Magas I. Q-ból mennyire következik kiváló értelmi képesség?

az IQ és az EQ nem ugyan az.

nincs sok összefüggés köztük.

Az iq (a mensa.hu szerint) a mentális képesség mérőszáma (a többi hasonló emberéhez képest). Vagyis gyakorlatilag az iq az értelmi kèpességet méri.

#1:az eq az érzelmi képességeket méri, nem tudom, miért keverted ide.

Az IQ egyfajta mérőszám. Ugysnolyan, mintha az erőt úgy mérnénk, hogy ki tud nagyobb súlyt kinyomni.

Namost ez nem biztos, hogy a való életben minden esetben jobbat vagy többet jelent másoknál. Például hiába tud valaki kinyomni 200 kilót, nem biztos, hogy legyőzne egy karatemestert (aki nem nyom ki annyit), vagy nyerne egy maratoni futó ellen (aki szintén nem nyom ki annyit). Tehát ha valaki nagyon erős, azzal nem feltétlenül jár együtt az, hogy gyorsabb is, kitartóbb is, vagy ügyesebb is másoknál.

A magas IQ éppenséggel elég hasznos, mint ahogy az is hasznos, ha valaki olyan erős, hogy egy leomlott házban le tud emelni egy gerendát egy sérült ember lábáról, mielőtt kiérnek a tűzoltók. Az IQ-nak is megvannak a maga hasznossági területei. Máskülönben viszont a legtöbb életbeli helyzetben nem lesz előnyben az, akinek magas az IQ-ja. Ahogy a nagy kinyomott súly sem jelent feltétlenül nagy gyorsaságot, úgy a magas IQ se jelent feltétlenül magas műveltséget vagy egyéb szellemi képességeket. Igen, a filmek úgy ábrázolják, és igen, az IQ általában valóban együtt jár a átlagosnál szélesebb érdeklődési körrel, de nem feltétlenül, és a legtöbb esetben nem is jelent három doktorit meg hat diplomát.

Én például tagja vagyok a Mensának, és a levelő listánkon van olyan személy, aki egy helyes magyar mondatot képtelen leírni. Nem tudom, hogy azért, mert diszlexiás, vagy csak fingja sincs, de úgy ír, mint egy közepesen hülye hetedikes.

Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy az IQ egyet jelent a dolgok átlátsának képességével. Például bár hajlamos vagyok naiv dolgokat csinálni, de nem olyan könnyű engem csalással átverni.

Kb ennyi.

Kérdező! Köszönöm, roppant hízelgő! :D :D :D

Alapvetően 3-massal értek én is egyet.

Ami valójában számít az szerintem egy-egy ember szellemisége. Na most ezt leegyszerűsíteni egy darab mérőszámra túlzottan reduktív dolog szvsz. Az IQ az egy mérőszám, ráadásul meglehetősen nehézkes pontosan mérni (3-mas nagyon jó példát ad a súlyemeléssel, de az még objektívebben mérhető.)

Például: Einstein, Gauss, Sigmund Freud, Immanuel Kant na nekik komoly szellemi hagyatékuk van. Bár valószínűleg rendkívül jó eredményt értek volna el IQ teszten, de nem biztos, hogy mások, akiknek korántsem volt ilyen munkásságuk nem értek volna el akár jobb eredményt.

A hétköznapi ember az "intelligencia" fogalmához hozzáveszi a műveltséget, a mélyen kulturált személyiséget, a széles látókört, a mély és önálló gondolatokat, amik szerintem is rettentően fontosak, csakhogy a IQ teszt nem ezekre irányul.

Ismerek olyan embert, akinek elég magas az IQ-ja, azonban nem tett rám nagyobb benyomást, teljesen felszínes dolgokról beszélt, igazán mély és önálló gondolatot nem hallottam tőle. Ezzel nem akarom sértegetni a jó eredménnyel rendelkező embereket, hiszen nem gondolom, hogy általános lenne ez a jelenség, de előfordul, hogy a magas teszteredmény nem garantál széles látókört és műveltséget sem.

Egyébként nyilvánvaló, hogy nagy valószínűséggel hajlamosít a széles látókörre, a mély és önálló gondolkodásra egy magas teszt eredmény, de nem garantálja...

Úgy mondhatnám, hogy azok az emberek, akiket én ismerek és nagyon intelligensnek, mi több kimondottan komoly szellemiségű embereknek tartok, azoknak szinte biztos, hogy eléggé magas lenne a teszteredményük. Azonban a másik irány már nem föltétlenül igaz, esetlegesen magas teszteredmény, esetleg kiugróan magas teszteredmény, nem garancia a komoly szellemiségre.

