Hogyan utazhatnánk a multba a jövőbe való utazás elméletben lehetséges de a multba nem mért van ez az idő nyila okoza ha a multba mennénk fellép az időparadoxon de hogy mehetünk a multba?

> aki nem tudja az ne erőlködjön

Tehát senki ne erőlködjön? Mert a kérdésedre nem tudja senki a választ. Az időutazásra egyetlen hipotetikus lehetőséget ismerünk. Elvileg lehet a téridőnek olyan a topológiája, hogy a téridő egy adott helye, a téridő egy másik helyével van összeköttetésben. Ez a – hangsúlyozom – hipotézis belefér a világról alkotott képünkben.

Viszont senki nem látott még ilyet, nem is biztos, hogy létezik a jelenség. Ha igen, akkor nem tudjuk, hogy milyen módon oldható fel az időparadoxon. Sőt más kérdések is felmerülnek, például az energiamegmaradás kérdése, hiszen egy ilyen féreglyuk afféle gerjesztett állapotba is kerülhet, hasonlóan a mikrofon és hangszóró közelségéből származó gerjedéshez.

Fekete lyuk tudod mi?! Egy nagyon erős gravitációs mező ami annyira erős,hogy még maga a fény sem tud kijönni belőle! Semmi köze az időutazáshoz! De ha annyira időutazgatni akarsz akkor vegyél egy távcsövet és nézz legalább 1 fényévre lévő bolygót vagy csillagot,na kérem szépen annak az 1 évvel ezelőtti állapotát látod,tehát a múltat! Jó mi?!

Ha hallod hogy felrobbant 65 fényévre lévő bolygó,akkor gondolj arra hogy az az esemény már 65 éve megtörtént,csak az eseménynek kellet annyit utaznia az űrben! Ez is fantasztikus nem?! És csak egy távcső kell!!!

Ha 65 millió fényévre lévő bolygóra teleportálsz és a Földre nézel,akkor most nagyon meg fogsz lepődni de a dinókat látod majd hogy futkosnak a meteorok elől! Fantasztikus!

#14> Fekete lyuk tudod mi?! Egy nagyon erős gravitációs mező ami annyira erős,hogy még maga a fény sem tud kijönni belőle! Semmi köze az időutazáshoz!

Azért ez így nem igaz. Az általános relativitásból következően a gravitációs erő meggörbíti a téridőt, egy fekete lyuk körül keringve az idő lassabban telik, így elvi szinten fel lehet használni a jövőbe történő utazáshoz.

> De ha annyira időutazgatni akarsz akkor vegyél egy távcsövet és nézz legalább 1 fényévre lévő bolygót vagy csillagot,na kérem szépen annak az 1 évvel ezelőtti állapotát látod,tehát a múltat! Jó mi?!

*Ennek* nincs köze az időutazáshoz. Attól, hogy a csillag képének egy egy évvel ezelőtti állapotát látod, attól még maradtál a jelenlegi idődben.

#15> Viszont ha egyszer feltalálják az időutazást (bár előbb döglik meg mindenki a Földön a sok háborútól) akkor max passzívan fog működni,tehát mint egy szellem átmegy rajtad mindenki,senki se lát téged és nem tudsz befolyásolni semmit sem!

És miből jutottál erre a következtetésre?

Mivel az esemény már megtörtént,nem tudsz rajta változtatni.

Az idő nem játék hogy kedvünkre szórakozhatunk.

Ha vissza mész a múltba,akkor ott kettő lesz belőled,ha megölöd magad akkor szerinted mi fog történni?! Ezért is gondolom hogy ha van rá mód,nem igen lesz lehetséges,de az is lehet hogy ha vissza mész a múltba akkor egy másik dimenzióba kerülhetsz.

Minden esetre reménykedek hogy nem találjuk fel,ez kb tudod milyen lenne?! Ha egy 1 évesre bíznád az atombombákat.Gondold el milyen lenne,Amerika azonnal kihasználná a haderejét és kb leigázna mindenkit,hiába hisszük hogy fú ők nagyon jók,pont hogy ők roszabbak mint Oroszország vagy Kína együttvéve...Továbbá ezért is szeretem azt,hogy az űrkutatásban bénák vagyunk! Még csak az kéne hogy fénysebességgel is tudnánk utazni,aztán mennék írtani más bolygókat mint az Avatatrban.

A távcsöves páldát meg hülyeségnek írtam,ha nem esett le akkor sry.

> Mivel az esemény már megtörtént,nem tudsz rajta változtatni.

Korántsem biztos. Nincs tapasztalatunk arra nézve, hogy mi történik, ha valaki időben utazik vissza, így ez az állítás bár önmagában nézve logikusnak tűnik, mégsem alátámasztott.

> Az idő nem játék hogy kedvünkre szórakozhatunk.

És ezt megint ki dönti el. Az energia sem játék, mégis játszunk vele. Az élet, a halál sem játék, mégis belenyúlunk a természet automatikus folyamataiba, és megtehetjük, hiszen a természet része vagyunk, tehát ez is természetes. Ennek a kijelentésnek semmiféle tudományos értelemben vett jelentése, vagy értéke nincs, ez pedig itt mégis a természettudomány kategória. Esetleg erkölcsi, etikai szempontból megfogalmazható egy vélemény, de nem ennyire – elnézést, de – óvodás megfogalmazásban.

> Ha vissza mész a múltba,akkor ott kettő lesz belőled,ha megölöd magad akkor szerinted mi fog történni?!

