Alfa, Béta és Gamma sugárzás. De hogyan?

Ezt erősen félreértetted.

Az alfa sugárzás nem a héliumból keletkezik. Az alfa sugárzás MAGA egy hélium atommag (elektronok nélkül), ami magreakció során keletkezhet. Tehát a hélium atommag kirepül az atommagból, és így annak csökken a tömegszáma néggyel, illetve a rendszáma kettővel.

A kérdező kommentje:

Hát, ez elfogadható válasz, de mi van a többiekkel?

Béta, ami gyorsan mozgó elektronokat jelent (de azok honnan vannak)

És Gamma, ami elektromágneses sugárzás (Hogyan?)

ß- és $+ (vagy pozitron sugárzás), első során egy neurton protonná alakul, egy anti-neutrínó keletkezése mellett, magí másodiik esetben ennek fordítottja, vagyis egy proton alakul semleges neutronná egy neutrínó keletkezése kíséretében, ami a felszabaduló energia egy részét elviszi (az energia másik részét az e- vagy e+ viszi el).

Bizonyos instabil atommagok így stabilizálódnak, csakúgy, mint az alfa sugárzás esetén.

Gamma: nem korpuszkuláris, hanem rövid hullámhosszú, nagy energiájú elektromásneses (foton) sugárzás, mely gerjesztett állapotban lévő atommagok relaxációjakor jön lérte. Tipikus példa a gyógyászatban (is) alakalmazott Ce60 izotóp.

#5: A Co-60 (kobalt-60)-at is használják, az lesz a 60-as szám szerintem, amire gondoltál (amúgy a Cs-137 is jó példa). Mindkettőt használják a gyógyászatban, más-más módon.

Mindkettő béta-bomló (méghozzá béta-negatív); a bomlástermék (Ni-60m és Ba-137m) legerjesztődésekor keletkezik a gammasugárzás, ahogy írtad.

[link]

[link]