Miért jobb az űrlift, mint a bolygó felszíne és az űr között közlekedő űrhajó?

> "amelyet a tavaszi rügyfakadás vagy az őszi lombhullatás okoz a Föld forgásában."

"Ez komoly? Ezek pontosan hogy befolyásolják a Föld forgását?"

Pontosan ugyanúgy, ahogyan a jégtáncos forgása is lelassul, ha kinyújtja a karjait, vagy felgyorsul, ha behúzza azokat. A fák is rengeteg vizet tárolnak el a leveleikben, amelyek a kifejlődésük ütemében lassítják a bolygó forgását, és ősszel mikor ledobják a leveleiket, azok tömege közelebb kerül a forgástengelyhez, tehát némileg gyorsul a bolygó forgása.

Persze, itt nem nagy értékekre kell gondolni, de ezek az értékek is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy akár néhány száz méterrel arrébb csússzon apránként a geostacionárius pályához képest az űrkikötő. Ekkora kilengést viszont már folyamatosan kompenzálni kell.

1. Nem kerülne sokkal kevesebb energiába. Ugyanúgy be kéne fektetni az emelési munkát és a pályára állási sebességhez szükséges gyorsítási munkát. A közegellenállás okozta munkát lehetne megspórolni, valamint az üzemanyag emeléséhez szükséges munkát, de azt csak akkor, ha a lift az energiát a földről kapja.

2. Elég sokáig tartana az út (hetekig)

"Elég sokáig tartana az út (hetekig)"

Hát az azért túlzás.

Még ha a liftecske csak 10 km/h-val tudna is járni, akkor is, még 100 km-es pályamagasság is elérhető 10 óra alatt.

És a 100 km-es magasságot elérve mi gyorsítaná fel az utasokat a keringéshez szükséges 8 km/s sebességre? Csak nem egy rakéta?

Az űrliftnek akkor van értelme, ha geostacionárius magasságba mennek fel vele, ott ugyanis már nem kell külön gyorsítani a keringéshez. Az viszont 36 000 km magasan van. 100 km/h-val is 360 óra, vagyis több mint 2 hét.

Ezt csúnyán benéztem, mert az űrlift csak akkor tudja tartani a pályáját, ha a geostac. pályánál jóval kijjebb van, hiszen tartania kell a "kötél" súlyát is.

Tehát a 2 hetes sacc tényleg reális.

De az szerintem nem baj. Az űrfuvarok legnagyobb része mindig is teherfuvar lesz.

Az energiamérleggel sincs baj. Mármint teljesítmény nézőpontból. Összenergiából persze ugyanannyi kell, de teljesen más költségkategória 2 hétig pár kW elektromos táp, mint mindezt az energiát 5 perc alatt kitolni egy rakétából.

Meg hát ugyebár felfelé haladva egyre kisebb tömegvonzást kell legyőzni (nem csak a távolság, hanem a centrifugális erő miatt) , tehát az energiaigény is folyamatosan csökken.

Nem feltétlenül lesz azonnal, elsőre mindenre praktikus, de rengeteg szempont szól mellette egyszerre.

"ha a geostac. pályánál jóval kijjebb van"

Ott csak az ellensúlynak kell lennie, ill. csak akkor kell felmenni odáig, ha távozni szeretnél a Föld körzetéből.

Az utak nagy része geostac. pálya lesz.

"Az utak nagy része geostac. pálya lesz."

Onnan meg enyhe túlzással már egy duplatalpas rúgással bolygóközi pályán van minden.

Apró ellenérvként:

https://www.youtube.com/watch?v=z--5jlWjv3w

53:58-tól jön az a rész, ami kicsit gáz az űrlifttel, ha baj van.

:)