Mik a hatranyai a megujjulo energiaforrasoknak?

Napelemek esetén az, hogy ritkaföldfémek kellenek hozzá, és vagy rendkívül szennyező az előállítása, vagy több energiát igényel, mint amennyit megtermel (jelenlegi hatékonyság mellett, a jövőben ez minden bizonnyal változni fog!)

A termálvíz esetében az, hogy a felhozott vizet vissza is kell pumpálni, ugyanis ha csak kieresztik a szabadba, akkor az bizony súlyos ökológiai károkat okozhat (pl nagyon magas ásványi anyag tartalma miatt).

A nap és szélerőművek pedig nagyon helyfüggőek. Míg pl egy gázerőművet jóformán bárhol lehet telepíteni, addig sok megújuló energiaforrás számára csak adott helyek alkalmasak. Pl a folyamatosan borús helyeken értelmetlen a naperőmű, szélcsendes helyen értelmetlen a szélerőmű. Így lehet, hogy nagyon-nagy távolságokra kell szállítani az elektromosságot, ami ismételten veszteség, és nyersanyag igényes.

Nem alkalmasak csúcs és alaperőműnek: lévén teljesen kiszámíthatatlan a teljesítményük, és nem is igazán szabályozható. Ebből kifolyólag kitartóan szükség van melléjük egyéb erőműve, pl gázerőművekre. Ha nagy arányban ezekkel termelik az energiát, akkor az alaperőművek nagyon drágán tudnak csak termelni, mert egy atomerőmű kapacitás váltása költséges és lassú folyamat, az erőmű indítása-leállítása szintén drága és esetleg lényegesen szennyezőbb folyamat, mint "normál" üzem melletti folyamatosan üzemelés. Jelenleg az egyetlen szabályozható megújuló energia a vízerőmű - az összes többi emberi irányításon kívül esik, tehát ha hirtelen megugrik az igény, akkor azt a "normál" erőműnek kell kielégítenie - ez a fent vázolt okok miatt problémás.

Legfőképp az, hogy lényegében mind a Nap energiáját használja szinte közvetlenül, és ugye abból négyzetméterenként átlagosan körülbelül 750 W éri el a földfelszínt, aztán ez is elég rossz hatásfokkal hasznosul (már ha áramot akarunk csinálni). Például nézd meg, hogy milyen nagy területekre kell szélerőműveket építeni, vagy hogy egy jó vízerőmű folyójának mekkora a vízgyűjtő területe.

Ezenkívül meg kell jegyeznem, hogy a vízerőművek és gátjaik igen veszélyes dolgok, ha nem figyel oda rájuk az ember. Ráadásul igen kevés, és nem elég szigorú biztonsági rendszabály vonatkozik a megépítésükre. Például egyszer egy vízerőmű-balesetben 170 000 ember halt meg, és 10 millióan vesztették benne otthonukat. (Csak összehasonlításképpen: a pesszimista becslések szerint az ÖSSZES mesterséges radioaktivitással kapcsolatos halálesetek száma körülbelül 200 ezer fő. Igen, az atombombákat beleszámoltam.) [link]

"Mik a hatranyai a megujjulo energiaforrasoknak?" =

Mik a hátrányai a megújuló energiaforrásoknak.

Az előállításuk drága és környezetszennyező, a fenntartásuk drága és környezetszennyező, a teljesítményük rossz és nem egyenletes. A növény és állatvilágot károsítják sok esetben. Meg a szélirányt, áramlást, talajvizet, meg egy csomó minden mást. A politika nem tudja, hogy mit kezdjen velük, így sokszor többet árt, mint használ (micsoda meglepetés, sose számítanánk inkompetenciára politikusoktól). A technológia még kiforratlan, így milliárdok mennek el olyan beruházásokra, amik egy év múlva már elavultak. Más szervezési területeken sem vagyunk még a toppon. Ilyen a fentebb említett biztonságtechnika, az infrastruktúra, stb.

Szóval vannak vele bajok, de sajnos jobb ötletünk nincs. Amit Churchill mondott a demokráciáról, illik a megújuló energiaforrásokra is: a legrosszabb dolog, kivéve az összes többit.

> „ugye abból négyzetméterenként átlagosan körülbelül 750 W éri el a földfelszínt,…”

Ez nem nyert. Ha az átlagos Föld–Nap-távolság R, és a Föld sugara r, akkor a Nap P teljesítménye tőle R távolságban egy 4*π*R^2 felületű gömbön szóródik szét, ebből a Föld csak egy π*r^2 területű kört fed le. Tehát a Föld felé a Napból P*r^2/(4*R^2) teljesítmény érkezik, ezt kell elosztanunk a Föld 4*π*r^2 felületével, hogy a területegységre érkező átlagos teljesítményt megkapjuk:

P/(16*π*R^2) = (3,846*10^26 W)/(16*3,1416*(1 AU)^2) = 342 W.

Ennek egy része visszaverődik, egy másik része túl magasan nyelődik el a légkörben, semhogy akár szélerőművekkel hasznosítani tudnánk. Tehát az a 750 W négyzetméterenként inkább csak 200-300 W maximum.

> „…pesszimista becslések szerint az ÖSSZES mesterséges radioaktivitással kapcsolatos halálesetek száma körülbelül 200 ezer fő.”

Ezzel sem értek egyet.

[link]

Ez alapján az atombombák áldozatainak számának pesszimista becslése 250 000 fő.

A csernobili balesettel kapcsolatban ez a szám 6000 fő, mondjuk ebből nagyjából 5950-et úgy találtak meg, hogy évtizedekig figyelték az érintett területen élők egészségügyi állapotát, és mindenkit próbáltak kapcsolatba hozni a balesettel.

[link]

(Vajon ha hasonlóan járnának el a szén- és vízerőmű-baleseteknél, akkor milyen számok jönnének ki a fent említett esetben, vagy mondjuk a nem régiben Koszóvóban történt szénerőmű robbanással kapcsolatban? Mi a biztosíték arra, hogy például a Oroszlány mellett élők biztonságban vannak?

[link] )

Szóval a pesszimista becslések szerint az összes mesterséges radioaktivitással kapcsolatos dolognak mintegy 300 000 áldozata volt.

Sok hátrányuk van. Ezeket nagy részét már le is írták itt.

Nagyon drágák. A működésük nem folyamatos. Nagyon kicsi a fajlagos teljesítményük. Kivéve talán a vízerőművet, de az csak bizonyos (kevés) helyen építhető és nagyon komoly környezeti hatásai vannak.

A jelenleg működő fosszilis és atomerőművek össz termelése olyan elképesztően nagy, hogy ezek gyors kiváltása belátható időn belül lehetetlen. hacsak nem csökkentjük a fogyasztást.

Jelen állás szerint a fúziós reaktor lenne talán a legközelebbi megoldás.

Napelemhez ritka elemek kellenek, igen durva (környezetkárosító) vegyszerek (pl HF). E mellett nem mindig süt a nap, s nagy felületet is foglalnak el.

Vízerőmű kicsit kipusztíthatja az élőlényeket.

A szélerőmű egy hátránya, hogy télen fűteni kell, hogy a kenését biztosító olaj meg ne fagyjon, így elvész mémi energia, meg szélcsendben áll, s nagyon percízen kell beállítani, hogy maximális legyen a teljesítménye.