Hány méter magasan van már hó a hegységekben mindig?

A hóhatár változása

Spitzbergák 78°É 300–600 m

Skandinávia a sarkkör mentén 67°É 1000–1500 m

Izland 65°É 700–1100 m

Skandinávia délen 62°É 1200–2200 m

Alpok (északi lejtők) 48°É 2500–2800 m

középső (svájci) Alpok 47°É 2900–3200 m

Alpok (déli lejtők) 46°É 2700–2800 m

Pireneusok 43°É 2600–2900 m

Kaukázus 43°É 2700–3800 m

Karakorum 36°É 5400–5800 m

Transzhimalája 32°É 6300–6500 m

Himalája 30°É 4800–6000 m

Kenya 0° 4600–4700 m

Új-Guinea 2°D 4600–4700 m

Andok, Ecuador 2°D 4800–5000 m

Kilimandzsáró 3°D 5500–5600 m

Andok, Chile 27°D 5800–6500 m

Új-Zéland 43°D 1600–2700 m

Tűzföld 54°D 800–1300 m

Antarktisz 70°D 0–400 m

A hóhatár pontos elhelyezkedésére kihatással van:

- a földrajzi szélesség

- a napsugaraknak való kitettség (expozíció)(északi vagy déli oldal)

- a csapadékmennyiség (szél felőli vagy szélárnyékos oldal)

- a hegység tömege (tömegesebb hegységben a hóhatár alacsonyabb)

Az Egyenlítő mentén, illetve ahhoz közel, a hóhatár körülbelül 4 500 méter magasan helyezkedik el a tengerszint felett. A Ráktérítő és a Baktérítő felé haladva a hóhatár szintje először emelkedni fog: a Himalájában az örök hó birodalma 5 700 méteren kezdődik. A térítőkön túlhaladva, a szélesség növekedésével a hóhatár szintje folyamatosan csökken. Az Alpokban már 3 000 méteren található, illetve a pólusok közelében, a jégsapkáknál eléri magát a tengerszintet is.

A hóhatár elhelyezkedését a tengerparthoz való közelség is befolyásolja. A tengerparthoz közeli területeken a hóhatár alacsonyabban helyezkedhet el, mint az azonos földrajzi szélességű, tengertől távol eső szárazföldi területeken; hiszen a tengerhez közel több a csapadék (hó formájában), a tengertől távol a környező területek nyári középhőmérséklete is magasabb.