Mi is igazából a fény és a szín?
Azzal tisztában vagyok, hogy a színeknek meghatározott hullámhossza van, és elvileg egy tárgy színét az szabja meg, hogy milyen hullámhosszokat nyel el és ver vissza elvileg a fehér fényből az adott felület.
Nekem eszembe jutott, hogy a fénnyel tulajdonképpen gerjesztjük(energiát közlünk vele) azt a felületet ahova világítunk és az a kérdés vetődött fel benne, hogy honnan tudjuk, hogy nem e a gerjesztés hatására elnyelődik az energia(ugye az atomokban) és ilyenkor nem-e egy elektron kerül gerjesztett állapotba és amikor "visszaugrik" a saját pályájára akkor a leadott energiának megfelelő fényt látjuk? Szóval honnan tudjuk, hogy az visszaverődés és nem egy újonnan keletkezett "energiacsomag"?
válasza: válasza:Az elsőnek köszönöm értelmes hozzászólását, tanuljon meg előbb olvasni.
A második linket meg köszönöm, de sajnos az sem adott választ a kérdésemre :)
válasza:(Kiállok az előző válaszolók mellett mive tényleg elég nyakatekert a megfogalmazás, és csak az utolsó mondatban tudom meg hogy mire vagy kíváncsi...)
Ettől függetlenül érdekes a kérdésed.
Ugye tudjuk hogy egy atom (vagy molekula) energiaszintjei kvantáltak, tehát csak meghatározott energiaszinteken helyezkedhetnek el az elektronok. Hogy egyik nívóról a másikra ugorjon, ahhoz az adott mennyiségű energiát kell "belepumpálni", majd mikor visszaugrik az elektron, akkor az energiakülönbség elektromágneses sugárzásként szabadul fel.
Ez a jelenség nem a visszaverődés, hanem a lumineszcencia (ide tartozik a foszforeszcencia és a fluoreszcencia, ha kíváncsi vagy a különbségre szívesen elmagyarázom, de egyelőre nem fontos). Ilyenkor fellép az ún. "Stokes-eltolódás" nevű jelenség, tehát hogy a gerjesztő foton energiája nagyobb mint a lumineszcenia során létrejött fotonoké. Ennek oka, hogy a gerjesztő foton energiája egy részét (vagy egészét) leadja a két energianívó leküzdésére az elektronnak. Ha nem az egész energiát adja le a két energianívó leküzdésére, akkor a gerjesztés által létrejött foton ugye annyival kevesebb energiájú lesz, mivel az ő szempontjából csak az energiakülönbség számít ami a nívók között van.
Tehát ez az egyik ok, hogy visszaverődásnél a fény energiája ugyanakkora.
A másik, hogy a polaritása, koherenciája nem változik lényegesen a visszaverődésnél. Lumineszcenciánál (amire te gondoltál) pedig spontán esnek vissza a fotonok a kisebb energiaszinte, így "össze-vissza" megy mindenfelé a fény.
Lám, aki tud olvasni, az érti is a kérdésem :)
Köszönöm szépen a válaszodat, ez kellően kielégítette kíváncsiságomat és én is hasonlóan gondolkodtam miután kiírtam a kérdést.
Most viszont az vetődött fel benne, hogy mivel vagyunk képesek megmérni egy foton energiáját, szóval ezt milyen műszerekkel és berendezésekkel érjük el, hogy biztosat tudjunk állítani egy ennyire apró dologról(személy szerint azt gondolom, hogy kisebb, mint egy atom)?
válasza:"mivel vagyunk képesek megmérni egy foton energiáját"
Az alábbi egyenlet szerint:
E = h x f = h x c / lambda
A "h" a Planck állandó, tehát az elektromágneses hullám energiájú csak a frekvenciától (f) függ. A frekvencia pedig a fénysebesség per hullámhossz. Szóval a hullámhosszt kell csak meghatározni. Közönséges fénynél a hullámhosszal a szín is változik...
válasza:Igazából nem tudjuk, a kvantumelmélet szerint lehetetlen eldönteni, hogy az a foton visszavert-e, vagy Az atom fel és legerjesztődése során egy újra kibocsájtott foton.
Ha képlet nélkül akarjuk mondani a kvantum elmélet válaszát, az úgy hangzik, hogy mindkettő egyszerre.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!