Mivé fog evolválódni az ember?

Hacsak nem pusztítjuk el a minket körülvevő technológiát és tudást a közeljövőben, sokkal gyorsabban tudjuk majd megváltoztatni saját genetikai kódunkat génsebészettel, mint evolúcióval. Így az evolúció hatása elhanyagolható lesz a tudatosan megtervezett genetikai módosítások mellett. És hogy ezáltal mivé fogunk alakulni, az jó kérdés. Valószínűleg szebbé, azt mindenki azonnal akarná, ha lenne rá lehetőség, és talán magasabbá, okosabbá, amivé csak akarunk. Aztán ha ezt megunják az emberek, akkor jöhetnek az extrémebb esetek.

Ma még csak genetikai eredetű betegségek gyógyítására használjuk ezt a technológiát, de néhány évtizeden belül feltehetőleg elkezdjük a babák egyéb képességeit is így befolyásolni, és idővel akár felnőttekét is. Majd meglátjuk, erre nem kell olyan sokat várni, mint a természetes evolúcióra kéne.

Nekem pont az a meglátásom, hogy az emberiség fejlődési szintje már elért egy maximális határt, és innen csak lefele van, ami idő kérdése.

Szerintem maximum 2000 éven belül be fog következni az (ha addig nem találna ki valamit), hogy két, látszólagosan elkülöníthető emberiség lesz a Földön: 10-20% okos, és 80-90% buta, visszamaradott, mert az okosak folyamatosan elnyomják és ellustítják az emberiséget.

Már ha csak összehasonlítok 2 generációt. Én még gyerekkoromban sokkal intelligensebb voltam, mint a mai gyerekek. Miért? Mert intelligens szülők neveltek, és több minden érdekelt, mint a mai gyerekeket.

A mai gyerekek nagy részét (tisztelet a kivételnek) fiatal, tudatlan szülők nevelik, és ezáltal a gyereke se lesz vevő a tudásra, a fejlődésre. És ez így megy tovább és tovább...

Szóval az én teóriám szerint simán elképzelhető egy visszafejlődés is.

Nos én osztom ebben a kérdésben Asimov nézetét. Ő azt írta le valamelyik regényében (azt hiszem a Halhatatlanság halálában lett megemlítve), hogy az emberi evolúció tulajdonképpen megállt, mert annyira módosítani tudjuk a környezetünket, hogy nincs szüksége a testünknek a bundanövesztésre meg hasonlókra. Még a genetikailag gyengébb egyedek sem hullnak ki a fejlett orvoslás miatt.

Na most viszont jön a kommentem beszólós része.

"Már ha csak összehasonlítok 2 generációt. Én még gyerekkoromban sokkal intelligensebb voltam, mint a mai gyerekek. Miért? Mert intelligens szülők neveltek, és több minden érdekelt, mint a mai gyerekeket."

Ezzel a pár mondatoddal bennem azt a benyomást keltetted, hogy te az emberiség legbutább 1%-ába tartozol és az oktatási rendszerünk csodája, hogy egyáltalán meg tudtál tanulni olvasni.

"A mai gyerekek nagy részét (tisztelet a kivételnek) fiatal, tudatlan szülők nevelik, és ezáltal a gyereke se lesz vevő a tudásra, a fejlődésre. És ez így megy tovább és tovább... "

A mai gyerekeket pont hogy sokkal idősebb szülők nevelik, mint a most 30-40-50 éveseket. 1 emberöltővel ezelőtt az emberek a 10-es éveik végén, 20-as éveik elején vállaltak gyereket, ma meg ez kitolódik a 30-as évek elejére.

Homo sapiens technicus

A természetes szelekciót nagyon lecsökkentettük.

Így a genetikai betegségek valamint a betegségekre fogékony emberek is tudnak "szaporodni".

Az ő utódaiknak lehet, hogy életen keresztül gyógyszeren vagy gépeken, speckós létfenntartó kezeléseken kell majd élniük (mondjuk dialízis vagy pacemaker...)

Ahhoz már nem vagyunk messze, hogy belepiszkáljunk a génekbe, de attól még borzasztó távol, hogy megértsük a működési kapcsolatrendszerüket.

A közelmúltig az evolúció a visszájára fordult.

Évekig éltem Németországban, kint dolgoztam többször is, bár én nem vándoroltam ki, hanem csak pénzt kerestem odakint és az a véleményem, hogy a németek súlyos genetikai sérülést szenvedtek a két világháborúban. Alighogy az elsőt kezdték volna kiheverni, jött a második, amikor a németség színe, virága le lett gyilkolva, jószerével csak a satnyák maradtak, meg a gyávákból néhány, mert a háborúban főleg az egészségeseket öldösik le.

A szemben álló feleknél megoszlottak a veszteségek, az oroszok nagy létszáma miatt, vagy az angol birodalom minden szegletéből, ausztrál, kanadai, indiai, délafrikai, újzélandi csapatoknál szintén. A németeket szerintem már genetikailag megviselte, azért olyan sok a külföldi, akik között akad daliás, jó kiállású is, de a hazaiak között alig. Néhány akad azért közöttük, de a német nők általában rondák voltak, amelyik valahogy kinézett, az külföldi volt, lengyel, magyar, román, szerb, vagy orosz, esetleg görög, akik emelhetnék a színvonalat, már ha nem prosti lenne a zömük.

