Hogyan működik a Föld tengelyferdesége és az évszakok váltakozása?
Az iskolában ugye elmondták, és máshol is utána néztem, de mind a mai napig nem értem.
Ugye tudnivaló, hogy a Föld keringésének pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az egyenlítő síkjával.
Azaz, a Föld forgástengelye nem függőleges, hanem ferde, az egyenlítőn felállított, az egyenlítő síkjára merőleges függőleges 23,5 fokos szöget zár be a Föld forgástengelyével.
A Nap sugarainak melegítő ereje pedig függ attól, hogy azok milyen szögben érik a Földet. Legjobban akkor melegítenek, amikor a sugarak a Föld felszínének a síkjára merőlegesen esnek be: így is volna ez az egész Földön, ha a Föld tengelye függőleges lenne.
De mivel ferde a tengely, mind az északi- és mind a déli féltekét a merőlegestől eltérő szögben érik a nap sugarai.
Akkor van tél az adott féltekén, amikor a Nap sugarai laposabban esnek be, és ugyanekkor a másik féltekén viszont nyár van.
Továbbá e ferdeség erős stabilitását (hogy nem leng ki komolyabban ide-oda, hanem nagyjából állandó) a Holdunk gravitációjának köszönhetjük.
Csak azt nem értem, hogy működik mindez.
Mert tegyük fel, hogy van egy dinnyém, ez szemlélteti a Földet.
Veszek egy hegesztő pálcát, ezt belé szúrom középen, és ez lesz a Földem forgás tengelye.
A Földemet rákötöm egy madzagra, úgy hogy a hegesztő pálca felső vége a Nap felé hajoljon, az alsó pedig a Naptól el, és így elkezdem forgatni a madzagon a fejem körül.
Azaz a Földem felső féltekéjén nyár lesz, az alsón pedig tél.
Csakhogy ahogy forgatom a fejem körül, a pálca felső vége mindig befelé, felém fog hajlani az egész körpályán, míg az alsó tőlem el.
Azaz az északi féltekén mindig nyár lesz az egész év folyamán, a délin pedig mindig tél!!!
Hogyan lesz akkor ebből még is 4 évszak, mert amit tettem, ez önmagában még kevés ehhez!???
Ahhoz hogy 4 évszak legyen, ahhoz valami következtében szerintem a Földtengely 23,5 fokos ferdeségének az irányának is meg kellene változnia évszakonként más-más irányba nem de?
Vagy meg is változik? De hogyan és mi által?
Kérem csak az válaszoljon, aki komolyan ért is hozzá, az idétlen válaszokat mellőzétek.
#6: most meg mire válaszoltál? Nem erről szólt a kérdés, de te azért válaszoltál rá / elfelejtetted...
Az nekem is tiszta, hogy amikor az északi féltekén nyár van, akkor a délin tél.
#8: a második ábra sem mond többet.
Vagy mondom azt, hogy képzelj el egy vonatot, ami egy körpályán halad.
Mondjuk Vác - Tatabánya - Dunaújváros - és Hatvan között.
Te pedig a vonat ablakán nézelődsz kifelé, a kör középpontja, Budapest felé.
És teljesen mindegy, hogy hol van a vonat, ha egyszer a vonat jobb oldali ablakán nézel ki, például Vácon, akkor a jobb oldalin fogsz Dunaújvárosban is, és mindig a kör belseje felé és nem kifelé.
A mellékelt 2 ábrán, meg először jobbra nézeteget az utas, 180 fok megtétele után a körpályán meg balra.
Hogy a fenébe csinálja?
válasza:"Az nekem is tiszta, hogy amikor az északi féltekén nyár van, akkor a délin tél."
Igen, csak azt nem érted, hogy MIÉRT. Ha azt értenéd, tudnád a választ a kérdésedre.
"És teljesen mindegy, hogy hol van a vonat, ha egyszer a vonat jobb oldali ablakán nézel ki, például Vácon, akkor a jobb oldalin fogsz Dunaújvárosban is, és mindig a kör belseje felé és nem kifelé."
