A coriolis eronek van hatasa a folyokra?

A Coriolis-erő a forgó vonatkoztatási rendszerekben a (rendszerhez képest) mozgó dolgokra ható tehetetlenségi erő.

A Föld forog, mi a Földhöz szeretünk viszonyítani, a folyók folynak, azaz mozognak a Földhöz képest, tehát HAT rájuk a Coriolis-erő.

Van hatása, de lévén, hogy a Föld egy elég nagyméretű és ahhoz képest nem túl gyorsan forgó vonatkoztatási rendszer, a Coriolis-erő hatását is leginkább a nagyléptékű folyamatokon lehet észrevenni, ahol ez az erő nagyobb anyagmennyiségre és hosszabb idő alatt tud hatni. (Bár a lefolyókban örvénylő víz irányát is a Coriolis-erő szabja meg.)

Ilyen nagyobb léptékű folyamatok pl. a észak-déli passzátszél kelet-nyugati irányban való "elferdülése", vagy a ciklonok forgásának iránya, amely az északi és déli féltekén egymással ellentétes.

NEM és NEM és NEM!

A lefolyó örvénylésének semmi köze a Coriolis-erőhöz! Könyörgöm, aki ezt a marhaságot terjeszti, legalább egyszer próbálja ki, hogy leengedi tízszer otthon a vizet.

Egyébként nyilván minden mozgó tárgyra hat a Coriolis-erő, de egy folyónál a harcsafingnak nagyobb hatása van a víz mozgására, mint a Föld forgásának.

Néhány száz kilométernél kisebb dolgoknál semmi jelentősége a Föld forgásának. (Még a tornádót sem a Coriolis-erő forgatja meg.)

> „Azért kíváncsi lennék, mondjuk a Burj Khalifa tetejéról leejtett csapágygolyó szélcsendben mennyit tér ki a talajig oldalra a coriolis-erőtől.”

Egyszer kiszámoltam, hogy a Földfelszíntől v kezdősebességgel felfelé hajított test a kilövés helyétől közelítőleg

4/3 * v^3/g^2 * ω*cos(ψ)

távolságra nyugatra ér földet, ha a közegellenállástól eltekintünk (azt hiszem, ez a legnagyobb közelítésem), és ω a Föld szögsebessége, ψ pedig a kilövés helyének földrajzi szélessége.

Ha a tornyodból dobjuk, akkor csak feleannyi ideig repül és a felfelé hajított szabadon eső test mozgása szimmetrikus a pályája legmagasabb pontjára, így a 4/3-ból 2/3 lesz, v pedig a földet érési sebesség, gyök(2*g*h), tehát a válasz a kérdésedre

4/3 * gyök(2*h^3/g) * ω*cos(ψ) ≈ 4/3*gyök(2*(828 m)^3/(9,79 m/s^2)) * (7,29*10^(-5) 1/s)*cos(25,3°) ≈ 0,95 m.

Másrészt a Föld szögsebességvektorával párhuzamosan mozgó dolgokra ható Coriolis-erő nagysága 0. Például az egyenlítőn észak-déli vagy fordított irányban folyó folyóknál ez a helyzet, vagy az Alpokban egy 45°-os meredekségű lejtőn dél felé folyó folyónál (Micsoda alliteráció! – Hö!). De nehéz és gyors dolgokkal kapcsolatos dolgoknál, például vonatsínek tervezésénél természetesen figyelembe kell venni.

Foglaljuk össze. Ha a földgolyó tökéletes gömb lenne és minden folyó az északi- és déli sarkról indulna, akkor a coriolis-erő hatására mind egy enyhe csavarvonal mentén futnának le az egyenlítőig.

De létezik olyan, hogy domborzat, és ennek a hatása annyival nagyobb, hogy a Coriolis-erőnek semmi nyoma nem jelenik meg a folyókon.

@meteorologus8

Mindenki tudja, hogy a lefolyókban a Coriolis-erő hatása csekély, de azért jelen van. Ha azonban nem 10-szer, hanem 10 ezerszer engeded le a vizet és persze egy szimmetrikus lefolyóban és óvatosan, nem pedig úgy, mint egy ideges háziasszony, akkor észre fogod venni.

Nagy tévedés, hogy a Coriolis-erő minden mozgó tárgyra hat. Csak akkor hat, ha a tárgynak van a forgástengelyre merőleges sebességkomponense. Ha azzal párhuzamosan halad, akkor nem hat. Ez pl. az Egyenlítő mentén praktikusan a vízszintes észak-déli irányt jelenti.

"Néhány száz kilométernél kisebb dolgoknál semmi jelentősége a Föld forgásának."

Kivéve akkor, ha a folyamat hosszabb időt vesz igénybe, lásd pl. Foucault-inga.

"Kivéve akkor, ha a folyamat hosszabb időt vesz igénybe, lásd pl. Foucault-inga."

Fentebb egy kedves segítőkész ember kiszámította, hogy a pár 100 m-es Burj Khalifánál is jelentkezik közel 1 m hatás ejtésnél. Arányaiban ez tényleg nem sok, de a "pár száz kilométer alatt semmi" valóban kicsit túlzás.