Mi a hőerőmű előnyei, hátrányai és az atomerőműnek is mi az előnye, hátránya?

Hoeromu elonye, hogy olcso, viszont rettenetesen szennyezi a kornyezetet (szendioxid kibocsatas: leguti megbetegedesek, uveghazhatas).

Az atomeromu elonye, hogy sokkal nagyobb a teljesitmenye, ha abszolut szakszeruen uzemeltetik, akkor egyaltalan nem szennyez. Katasztrofa eseten viszont nagy mennyisegu nuklearis szennyezes juthat a levegobe (ld Fukushima, Csernobil, Mayak).

A hőerőmű olcsó fenntartású, de környezetszennyező.

Az atomerőmű a biztonsági intézkedések miatt feldrágul, igaz, még így is sokkal olcsóbban állít elő nagy mennyiségű energiát, mint a hőerőművek. Rendes üzemi működésben teljesen környezetbarát, egy katasztrófa viszont súlyosan környezetszennyező, de roppant valószínűtlen.

Ironikus, hogy egy hőerőmű által több radioaktív anyag kerül a levegőbe, mint egy atomerőműnél, ahol semennyi. Az elégetett kőszénből ugyanis szén-dioxid lesz, a szénatomok között pedig vannak radioaktívak. Az ajkai erőmű salakja is nagyobb sugárterhelést okoz, mint a paksi atomerőmű összességében.

Pedig igaza van. Nem kellet volna "ledorongolnod"! :)

De rendben van - értette mindenki - hogy mit állítasz szembe mivel. (Azért ismerd el, pongyolán tetted föl a kérdést. :D)

A szénnel, gázzal, olajjal, vagy hulladékkal működő hőerőművek sokkal, de sokkal erősebben szennyezik a környezetet, mint egy jól működő atomerőmű. (A radioaktív kibocsájtásuk is jóval magasabb mint a megfelelően működő atomerőműé.) Az is igaz viszont, hogy ezek sokkal "olcsóbban" megépíthetőek. Viszont az állandó tüzelőanyag utánpótlás - kitermelés, szállítás - hosszabb távon már nem is olyan "olcsó". Azután a modern hőerőművek füstgáz tisztító, pernyeleválasztó rendszereinek a megépítése árában összemérhető az erőmű többi részének az árával. És még nem is beszéltem az üzemben tartásukról, karbantartásukról.

Nézzük sorban.

Szénre alapuló hőerőmű: Viszonylag olcsó tüzelőanyag, nagy mennyiségben, hosszú ideig rendelkezésre áll. nem túl bonyolult megépíteni, évszázados tapasztalat áll mögötte. A legdurvább üzembaleset - bármilyen okból - sem okoz tömegkatasztrófát, és annak következményei sem tartanak évtizedekig. Ezek volnának - nagy vonalakban - az előnyei. Nem igazán előny, de nem is oly nagy hátrány, hogy csak szénlelőhely közelébe érdemes telepíteni, hogy a nagy tömegű "üzemanyagot" ne kelljen sokat szállítani. De pont itt - nagy tömegű - jelentkezik az első komoly hátránya a szénerőműnek. A rengeteg égéstermék. Éves szinten sok ezer tonnában mérhető mennyiségű salak (hová tegyük?) pernye, (szintén hová) nem beszélve a széndioxidról. A széndioxid pedig a "jobbik" gáz ami a kéményen távozik, mert ott a kéndioxid, el nem égett szénhidrogének és ugyan kisebb arányban, de egy nagy csomó mérgező anyag.

Mondhatnánk, hogy mindezen hátrányok egy része megszűnik a gázzal (földgázzal) üzemelő erőművekben. Igen, csakhogy a széndioxid mindenképpen marad, nem beszélve a földgáz egyre gyorsabban fogy, és drágul. Meg elég nagy luxus hőerőműben elégetni, mikor igen értékes vegyipari alapanyag. (Oké, tudom manapság épülnek gázturbinás erőművek is, de azok egyenlőre zömmel kisegítő, terhelés kiegyenlítő célúak. És azt hiszem nem nevezhetőek hőerőműnek.)

Amúgy vannak vegyes tüzelésű - szén-gáz, olaj-gáz, és mindhárommal is működő - kazánok. Pont a fenti hátrányok egy részét csökkentendő.

Összességében a fosszilis tüzelőanyagú hőerőművek előnyei a nagy kapacitás mellett csak a viszonylagos "veszélytelensége" hozható fel. Meg talán a kiforrottságuk, üzembiztosságuk. (Nem az "üzembiztonságra" gondoltam!)

Az elején már említettem, hogy "atomerőmű" is "hőerőmű". A különbség csupán annyi, hogy itt a turbinákat működtető gőzt atommaghasadásból származó energia állítja elő a vízből. Nem kémiai folyamat, azaz nem az atomok elektron szerkezetének változása, hanem az atomok magjában történik változás. Ebben az esetben fisszió, azaz maghasadás. Irányított, szabályzott maghasadások láncolata. Szabályzott - nem megszaladó - láncreakció.

Az atommagok (az erőművekben U235) hasadásakor felszabaduló energia több ezerszeresen múlja felül a "kémiai" reakciókra jellemző energia felszabadulást. Tehát sokkal, de sokkal kisebb anyagmennyiségre van szükség az adott mennyiségű energia előállítására, mint a "hagyományos" hőerőművekben. Ez előnynek tekinthető. Másik előny, hogy nincs "égéstermék kibocsájtás. Nem is lehet, hiszen a hasadvány termékek a legradioaktívabb anyagok közé tartoznak. Na igen. Itt egy erőteljes hátrány. A "lemerült" fűtőelemek nagyon veszélyesek. (Vigyázat, a "lemerültek", nem pedig a friss - még nem használt - fűtőelemek. A friss elemek sokkal kevésbé veszélyesek.) Szállításuk, tárolásuk (sokáig kell ám tárolni!) nagyon nagy gondosságot odafigyelést (és sok pénzt) követel. Ez a hátrány - megfejelve az átlagember természetes idegenkedésével - nagy gátat szabott az atomerőművek elterjedésének. Pedig ezeket a hátrányokat nagy mértékben csökkenteni lehetne. Ez egy nagyon szerteágazó téma, nem megyek bele.

A másik "hátrány", hogy a fellelhető, kibányászható alapanyagok mennyisége viszonylag kevés. Konvencionális atomerőművek nem tudnák fedezni az emberiség teljes energiaigényét, csak nagyon rövid - azt hiszem évtizedes - ideig.

Nagyjából ennyi. (Igyekeztem tömören írni, mégis hosszú lett. :DDD Bocs mindenkitől)

dellfil

Nagyon szívesen. :)

dellfil