És ne feledjük:

"Csak a puffin adhat neked erőt és mindent lebíró akaratot!" :D

Én ezzel kicsit úgy vagyok, mint bármi más, bennünk szunnyadó képességgel, amit az ember vagy kihasznál, vagy sosem lesz igazi értéke.

Nézz meg egy olimpiai bajnokot, bármilyen sportban. Most hagyjuk a szteroidokat, az illetőnek biztosan nem CSAK a szorgalma és akarása kellett ahhoz, hogy ezt elérje, valami alapvető, vele született alkati, egyéb készség kellett, hogy legyen.

Ez megvolt benne, de ha kemény munkával nem "gyúr rá" sosem lett volna belőle bajnok.

Egy született magasabb értelmi képesség sem fog semmit érni művelés nélkül.

Az IQ ki tudja mutatni azt az alapvető logikai, asszociációs képességet, ami jó alap egy magas értelmi szinthez. Nem mindenki él is ezzel a képességgel, csak az ilyen emberek többsége ezen jó alapképességével érzi is a belső késztetést, hogy fejlessze is.

Naszóval, a magas IQ önmagában is jó dolog, de nem egyenlő a magas értelmi szinttel. Csupán jó alap hozzá. És ezen alap nélkül lehet valaki iszonyatosan tanult, de mégsem több egy két lábon járó lexikonnál vagy számológépnél.

Én erre úgy tekintek hogy a különböző kognitív képességek általában pozitívan korrelálnak egymással (memória, sakk játék, IQ teszt, iskolai eredmények), és ezek közül az IQ teszt. Ezt hívjuk összefoglaló néven 'okosságnak'.

+ nyilván aki magas pontszámot ér el egy IQ teszten, az minden olyan dologban jó kell legyen, amely a teszt kitöltéséhez szükséges.

Nem következik, de általában együtt járnak. (Ahogy általában összes terület együtt jár)

Azt hozzáteszem, hogy van némi probléma az intelligenciával. A probléma az, hogy sokan sokféle képességhalmazt értenek alatta, mindenki egy kicsit mást, és még csak igazán jól definiálni sem sikerült azt, hogy mi is az az intelligencia, illetve ha igen, akkor sokféle, de mégis eltérő definíciót sikerült rá adni.

Szűkebb értelemben az intelligencia az a képesség – szerintem –, amivel olyan problémákat tudunk megoldani, aminek a megoldására nincs receptünk, ahol a probléma mibenlétét nem ismerjük pontosan. Az intelligencia az, ami képessé tesz minket arra, hogy megtaláljuk az utat a probléma és a megoldás között. Vagy megint más megközelítésből az intelligencia a rend megtalálásának képessége a káoszban. Az intelligencia megint más megközelítésben az újdonságokra való reagálás, az alkalmazkodás, a tanulás, fejlődés képessége.

Ennek az intelligenciának a megnyilvánulása különböző területeken működhet. Az intelligenciának egy felosztásban hét fajtáját különböztetik meg: nyelvi, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, mozgási, zenei, interperszonális, metakognitív intelligencia.

Az IQ tesztek javarészt a logikai-matematikai, esetleg egy kicsit a nyelvi, vagy a vizuális-térbeli intelligenciát mérik, tehát az IQ az intelligencia csak egy szeletét határozza meg. Az un. EQ – érzelmi intelligencia – meg egy kicsit az interperszonális és a metakognitív intelligencia keverékét mérik. A tapasztalat azt mutatja, hogy azért ezek valamennyire korrelálnak, azaz ha valakinek jóval átlag feletti a logikai-matematikai intelligenciája, annak nagyon ritkán átlag alatti a nyelvi, vagy a zenei intelligenciája. Persze akadnak kivételek – és nem is elhanyagolható számban –, egy magas IQ-jú ember is lehet például arrogáns, antiszociális – azaz az interperszonális intelligenciája alacsony –, lehet botlábú, botfülű. De mégis a legtöbb esetben ha az egyikben az ember jó, a többiben sem rossz.

~ ~ ~

Az intelligencia a hétköznapi szóhasználatban ennél kicsivel többet is szokott jelenteni. Ha valakire azt mondják, hogy intelligens, abban benne vannak valahol a műveltség, benne van a kreativitás, benne van egy csipetnyi az erkölcsből, benne van, hogy valaki helyesen ír, hogy választékosan és folyékonyan beszél, fogalmaz stb.

