A fekete lyuk lehet-e kisebb mint a Plank-hossz?

"Ahol már megbicsaklik a logikám és a józan eszem is: Stephen Hawking szerint a kollapszus nem áll meg a zérusnál sem, hanem továbbhalad a negatív tartományba.

Negatív kiterjedés ami kisebb mint 0?"

Hol ír ilyet? Erről nem olvastam.

"Akár meg is állhatunk egy percre, mert bizonyos újabb elméletek szerint nincs is fekete lyuk" ...

Az ált. rel.-ből pusztán matematikai úton vezette le Schwarzschild a fekete lyukak létezését akkor még nem is úgy hívták , hogy fekete lyuk. Nem hitt benne , hogy léteznek a valóságban is és csak később figyeltek meg a csillagászok ilyen objektumot. Tudomásom szerint legalább 20 különböző féle fekete lyuk létezése vezethető le az ált. rel. egyenleteiből. Ez nem azt jelenti, hogy ezek közül mind létezik is, ezek matematikai fekete lyukak. Ezek közül, hogy melyik létezik a fizikai valóságba arra még hosszas kutatás vár.

Hawking azt mondta, hogy olyan értelemben nincsenek fekete lyukak amilyen értelemben eddig gondoltunk rájuk.

"" a fekete lyuk kiterjedése 0. "

Ez azt jelenti, nincsen fekete lyuk. Tudod te mit írsz le ? Láttál már fizika könyvet?"

Mint tudjuk amikor egy csillag üzemanyag készlete elfogy akkor megszűnik a belső nyomás és végül szupersűrű valami lesz belőle ami a neutroncsillag, abban az esetben ha nem volt elég nagy csillag ahhoz hogy fekete lyuk legyen belőle. Ugyanis ekkor nincs semmi ami megakadályozza az összehúzódást. Ekkor már azaz anyag nincs a hagyományos értelemben abból amiből keletkezett a fekete lyuk hiszen 0 méretű, de gravitációja megmarad.

"" a Plank-hossznál semmisem lehet kisebb ! "

Ez milyen természeti törvény mondja ki? A Planck (nem Plank!!!) egy egyszerű származtatott hosszúságegység, semmi sem tünteti ki. Miért lehet valami mondjuk 2 Planck hossz, de fél már nem???"

A kvantummechanikai Határozatlansági reláció. Ennél kisebb távolság nem definiálható jól a határozatlansági reláció miatt, a téridő hagyományos fogalma megszűnik értelmesnek lenni a Planck hossznál kisebb távolságon.

A wiki szerint:

"There is currently no proven physical significance of the Planck length"

Ha nekem a vonalzómon a legkisebb értelmezhető, mérhető, egyértelműen meghatározható méret az 1 mm, az azt jelenti, nem tudok mérni semmit, ami kisebb ennél, mert a mérés bizonytalansága nagyobb lesz, mint a mérendő érték.

Ettől miért ne létezne semmi, ami kisebb 1 mm-nél?

Ez azért nem igaz, mert a viláágunk kvantált.ű

A kvantumnál pedig nem létezik kisebb egység. Nincs olyan, hogy fél darab valamit viszel odébb.

"A kvantumnál pedig nem létezik kisebb egység. Nincs olyan, hogy fél darab valamit viszel odébb."

Ez igaz. Csakhogy a kvantumméretek meg a Planck-állandó nem ugyanaz, főként, hogy a kvantumok energiaszempontból digitek, nem hosszméretre.

"A Planck-állandó nem a világ legkisebb lehetséges mérete, hanem a legkisebb lehetséges, értelmes mérési egység. Ami ennél kisebb, arról nem lehet megmondani, mekkora."

A Planck-állandó az nem hosszmérték, az az impulzusmomentum egysége. Itt Planck-hosszról van szó.

"Ha nekem a vonalzómon a legkisebb értelmezhető, mérhető, egyértelműen meghatározható méret az 1 mm, az azt jelenti, nem tudok mérni semmit, ami kisebb ennél, mert a mérés bizonytalansága nagyobb lesz, mint a mérendő érték.

Ettől miért ne létezne semmi, ami kisebb 1 mm-nél?"

(Tolómérővel mérhetek pontosabban.) Mint már említettem a határozatlansági reláció szerint a Planck-hossznál pontosabban nem mérhetek elvileg sem. A téridő hagyományos fogalma megszűnik értelmesnek lenni kisebb méretekben.

A határozatlansági relációból tudjuk, hogy léteznek fizikai mennyiségek melyeket teljes pontossággal elvileg sem ismerhetjük meg. Ezt úgy kell értelmezni, hogy teljes pontossággal nem is léteznek. Pl hol van az elektron kérdés értelmetlen, nem is léteztik pontos hely koordináltája, helyette csak megtalálási valószínűsége van. Az egy nagyon erős állítás a kvantumechanikában, hogy a valószínűség (a random) axióma szinten jelenik meg. Az elektornok nem kis golyók a térben, hanem valamilyen sűrűségfüggvény szerint elkent valamik. A jelenlegi kvantumfizikában a legkisebb értelmezhető hosszúság. Maradjunk annyiban, hogy BIZONYOS értelemben a hosszúság kvantuma a Planck-hosszúság. Ennél kisebb távolsákokra a jelenlegi kvantumtérelmélet nem alkalmazható kvázi hagyományos értelelmben nincs értelmezve kisebb hosszúság kvázi kvantált a tér a jelenlegi kvantumtérelméletünk értelmezési tartományában. Ezért egyszerűen csak annyit állítottam, hogy az a hosszúság kvantuma. A Planck időre is elmontható, hogy (BIZONYOS) értelmben az idő kvantuma. Azért említem meg az időt is mert Einstein óta tudjuk, hogy a teret és az időt külön külön nincs értelme kezelni bizonyos esetekben és a tér és az idő alkotja a téridőt. Planck-hossz alatti méretekre (ha léteznek) nem lepődnék meg ha külön geometriát kéne kidolgozni.

Mellesleg kiderült, hogy a mi makroszkópikus világunkban nem az euklideszi geometria érvényes, hanem a Riemann geometria, csak olyan kicsi az eltérés, hogy nem vesszük észre, de sikerült kimérni. (Mondjuk aki ismeri az ált. rel.-t annak ez közhely.)

A tolómérős hasonlat sántít, mert feltételezné, hogy VAN kisebb mérőeszközünk. És ugyebár úgy néz ki, nincs.

Az teljesen rendben van, hogy a Planck-hossz alatt nem tudunk méretesek sem mérni ,sem értelmezni, maga a méret kifejezés téridőnkben itt értemét veszti.

De szerintem a Planck-hosszt ez alapján téridőnk diszkrét pixeljének tekinteni azért túlzás.

"nem az euklideszi geometria érvényes, hanem a Riemann geometria, csak olyan kicsi az eltérés, hogy nem vesszük észre, de sikerült kimérni"

Tudsz részleteket erről?