Csak azt nem érted még mindig, hogy a vonat a teljes út alatt nem csak megkerüli Bp-et, hanem a saját tengelye körül is megfordul. Te végig a jobb oldali ablakon nézel ki, persze, de a Nap hol szemből fog sütni, hogy balról, stb. Hol észak felé nézel, hol keletre, stb. És azért fordul körbe a tengelye körül is, mert a sínek egy kört írnak le, és erőt fejtenek ki a kerekekre, forgásra kényszerítik a vonatot.
A Föld tengelyének nincsenek sínjei. Nem hat rá olyan erő, ami megváltoztatná a tengely irányát.
Egyszerűen nem tudom máshogy elmagyarázni.
válasza:Várj csak, eszembe jutott még egy példa, ez hátha célba jut. :D
Egy kör alakú edénybe (pl. hengeres pohárba) tegyél vizet, és tegyél a vízre valami kis dolgot, ami úszik. (Fogpiszkálót pl.) Most sétálj körbe a szoba közepe körül és figyeld a fogpiszkálót, hogy merre néz. (Ha túl sokat forogsz, a víz is örvényleni kezd, szóval az első félkört figyeld, az már elég kell hogy legyen.)
Amit a fogpiszkáló csinál, arra mondjuk, hogy NEM FOROG! Te forogni látod, mert valójában te forogsz, a poharat forgatod alatta. De a fogpiszka nem fog végig a központ felé fordulni, miért tenné? Egy irányba mutat végig. Ha a központ felé akarsz végig mutatni, akkor viszont forognod is kell a keringésen kívül.
#10: Szerintem értem mit mondasz, de nem mentem vele előbbre.
Mert szerintem éppen akkor állok, amikor körbejárom a körív mentén a fát.
Ha jól tudom a Földet egyrészt a Nap gravitációjából és a Föld mozgási energiájából eredő centrifugális erő tartja a pályáján.
Tehát ugyanolyan a dolog, mintha egy ruhát bedobunk a centrifugába, ha például egy ing ujja van kifelé, akkor az az a centrifuga forgása során is mindig kívül lesz, a centrifuga belső falához tapadva, de kifelé mutató irányban; míg más része meg éppen befelé fog nézni.
Az olyan körbejárásnál amit te írtál, meg éppen hogy körbe kell fordulnom, mert ha nem teszem, akkor ugye a nyakam is kitörik. Lehet én ugyan nem akarok forogni, de mégiscsak kénytelelen leszek, mert ha megteszek például 180 fokot a körpályán, a centrifuga - tetszik vagy nem tetszik - el fordított engem a hegyhez képest 180 fokkal. Tehát már nem hegyre fogok nézni, hanem éppen az ellenkező irányban. Persze a hegyhez képest elfordultam, - elfordított a centrifuga - de a centrifugához képest / saját magam én meg sem mozdultam.
Ha viszont továbbra is a hegyet akarom nézni, akkor bizony el kell fordulnom, ugyan nem a saját magam ferde, hanem függőleges tengelye körül.
És ezt a Földnek is meg kellene tennie, ha továbbra is a hegyet akarja látni, nem?
De csak úgy nem fogja, mert ebben a centrifugális tehetetlensége eleve megakadályozza.
#12-13:
Még mindig nem tiszta a dolog.
Amit írtál poharas-pálcikás hasonlatot, azt vissza lehet adni az én befőttes üveg tetős / pálcikás hasonlatommal is.
Kettőnk hasonlata között én úgy látom, csak az lényegi különbség, hogy én a korongomat az asztalon felállítottam függőlegesen, és így helyeztem bele a pálcikát.
Tettem ezt azért, mert ha jól gondolom, ha Föld tengelye egyenes lenne, az azt jelentené, hogy függőlegesen felfelé állna, az egyenlítő vonalára merőlegesen.
A te hasonlatodban viszont olyan a dolog, hogy a befőttes üveg tetőt nem állítjuk fel, hanem vízszintesen letesszük az asztalra és így rakjuk bele a pálcikát.
Ha így forgatjuk körbe, akkor valóban az egyik oldalon a ez egyik, 180 fok keringés után pedig a másik féltekéjét fogja laposabb szögből sütni a Nap.
És ezek szerint én értettem félre valamit, ha az a sík, amit akkor kapnánk, ha Földet egy késsel, mint egy dinnyét ketté szelnénk, az párhuzamos azzal a függőlegessel, ami körül a naprendszerünk bolygói keringenek?
