Hogyan működik a mágnesesség vagy a gravitáció?

Ez már nagyon keményen a modern fizika része, amit még mindig csak kutatnak.

Az az elmélet látszik jelenleg a legvalószínűbbnek, hogy a részecskéknek két csoportja van: anyagrészecskék, és kölcsönható részecskék (ezen alapszik a standard modell, ami nem más mint a részecskék "periódudod rendszere") A kölcsönható részecskék az anyagrészecskék bizonyos tulajdonságaik szerint közvetítenek köztük bizonyos erőket. A legismertebb ezek közül a foton, ami az elektromágneses kölcsönhatásért felelős.

A gravitációért felelős részecskét még nem találták meg, de van rá pár elmélet (úgy tudom ha bebizonyosodik létezése gravitron lesz a neve).

Ha többet akarsz tudni ebből a témából nézz utána a Standard modellnek.

Miért, ha körülvenné őket valaki, akkor könnyebb lenne? :p Könnyebben el tudod képzelni/egyszerűbbnek tűnik, ha az atom érintkezik valamivel, mint ha azt mondják, hogy valamilyen mezőt bocsájt ki? A "valós" világ tapasztalatait/logikáját hiba a részecskék viselkedésére próbálni alkalmazni.

Amúgy meg pont fordítva van: a te világodat is ezek a kölcsönhatás-mezők irányítják, csak nem látod. Azt hiszed, amikor megérintesz valamit, akkor ténylegesen az atomjaid annak az atomjaihoz érnek? Egy nagy fenét! :D Az történik, hogy addig-addig közelíted őket egymáshoz, amíg a taszító erő az elektronok között olyan nagy lesz, hogy már nem hajlandóak tovább menni. (Vagy akár el is mennek az útból, mondjuk amikor elvágsz vagy elhajlítasz valamit.)

Mondjuk, tegyük fel, hogy ráülsz egy székre. Ami valójában történik, az az, hogy ahogy a s*gged atomjai és a szék atomjai közelednek, az egyik atomokjainak a negatív töltésű elektronjai taszítani kezdik a másik negatív töltésű elektronjait, és ez a taszító erő addig erősödik, ahogy a kettő közeledik, amíg ki nem egyenlíti azt az erőt, ami összenyomná őket.

Tehát nem arról van szó, hogy a mágnesesség vagy a gravitáció megszegik a szokásos élet törvényeit és hogy valamilyen közvetítő anyagot kell elképzelnünk közöttük, hogy ezt megmagyarázzuk. Ellenkezőleg, az, amit te anyagnak ismersz, az ugyanúgy az erő-mezők összjátékával összetartott atomokból áll. Ha a testedet megvizsgálnád, azt látnád, hogy ott van a sok sok pici atom egymástól mind valamilyen távolságra, ahol a rengeteg apró erő tartja őket.

A tested atomjai pedig egyes-egyedül azért maradnak együtt, mert elektromágneses kötések (kovalens kötések= pozitív töltésű protonok között megoszló negatív töltésű elektronok alapján egyensúlyba kerülő kötések) tartják össze őket. A kémiai kötést ne ragasztónak képzeld el, hanem szintén mezők összjátkának: valamilyen erők húzzák egymás felé a részecskéket, mások taszítják, és ezek beállnak valamilyen egyensúlyi állapotba végül, ahol ezek kb. kiegyenlítődnek.

És megjegyzem, az egész világ szövete ilyen. A te atomjaidra minden létező atom, még az is, ami az Androméda túlfelén található, hat! és a világon lévő ÖSSZES többi atom mezeje együttesen tartja ott, ahol van.

Alapvetően a következő alapvető kölcsönhatások ( [link] ) léteznek a sztenderd modellben:

- az elektromágnesesség messze a legfontosabb. Az elektromágnesség az az erő, ami egy pozitív és egy negatív töltés között (mondjuk egy elektron és egy proton között) fellép. Két azonos töltés (poz/poz, neg/neg) taszítja egymást, két ellentétes (poz/neg) vonzza. Az e.m. sokkal, de sokkal erősebb, mint a többi alapvető kölcsönhatás. Majdnem mindent a kémiában ez irányít emiatt.

A gyengesége, hogy "leárnyékolható": mivel a pozitív/negatív ellentéten alapszik, ezek az ellentétes hatások kiolthatják egymást.

-a gravitáció az a hatás, ami a nagyobb tömegű dolgoknak nagyobb vonzóerőt ad. Borzasztóan gyenge, atomok szintjén pl teljesen elhanyagolható. Viszont csak egy irányba hat, nem tudja magát kioltani, ezért nagy távolságoknál átveszi a vezető szerepet az e.m.-től. (Amúgy mindkettőnek végtelen lenne a hatótávolsága.)

- az ún "erős kölcsönhatás" a harmadik, ez az atommagok összetartásáért felel.

Hasonlóan működik az e.m.-hez, csak ez nem két töltést ismer, hanem hatot!

Ha kíváncsi vagy, hogy milyen atomnál is kisebb részecskék léteznek magában az atomban, olvass utána a bozonoknak és a fermionoknak.

Az e.k.-ban az a fura, hogy ellentétben a többi erővel, nem gyengül a távolsággal, hanem erősödik. Tehát minél jobban eltávolítod az atom részecskéit, annál erősebben húzzák egymást vissza.

Lényegében ennek köszönhetjük, hogy atomok léteznek. Fura, mi? :D

- a "gyenge kölcsönhatást" fedezték fel utoljára. Nevével ellentétben ez a 2. legerősebb a 4 alapvető k.hatás közül.

A radioaktivitás bizonyos fajtáit okozza (Béta-bomlás), ami képes egy protont neutronná alakítani, vagy vissza.

Körülbelül ezek az alapok, de nagyon kutatás alatt áll még az egész téma (lásd kvantummechanika). A nagy hadrongyorsítóról nemtom hallottál-e.

Az biztos, hogy a Bohr-féle modell, amit általánosban tanítanak, meghaladott. Az atomok nem apró golyók bolygószerű elektronokkal.

Hogy akkor mik, azt nem tudjuk. :D