Nem tudjuk. Te erre írták egy fikciót, hogy afféle szellemként lennénk jelen. Erre kérdeztem rá, hogy ezt mégis honnan szűrted le. Oké, mint ötlet felvethető. Nézzük meg mi történne. Nem tudsz változtatni a múlton, tehát a múlt levegőjét sem szívhatod be, hiszen az változtatás lenne. Nekifutásból megfulladnál. A talajt sem nyomhatnád, nem léphete egyetlen molekulád, atomod, elektronod sem kapcsolatba a múlt anyagával, így belezuhannál a Föld középpontjába. Már ha éppen hat rád a gravitáció, mert ez is kérdés. Ha nem, akkor meg szépen egy helyben haladnál, míg a Föld óriási sebességgel csúszna ki alólad, ahogy a Nap körüli útján tovább haladna.

Aztán nem beszéltünk arról, hogy mégis hogy történne ez a szellemként való jelenlét. Mondjuk látni sem látnál, hiszen a múlt fotonjai nem csapódhatnak bele a szemed receptoraiba. (Mondjuk úgyis mindegy, így a fulladásos halál után.) Mégis milyen lenne az az anyag, amiből vagy? Milyen fizikai, főleg kvantummechanikai törvények írnák le? Milyen paraméterben különbözik a te anyagod a múlt anyagától, hogy lehet ezt a paraméter mérni, hogy kell értelmezni ezt a paramétert, és vajon kizárólag az időutazásnál változtatható-e meg ez a paraméter, vagy máshogy is.

Oké, hogy megoldottad az időparadoxon kérdését, de több kérdést vet fel az ötleted, mint amennyi választ ad. Ezért szorgalmaztam, hogy próbáld meg már egy percre átgondolni azt, amit írsz, mielőtt tudományos témakörben véleményt nyilvánítasz. Mert egy perc általános iskolai fizikát alapul vevő gondolatsor, és már netto ostobaságnak tűnik az a kép, hogy majd akkor mi szellemként sétálgatunk a múltban. Nem rossz ötlet, csak nem gondoltad tovább egy másodpercre sem a dolgot.

> Ezért is gondolom hogy ha van rá mód,nem igen lesz lehetséges

Lehet, hogy lehetséges lesz. Hogy a valódi világban ilyenkor mi történik azt nem tudjuk. A jelenlegi fizikai ismereteink alapján erre nem lehet következtetni, hiszen azokat a már megismert jelenségekre alapoztuk, ez meg egy abszolút ismeretlen jelenség lenne. Akár még az is elképzelhető, hogy valóban szellemként fogunk sétálni a fizika valami nagyon furcsa törvényszerűsége miatt, de ez nagyon-nagyon valószínűtlennek tűnik, annyira mindenképpen, hogy egy naiv elképzelésen túlmutatóan találjunk rá valamiféle analógiát a természet törvényeiben.

> ha vissza mész a múltba akkor egy másik dimenzióba kerülhetsz.

Maximum egy alternatív univerzumba. A „másik dimenzió” kifejezés eléggé értelmezhetetlen fogalom. Azt, hogy egy tárgy hány dimenziós, azt az határozza meg, hogy hány egymástól független paraméter határoz meg egy eseményt. Oké, megszoktuk, hogy alkalmasint szélességről, magasságról, mélységről, meg időről beszélünk, de ezek nem dimenziók, csak négy dimenzionálisan független egység, négy paraméter – de önkényesen választott paraméter –, amivel éppenséggel le szoktuk írni a világunkat.

Az lehet, hogy a világunk egy négy dimenziós objektum egy öt dimenziós térben, és adott egy dimenzionálisan független módon leírható paraméter, ami alapján a világunk egyetlen „síkban” van, és hogy az időutazás ezen paraméterben bekövetkezett változást jelent. Ekkor valóban kapunk egy alternatív univerzumot, ami ugyanolyan dimenziókkal rendelkezik, csak már nincs kauzalitási probléma, hiszen az A univerzum jövőjének – ahonnan jöttünk – nem kell ok-okozati láncban lennie a B univerzum múltjával. Mondjuk ez is felvet számtalan kérdést, de megoldás lehet, csak éppen a megfogalmazás nem kellően korrekt jelen esetben.

> Minden esetre reménykedek hogy nem találjuk fel, …

Innen meg már megint nem tudományos a kérdés. Az, hogy mi történhet meg, azt milyen fizikai törvények írják le, az egy dolog. Hogy mi etikus, mi nem az, a mi emberi szempontunkból nézve mit tekintünk jónak, vagy rossznak, az meg egy egészen más tészta. Analógiával nézve ha az lenne a kérdés, hogy lehet-e atombombát építeni, illetve mi történne, ha ledobnánk, azt nyugodtan lehet tudományosan vizsgálni. Nota bene vizsgáltuk is. Hogy ez etikailag helyes-e az bár nagyon fontos kérdés, úgy összességében foglalkozni kell vele, de keményen, viszont a téma, a felvetett kérdés szempontjából irreleváns.

Összességében – a konkrét példákat azért nem 100%-ig elfogadva – azért abban egyetérthetünk, hogy az időutazást – és itt mindegy, hogy tulajdonképpen hogyan működik, hogy oldódik fel az időparadoxon – valószínű, hogy lehet fegyverként is használni, és készülnének a jelenségre épülő fegyverek.