Eddigi ismereteink szerint, van gyorsabb dolog a fénynél?

De bizony. :)

Legalábbis valamilyen tulajdonsága meghatározza, miért pont annyi.

Részecskénél energiája-tömege.

Fénynél a közeg.

Gravitációs hullámnál?

Először is tisztázzuk, igazából nincs is gravitáció az ált. rel. szerint. Ezt nem úgy kell érteni, hogy hé maga ott ne lebegjen, hanem tessék úgy csinálni mintha lenne és jöjjön le a talajra. A régi nyelv szerint nevezik gravitációnak, olyan ez mint amikor azt mondjuk, hogy a nap ekkor kell meg akkor nyugszik. Igazából nem kel és nem nyugszik a nap, hanem a Föld forog.

A gravitáció a téridő görbülete. A téridőnek egy geometriai tulajdonsága. A gravitációs hullám a téridőnek hullámszerűen terjedő változása amit pl egy kettőscsillag kelt.

A legjobb tudomásunk szerint fénysebességgel terjednek a gravitációs hullámok.

"Ennyi erővel mi lassítja a földünk a nap körül? Miért nem keringünk fénysebességgel?"

Például az, hogy semmi nem közölt vele annyi energiát, hogy ekkora tömeg gyorsabb legyen. Van X mennyiségű mozgási energiája.

"Abszolút nem értem a logikád. Ha valami nem száguld fénysebességgel akkor az valamiért lassítva van? Most mi van?"

Tényleg ilyen bonyolult?

A gravitációs hullám nem anyag, nincs tömege, nincs-részecske-hullám kettős természete sem (legalábbis nem tudunk ilyenről). Az elmélet szerint a tér görbületéről beszélünk, illetve annak terjedéséről.

Minden más esetben, akár szubatomi részecskék, akár fotonok, bármi, a sebességüknek energia-ekvivalenciája van.

A gravitációs hullámnál ennek elvileg értelme sincs, akkor pedig nem tudunk semmiről, amitől a sebessége bármilyen x érték lenne. Hacsak azt nem mondjuk, pontosan c, mert semmi akadálya annak, hogy annyi legyen. Ha viszont nem annyi, akkor annak valami oka van. Akkor azt a sebességet, amivel halad, valami meghatározza. Mi?

" Van egy függetlenül álldogáló foton, nem lassítja semmi, csak van tegyük fel, a világon nem lassítja semmi."

Nem álldogál. Van frekvenciája, hullámhossza, sebessége, vagyis energiája. Adott közegben ezzel pontosan meghatározható sebessége van.

"A fénysebesség nem egy abszolút 0. Úgy fogalmazol mint ha az lenne."

Nem. Úgy fogalmazok (mert egész fizikánk eddig erről szólt), hogy mindennek megvan a sebessége és ennek a sebességnek megvan az oka és számolható is. Akkor a gravitációs hullám mitől lenne kivétel?

A fénynél -bizonyos körülmények között- mozoghat gyorsabban más elemi részecske. A (vákuumbeli) fénysebességnél nem.

Szép példa a jelenségre a vizes atomreaktorokban látható kékes derengés, amit a fénynél gyorsabban mozgó elektronok keltenek. Elsőként Pavel Alekszejevics Cserenkov magyarázta meg az effektust. A részecskék detektálására széles körben használt jelenség.