Hogyan működik a Föld tengelyferdesége és az évszakok váltakozása?
Az iskolában ugye elmondták, és máshol is utána néztem, de mind a mai napig nem értem.
Ugye tudnivaló, hogy a Föld keringésének pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az egyenlítő síkjával.
Azaz, a Föld forgástengelye nem függőleges, hanem ferde, az egyenlítőn felállított, az egyenlítő síkjára merőleges függőleges 23,5 fokos szöget zár be a Föld forgástengelyével.
A Nap sugarainak melegítő ereje pedig függ attól, hogy azok milyen szögben érik a Földet. Legjobban akkor melegítenek, amikor a sugarak a Föld felszínének a síkjára merőlegesen esnek be: így is volna ez az egész Földön, ha a Föld tengelye függőleges lenne.
De mivel ferde a tengely, mind az északi- és mind a déli féltekét a merőlegestől eltérő szögben érik a nap sugarai.
Akkor van tél az adott féltekén, amikor a Nap sugarai laposabban esnek be, és ugyanekkor a másik féltekén viszont nyár van.
Továbbá e ferdeség erős stabilitását (hogy nem leng ki komolyabban ide-oda, hanem nagyjából állandó) a Holdunk gravitációjának köszönhetjük.
Csak azt nem értem, hogy működik mindez.
Mert tegyük fel, hogy van egy dinnyém, ez szemlélteti a Földet.
Veszek egy hegesztő pálcát, ezt belé szúrom középen, és ez lesz a Földem forgás tengelye.
A Földemet rákötöm egy madzagra, úgy hogy a hegesztő pálca felső vége a Nap felé hajoljon, az alsó pedig a Naptól el, és így elkezdem forgatni a madzagon a fejem körül.
Azaz a Földem felső féltekéjén nyár lesz, az alsón pedig tél.
Csakhogy ahogy forgatom a fejem körül, a pálca felső vége mindig befelé, felém fog hajlani az egész körpályán, míg az alsó tőlem el.
Azaz az északi féltekén mindig nyár lesz az egész év folyamán, a délin pedig mindig tél!!!
Hogyan lesz akkor ebből még is 4 évszak, mert amit tettem, ez önmagában még kevés ehhez!???
Ahhoz hogy 4 évszak legyen, ahhoz valami következtében szerintem a Földtengely 23,5 fokos ferdeségének az irányának is meg kellene változnia évszakonként más-más irányba nem de?
Vagy meg is változik? De hogyan és mi által?
Kérem csak az válaszoljon, aki komolyan ért is hozzá, az idétlen válaszokat mellőzétek.
Na szerintem itt a lényeg: a Földet a saját mozgási energiája hajtja, és haladását a Nap kör pályára kényszeríti, maga felé húzva.
Ha nem volna a Nap, akkor a Föld egyenesen tovább szaladna.
Míg a centrifugában az ing nem magától mozog, hanem egy őt fixen megfogó erőkar mozgatja, és éppen hogy nem befelé akarja húzni, hanem kirepíteni, ahogy a centrifuga lyukain a víz ezt meg is teszi.
A ruha viszont nem tudja, mert a "vonat sínje" megfogja.
A Földet viszont nem repíti semmi kifelé és "sínre" sincs szüksége, hogy megfogja.
Csókoltatom az eddigi fizika tanárjaimat, mert eddig a bolygók mozgását mind úgy magyarázta, mintha ott fellépne a forgató nyomaték, holott nem lép fel. Itt van a kutya elásva.
válasza: válasza:Na, a lényeget máris érted. :)
Egy kis pontosítás. A bolygók és az ing ugyanúgy mozognak. Mindkettőnek van kerületi sebessége, ez adja a mozgási energiáját. Mindkettőt egy erő tartja körpályán, a gravitáció és a fémfal "szilárdsága". A különbség, hogy a gravitáció a bolygó minden pontjára hat, ezért olyan, mintha a középpontra hatna. Ez a forgását nem befolyásolja. Az ingre viszont a centri falánál hat csak, vagyis a tömegközéppontjától távolabb, ezért fog ez az erő nyomatékot is kifejteni. (->Erőkar.)
De ez már egy másik történet. :)
válasza:"Az ingre viszont a centri falánál hat csak, vagyis a tömegközéppontjától távolabb"
Mármint az ing tömegközéppontjától távolabb. Nem sokkal, de távolabb.
Végül is egyikünk sem mondott hülyeséget, a maga "szemszögéből" mindketten jól láttuk.
Csináltam egy képet, amin mind a kettőt szemléltettem egy bicikli kerekével:
Az én látásmódomat a bicikli kerekére szerelt prizmával szemléltettem, és bizony igazam volt, bármelyik részén is van a prizma a körlakú pályájának, a középpontból, a bicikli kerékagyból érkező napsugarak bizony mindig csak a kékkel megjelölt rész felül érkeznek a prizmára, azaz a prizmán mindig ugyanaz az az évszak van.
A te látás módodat pedig a befőttes tetőre helyezett fülpiszkáló pálcikával, mint a Föld forgástengelyével szemléltettem, - végeit a még jobb szemléltetés érdekében színekkel is megjelöltem - amit nem szerelünk fel a kerékre vagy a küllőkre, hanem csak simán kézzel anélkül hogy másként bárhogy is elmozdítanánk körbe visszük a tengely körül, a kerék körvonalával párhuzamosan.
Ezt akár bármikor kipróbáltja valaki otthon is, a bicikli kerék helyett például egy tányért használva.
Jól látható, hogy bizony ahogy máshol van éppen a körpályán a befőttes üveg tető, úgy süt rá mindig más irányból a Nap.
A hiba ott volt, hogy a Föld nem úgy kering a Nap körül, ahogy egy prizma a bicikli keréken vagy egy ruha a centrifugában, hanem úgy, ahogy a befőttes üveg tetőt körbe húzzuk annak egyéb irányú elmozdítása nélkül egy körvonal mentén.
Ez nem volt számomra nyilvánvaló és világos, hogy is van ez, ezért nem akart leesni a tantusz.
válasza:Tök komolyan válaszolok, bár nem értek hozzá :D
Viszont az ELTEn Dávid Gyula ért hozzá, a linken letölthető előadásban el is magyarázza tisztességesen, érthetően a kérdésben szereplő folyamatokat, az éghajlatváltozásokat a forgástengely dőlésének függvényében stb..
Jó szórakozást:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!