Ha a Napot egy pillanat alatt fekete lyukra cserélnénk, akkor mit vennénk észre hamarabb? A fény hiányát vagy a megnövekedett gravitációt?

De igen, a tömegétől.

Ki lehet számolni (gravitációs hatások alapján) vagy ki lehet mérni (sugárzás alapján).

Elsőnek teljesen igaza van...:D

A gravitáció csak a tömegtől és a tömegközépponttól függ, tökmindegy hogy az mekkora térfogaton belül van a tömegközéppont körül összesűrűsödve.

Tehát ha a Napot ugyanolyan tömegű fekete lyukra cserélnénk, csak azt vennénk észre, hogy valaki lekapcsolta a világítást, még a Föld pályája se változna meg...

A relativitásban c bármilyen kölcsönhatás maximális terjedési sebessége - nincs elég tudásom ehhez, de úgy tűnik 1nek ebben is teljesen igaza van...

"beszippant minden fényt is ugye, azt is, ami már úton volt felénk"

A fény nem fordul vissza, még az eseményhorizonton belül sem. Amikor azt mondjuk, hogy nem jut ki belőle, meg "beszippantja", akkor nem a sebessége fog lecsökkenni a fénynek, hanem mint hullámnak az energiája, tehát gyakorlatilag a frekvenciája. Vagyis ahogy próbál távolodni a feket lyuktól, egyre vörösebb lesz, aztán rádióhullám, és az eseményhorizont előtt "elfogy" az energiája. Csúnyán fogalmazva lecseng, mint hullám. De a sebessége nem csökken!

16os: Nem ilyen egyszerű. :D Egyrészt a fénynek is van egy sebessége. Másrészt a Föld megtartja a hőt, mint minden más dolog.

Ha a Nap hirtelen eltűnne, akkor még kb. 8 és fél percig ugyanúgy élvezhetnénk a napsütést, mert ennyi idő, amíg onnan a Földig ér a maradék fény. Körülbelül ez az, amikor rájönnénk, hogy baj van.

Pár napon belül lehűlnénk −100 °C alá, pár héten belül pedig −200 °C alá (−273.15 °C az "abszolút nulla" hőmérséklet a Celsius-skálán). A légkör megfagy és a földre hullik, védtelenül hagyva a felszínt bármilyen idegen űrhulladékkal és sugárzással szemben. (Ez egy érdekes dolog: amitől védeni kell minket (ie. a napsugárzás), pontosan az okozza azt a hőmérsékletnövekedést és azoknak a gázoknak a felemelkedését, amik megvédik a felszínt ugyanattól a sugárzástól. Tehát nem kell aggódni: csak pályára kell(ene) állnunk egy másik csillag körül (nem csak úgy elslisszolni mellette), és hamarosan megint lenne légkör.)

A legtöbben kihalnánk, de a föld magja továbbra is termelné a termális energiát (ha még nem szóltak volna, a Földnek forró a magja, ezért vannak a vulkánkitörések) tehát a föld alatt vagy a tenger mélyén élő mikroorganizmusok közül sokan tovább életben maradnának.

A vízfelszín megfagyna, de az óceánok mélye még sokáig folyadék halmazállapotú maradna...

(Van egy régebbi koncepció, az ún.

[link]

de ez igazából kicsit elavult.

Ajánlom pl. ennek az angol cikknek a linkjeit:

[link] )

Igazából az ítéletnap-forgatókönyveket nem kell így túlbonyolítani. A Nap nélkül, a tőle való fix távolság hiányában nem lenne földi élet, ez tudható. Teljesen mindegy, hogy mi okozza.

Vegyük ezt a forgatókönyvet:

Valami nagy tömeggel bíró objektum elhalad a Naprendszer közelében. Tökmindegy, hogy mi. Nem ütközik semmivel, éppcsak áthalad, de elég ideig, hogy a gravitációja a Föld pályáját jelentősen megzavarja. Aminek a következtében a Föld vagy:

1. elkezd gyorsabban zuhanni körkörös pályán a Nap felé

2. kiszakad a pályájáról, és gazdátlan bolygóvá válik

Jelen pályáján a Föld 4,375 x 10^15 év múlva fog a Napba zuhanni (igen, mi mot éppen a Napba esünk, csak ráérősen, nem szóltak? :) ), és a kisebb pályamódosításokat még nyugodtan el tudnánk viselni, elvégre messze a mi civilizációnk élettartalmán túlmutatnak. Akkor van gond, ha valami tényleg nagyon jelentős elhajlás következik be.

"elpárologna"

Azért ez pár millió vagy milliárd évig tartana legalább. Közben azért nyelné a környező anyagot is rendesen.

Csak az egészen kicsik párolognak gyorsan.