Fizika, mechanikai energiák - Miért nem egyenlő a változás?

> „Ha a testet elengedem, akkor, azt hiszem, a test lefelé átlendül a későbbi egyensúlyi helyzeten, valószínűleg a G×d-nek megfelelő összenyomásig.”

Igen, ha nincsen súrlódás. Ha van súrlódás, akkor nem megy le addig, és súrlódásnál energiaveszteség is van, és nem konzervatív a rendszered. (Ha a kezeddel pont az egyensúlyi helyzetbe állítod be, akkor nincs energiaveszteség, mert nem adsz a rendszernek plusz energiát a mozgáshoz. Azaz a rendszer nincs bezárva csak a rugóba és a testbe, feléd nyitott.)

> „De a rugó utána visszaemeli, és a csillapodás után (azt energiaveszteségnek kell felírni?) megáll "középen".”

Hát… Úgy nagyjából. Lehet, hogy nem egyből áll meg, hanem először kicsit túl megy az egyensúlyi, aztán vissza, és egyre kisebb amplitúdóval rezeg, amíg már nem is látod, hogy rezeg. De szépen lassan elveszíti az energiáját, és az lesz az energiaveszteség igen (először a rugó belső energiája lesz, amit a környezetének is leadhat, ha az hidegebb nála).

> „Kóstolgatom magamban a látványt, ahogy a test a rugó végén le-föl ugrál az egyensúlyi helyzet körül. És csak lassan nyugszik meg, jó sok ráncigálás után. Lehet, hogy tényleg felemészt a rugó 1/2×G×d-t.”

Igen, ez történik.

> „A végén Er=1/2×D×d² áll szemben a G×d=D×d×d-vel. Viszont ha visszaemelem a testet az erőmentes szintig, azzal a fél munkát nekem kell elvégeznem, a rugó adja a másik felét. Ez az?”

Ő… Ez nekem nem egészen világos. Az eredőerőmentes szint éppen akkor van, amikor a G = D*d. Ebből az állapotból hogyan emeled vissza ugyanebbe? Ha a rugóerőmentes szintre emeled vissza, akkor igen, valami ilyesmi. (Bár hogy őszinte legyek, félek, hogy sikerül engem is belekavarnod.)