A jövőre nézve szerintem a fajták keveredése növeli a genetikai változatosságot, ami előnyösen hathat és ellensúlyozhatja a civilizációs ártalmakat.

Az nem kétséges, hogy a Föld hamarosan megtelik, talán már meg is telt és az űrhajózás lehet csak a megoldás az emberiség számára. Kényszerítve vagyunk kirajzani a galaxisba, kérdés, hogy a tudomány fejlődése lehetővé teszi e majd ezt, mert egyenlőre csak a Naprendszer jöhet igazából számításba, de az itteni viszonyok sem ideálisak. A marsi élet még eléggé emberi jellegű lehet, hiszen mindenképpen földi körülményeket kell majd mesterségesen biztosítani, de ha megoldódik a csillagközi utazás, akkor más, más bolygókon, kissé más körülmények eltérő evolúciót fognak eredményezni, attól függően, hogy mi a különbözőség.

Ha ez nem lesz reális, akkor én a Huxley féle szép új világ genetikai elrendeződését sejtem valóra válni, a gazdagok, akik már most sokkal egészségesebb és jobb életet élnek szebbek, egészségesebbek lesznek, hiszen az életkörülményeik ezt lehetővé teszik. A gyönyörű nőket lestoppolják, elit kórházakban kezelik őket hatékonyan és odaadással, elit iskolákban okosodnak és egyre nagyobb lesz a különbség genetikai beavatkozás nélkül is, azzal meg pláne.

#8 Elég kiábrándító a véleményed.

Pl. ez szerintem elképesztő:

"Néhány akad azért közöttük, de a német nők általában rondák voltak, amelyik valahogy kinézett, az külföldi volt, lengyel, magyar, román, szerb, vagy orosz, esetleg görög, akik emelhetnék a színvonalat, már ha nem prosti lenne a zömük."

Én is osztom a #4 válaszát. Egy-egy merőben új technológia elterjedése nem egyik pillanatról a másikra, hanem generációkon át történik. Akik jelenleg szabályozzák a genetikai kutatások emberekkel kapcsolatos felhasználását, azok még kiskorukban nem hallottak ezekről a dolgokról, vagy legalábbis sokkal kevesebbet tudtak erről a témáról, mint a mai fiatalok. A mai fiatal generáció is idős lesz egyszer, vezető szerepet fog betölteni, de már sokkal inkább a lehetőségeit, semmint a hátrányait fogják elsősorban látni a génmódosításnak, így sokkal kevésbé lesz ellenérzésük egy-egy engedékenyebb szabály meghozatalában.

Továbbá, való igaz, hogy az emberek többsége elsősorban a szépséget választaná ilyen tekintetből, de azért akadnának jócskán, akik speciálisan, célirányosan kérelmeznék testük génjeinek módosítását. Lenne, aki plusz egy pár kezet kérne magának, lenne aki tacskó méretű szeretne lenni, és lenne aki olyan anyagot szeretne termelni a szervezetében, amelytől a -25 fokban sem lenne különösebb baja.

Mindegyik módosításnak meglenne az előnye célirányos környezetben. A tacskó (vagy még kisebb) méretűek pl. az űrhajózásban kaphatnának óriási szerepet, mert nem egy 150 kilós testet (szkafanderrel együtt) kellene kijuttatni az űrbe, meg gyorsítani-lassítani, hanem csak 20 kilósat, ami óriási előnyt jelentene mind energiafelhasználásban, mind szükséges térben, mind tápanyag-felhasználásban, mind mozgékonyságban, stb.

Nagy kérdés azonban, hogy az ilyen változtatásoknak mik lennének a hosszú távú következményei. Egyrészt pl. egy ilyen tacskó méretű nő már csak a testmérete végett sem lenne képes szaporodni egy hegytologató óriási férfival, de ez csak a dolog egyik része. A másik az, hogy a megváltozott génállomány vajon megengedné-e egyáltalán az életképes utódok világra hozatalát. Ha nem, akkor a fajdiverzitás változása viszonylag rövid időn belül robbanásszerű méreteket öltene, gyakorlatilag néhány generáció alatt az emberből létrehozott fajok tömkelege lepné el a Földet. Ezáltal muszáj lenne pl. egyedi azonosítószámmal ellátni mindenkit, amely tartalmazza a génállományának típusát is, és a párválasztásnál gyakorta az első számú szempontok között szerepelne a génállomány összehasonlítása a különböző fajok körében.

Persze, még ha holnap is vezetnék be a génállomány önkéntes módosításának lehetőségét, akkor is talán évszázadoknak kellene eltelnie ahhoz, hogy ez utóbbi veszély számottevő méreteket öltsön, mert első időkben biztosan baromi drága lenne a beavatkozás, tehát csak a nagyon gazdagok tudnák megfizetni azt.