Másrészt meg írtad, hogy "Csak azt nem érted még mindig, hogy a vonat a teljes út alatt nem csak megkerüli Bp-et, hanem a saját tengelye körül is megfordul."
Ezt viszont nem értem, bár lehet viszonyítva igaz.
És szerintem a Földnek is van "sínje", a centrifugális erő ami leröpítené a pályájáról, de ott a Nap gravitációja, ami nem engedi.
Ha viszont a centrifugális erő nem volna, akkor meg a Nap gravitációja győzedelmeskedhetne, és belezuhannánk a Napba.
Bár a helyzet nem ilyen egyszerű, mert ott a Jupiter is a hatalmas gravitációjával, ami meg a Naptól kifelé, a Jupiter irányába húz minket.
Na talán kezd le esni a tantusz, függőlegesen is működik a dolog, feltéve, hogy megfelelő módon kötöm madzagomat a a Földre.
Mert ha "beleverek egy szöget" és arra kötöm a madzagot, akkor bizony a madzag megfogja erőszakolni és bizony mindig ugyanaz az oldalával fog a Nap felé nézni, és az egyik féltekén mindig nyár lesz, a másikon mindig tél.
Lehet itt követtem el a hibát, hogy a Földet mindenáron madzagra akarom kötni.
válasza:"Amit írtál poharas-pálcikás hasonlatot, azt vissza lehet adni az én befőttes üveg tetős / pálcikás hasonlatommal is. "
Akkor lehet, hogy én értettem félre a befőttesübeg példát. A lényeg, hogy a vizen úszó valami ne érjen az üveg széléhez.
Az most mindegy, hogy a pálcika vízszintes, vagy valamilyen szögben áll, a forgás ugyanúgy igaz mindkét esetre. Csak magára a forgásra akartam példát a fogpiszkálóval. (Ha olyan fogpiszka lenne, aminek az egyik vége kicsit nehezebb, máris egy adott szögben állna, de a lényeg nem változik.)
"És ezek szerint én értettem félre valamit, ha az a sík, amit akkor kapnánk, ha Földet egy késsel, mint egy dinnyét ketté szelnénk, az párhuzamos azzal a függőlegessel, ami körül a naprendszerünk bolygói keringenek? "
Ha a föld forgástengelyénél vágjuk el, akkor nem.
"És szerintem a Földnek is van "sínje", a centrifugális erő "
Nem. Az csak a tömegközéppontra hat, legalábbis úgy működik, mintha csak arra hatna. Forgatónyomatékot nem fejt ki a bolygókra. A centrifuga forgatónyomatékkal is hat az ingre, ahogy a sín a kanyarodó vonatra. A bolygóra nem hat ilyen.
"Az olyan körbejárásnál amit te írtál, meg éppen hogy körbe kell fordulnom, mert ha nem teszem, akkor ugye a nyakam is kitörik."
Persze, mert a tested végig a középpont felé néz, tehát azt forgatod, miközben a fejedet nem forgatod.
Tényleg nincs több ötletem, hogyan magyarázzam el. :)
Valahol bizony itt van a gixer, mert a madzagra kötött és aztán a fejünk körül így lóbált akármi és a Föld keringése a Nap körül nem ugyanaz!
Igazad van a Föld miért fordulna el, viszont a madzagra kötött akármi viszont úgy áll, ahogy madzag engedi neki és nincs más lehetősége. Ha csak a valamit nem a "belé vert szögön" hanem egy belé rakott elfordulni képes tengely két végénél rögzítjük a kötélhez; de ez esetben e tengely nem azonos a Föld ferde tengelyével.
válasza:Még egy kép:
Így kering a Föld a Nap körül. A tengely nem fordul körbe, mindig ugyanarra néz. A tengely bármely helyzetében párhuzamos a többi helyzetével. (Amit te mondasz, úgy folyamatosan változna a szöge.)
De mivel a Nap mindig más irányban látszik, ezért hol a Nap felé mutat, hol nem.
# 17: ez a forgató nyomaték jó, ez asszem még közelebb vitt ahhoz, hogy leessen a tantusz.
Még át kell magamban párszor gondolni a dolgot, asszem sikerülni fog.
Köszönöm a válaszaidat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!