegen csak a szélei tudnak megolvadni a hópelyheknek, így ha összeütköznek, akkor össze is tapadnak, ettől lesznek olyan szép nagy kövérek, mire leérnek. Viszont amint a nedves, vizes, még plusz fokos talajra, háztetőre hullanak, azonnal elolvadnak a vízrétegben.

Kiegészítés: ahogy hűl majd egyre jobban a lenti levegő (ahogy a fagyott hópelyhek hullanak lefelé, úgy hűtik folyamatosan a lenti légréteget), úgy jön egyre lejjebb az a határ, ahol már elkezd olvadni a hópelyhek széle. Ezzel együtt pedig egyre kevesebb idejük lesz a hópelyheknek az összetapadásra, mielőtt elérik a talajt, így válnak majd egyre kisebbekké is a hópelyhek. Ez alapján - pusztán a hópelyhek méretéből - egész jó pontossággal meg lehet mondani, hogy hány fok van odakint. Ha plusz, akkor nagy pelyhekben hullik, +8-10 foknál akár közel pingponglabda méretűekre is hízhatnak, míg mínuszban már egészen aprók maradnak, -10 körül vagy az alatt már inkább csak apró jégszilánkok, mintha nagy szemű, fehér homokot hordana a szél.