Ha egy emberi sejtben károsodik a DNS, akkor lehet, hogy ez csak osztódás után okoz gondot és addig úgymond lappang?

Termeszetesn ha egy testi sejtben karosodik a DNS, akkor az az adott sejtnek okozhat gondot akkor is, ha nem osztodik. Csakhogy egyetlen sejt az egesz szervezethez kepest olyan pici, hogy ha mondjuk egy sejt latosejt elromlik es kiesik a latasbol, azt eszre se vesszuk. A legkisebb szervunk is millionyi sejtbol all. A legtobb sejt egyebkent, ha eszleli, hogy karosodas erte, akkor “ongyilkos” lesz, hogy megvedje a tobbi sejtet.

Ha az ilyen sejt osztodokepes marad, akkor viszont elkezdhet osztodni, aminek ket kovetkezmenye lehet. A gyakoribb kovetkezmeny az, hogy ezek a sejtek daganatta alakulnak, azaz kizarolag a sajat osztodasukkal torodnek, eredeti funkciojukkal nem. Ilyenkor az eredeti szerv megmarad es mukodik tovabb egy jo ideig, de aztan a daganat elkezdi nyomni, karositani, elfoglalni a helyet. Itt tehat maga a tulzott osztodas okozza a bajt.

A ritkabb (inkabb elvi) eset az, hogy az adott sejt ugyan elveszti a funkciojat, de nem lesz daganat. Vagyis pl egy olyan majsejt, ami nem tud majsejtkent funkcionalni. Ekkor elofordulhat az, hogyha uj majsejtekre van szukseg, akkor ezek a sejtek kezdenek osztodni, ezaltal letrejon egy halom nem funkcionalo majsejt, ami vegul a maj elegtelen mukodesehez vezet. Az ilyen allapotot egyebkent genetikai mozaiknak nevezik, nagyon ritka.

Eddig a testi sejtekrol volt szo, de nyilvan az ivarsejtek is mutalodhatnak. Az ivarsejtek a letrejottuk utan mar nem osztodnak, tehat egy petesejt vagy egy spermium siman csak “elvan” a helyen. Egeszen addig, mig nem egyesulnek, letrehozva az uj utodot. Az uj utod azonban ugyebar egyetlen sejtbol jon letre nagyon sok osztodas soran. Ezert ha az egyik ivarsejtbol hibas DNS kerult bele, akkor az bizony minden sejtben jelen lesz.