Bizonyos felosztásban az intelligenciának két fajtáját különböztetik meg, amiről eddig szó volt az az un. folyékony (likvid) intelligencia, ami félig genetikailag adott, félig a neveltetés során kialakult képesség, de nem konkrétan tartalmaz tanult dolgokat. A másik része az intelligenciának a kristályos intelligencia, ami viszont a tanult dolgokat hordozza magában, hogy kinek mekkora a szókincse, mennyire ismeri a newtoni fizikát, hány nyelven beszél. Illetve pontosabban nem ezt a lexikális tudást jelenti a kristályos intelligencia, hanem azt, hogy ezt a megszerzett tudást mennyire vagy képes hatékonyan használni. Mert lehet, hogy valaki bemagolta, a másodfokú egyenlet megoldóképletét, meg tud elsőfokú többismeretlenes egyenletrendszereket megoldani. Oké, de meg tud-e oldani többismeretlenes másofokú egyenletrendszereket is megoldani? Elvileg minden tudása megvan hozzá, de képes a megszerzett tudását kombinálni, ötvözni, és használni?

De itt is elmondható, hogy akinek magas az IQ-ja, azzal általában együtt jár valamiféle kíváncsiság. Az intelligens ember a számára új információkra felkapja a fejét, utánaolvas, megpróbálja beilleszteni abban a rendben, ami a világképét képezi, és szívesen bővíti az újonnan megszerzett ismereteit. Teszem azt, van egy ember, aki még nem hallott soha Ketzalkóatl istenéről. Ő rá fog keresni erre a neten, és látni fogja, hogy egy azték isten nevéről van szó. De egy intelligens ember ritkán áll meg itt, tovább kattint és olvasni kezd az azték teremtésmítoszról, az azték mitológiáról, a többi azték istenről, az azték kultúráról, történelemről, hogy ezt az új istennevet körbe tudja venni kontextussal, bele tudja illeszteni valamiféle rendbe.

Ez sem feltétlenül van így, de gyakori.

~ ~ ~

Ergo az IQ valóban nem jelent kiváló értelmi képességet, mert ez utóbbi egy tágabb halmaz. Igen, egy magas IQ-jú ember lehet lusta, tahó, műveletlen, udvariatlan, arrogáns, lehetnek személyiségzavarai, lehet erkölcstelen, etikátlan stb. És mégis, azért akinek magas az IQ-ja, az általában az értelmi képességet meghatározó többi tulajdonságban sem túl rossz. Lehet, hogy más területen is kimagasló, lehet, hogy más területen csak átlagos, de ritkán átlag alatti, így a magas IQ a legtöbbször együtt jár az értelmi képességek többi összetevőjében való jeleskedésben, legalább egy átlagos szint eléréséig.

Az IQval az a baj, hogy egy nagy ömlesztett valami. Nem célzottan méri, mondjuk, a jó hosszú-és rövid távú memóriát, a szerzett műveltséget, a tanulási szokásokat, hanem ezt az egéstet úgy ömlesztve. Ez kb. olyan, mintha egy állásra való alkalmasságodat egy Vágó-féle kvízshow szereplés alapján döntenék el.

Jó, nyilván a kérdésedbőlsem egyértelmű, hogy az "értelmi képesség" nálad mi; ha az IQ-t érted alatta, akkor persze igen.

Ha szétbontva, akkor nem.

A tudás sok és rendszerezett gyakorlás, önálló kísérletezés, a másoktól kritikus szemmel átvett ismeret.

A hibák felismerésére/javítására való képesség, önkritika. Szorgalom, kemény és sok munka. Önállóság, intuíció, magadtól kipróbálni, megoldani valamit más nélkül is. Társas képesség (egy teljesen más ismeretterület) segíthet, hogy másoktól a leghatékonyabban vegyél át információt. Megfelelő arányú szkepticizmus (kételkedés a saját tudásodban) kontra aktivizmus (bátran előrehaladni, bátran hibákat elkövetni, ezekből tanulni gyorsabb haladást tesz lehetővé). Önismeret, reflektálás, tudatos tudattervezés.

Ezek megértése, szokássá tétele, tanulható dolog.

Bizonyos dolgokat nem tudsz tanulni, bár esetleg tudsz, monduk életmóddal, segédeszközökkel kicsit pótolni. Gyors észjárás, jó memória, energikusság. Edzés, megfelelő ételek fogyasztása, rendszerezett jegyzetek tartása (mankóként a felejtés ellen), agytorna, segíthetnek, de az agyad kémiája mégis nagy részben nem általad meghatározott. Persze itt is lehetnek olyan részben hátrányos, de egyedi vonások, amelyik valamelyik feladat elsajátításában előnyt jelentenek. Az intelligencia nem olyasmi, ahol a magastól alacsonyig skála húzható, inkább variációk, színek, ízek vannak, a magas minőségnek is van gyengéje és az alacsonynak is lehet erőssége.