Elvileg elképzelhető, hogy van a Földdel átellenes oldalon, azonos keringési idővel keringő bolygó? (Mindig "a Nap mögött". )

Jól beszél Sir Butcher, kiegészíteném egy dologgal. Annak idején még a csillagászat hajnalán született az égbolton tündöklő csillagokra számos magyarázat. Több nép is érdekelt volt a tudományok e területén. A babiloniak voltak az elsők akik ezzel foglalkoztak, ők leginkább a Napra és Holdra koncentráltak, tőlük erednek az állatövi jegyek és a hét beosztása is. 7 égi objektumot ismertek és mint több nép is Isteneknek vagy legalábbis valami isteni megnyilvánulnak tartották őket, így minden nap más és más Istennek áldoztak, később ebből a periodicitásból alakult ki a hét hét napja. Aztán jöttek az egyiptomiak, ők leginkább a naptár készítéssel voltak elfoglalva. A rómaiak térképkészítéssel foglalatoskodtak, de nem azért, mert hű de nagy csillagászok voltak, hanem mert hódítók voltak és hát a hódításhoz nem ártott tudni, hogy most a szomszéd szövetséget rohanom le vagy az ellenséget. Aztán a leginkább aktívabb nép annak idején az ókori görög volt. Püthagoraszhoz kapcsolódik az elmélet, amit felvetettél. Elég rejtelmes dolog volt akkoriban az ég és hát mint sokan mások is, ő is úgy gondolta, hogy csak is Istenek lehetnek ott fent vagy valami hasonló misztikus dolog. 9 égi objektumot ismertek, a bolygókat, a Napot és a Holdat. Na de ő úgy vélte a 9 nem Istenhez méltó szám, ellenben a 10, a tíz a tökéletes szám s csak ez lehet méltó egy Istenhez, ezért lennie kell még egy objektumnak, ami hiába van ott, sose látják. Ezért vetette fel azt az elméletet, hogy két Föld van melyeket tűz választ el egymástól. Tűz alatt a Napra gondolt nyilván. A másik Földet pedig a Nap túloldalára képzelt és úgy gondolta pontosan úgy kering, mint a miénk. Ez a Föld-ellen Föld elmélete volt akkoriban. Aztán szépen lassan jöttek az új felfedezések, a számos geometriai bizonyítás és számolás az égi mozgásokra, amelyek igazán zseniális ötleteken alapultak. Felfedeztek több bolygót és szépen lassan a feledésbe merült ez az elmélet. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy ezt az elméletet már ~2600 évvel előtted kitalálták. Akkoriban ez elfogadható volt, ma már nem. A szimpla newtoni mechanikával is kiszámolható az égi mechanika keretein belül a bolygó mozgása, mint már írták előttem is úgy találtak plusz bolygót/bolygókat még, hogy a newtoni mechanika szerint leírt pályától eltért az objektumok pályája, így kellett lennie valaminek, ami ezt a hatást okozta és megtalálták az xy bolygót. A belső bolygóknál már a Nap miatt a newtoni mechanika nem elég pontos, így ott már az általános relativitáselméletből származó korrekciókat is figyelembe kell venni odaküldött űrszondák esetén. Nagyon pontos elméleteink vannak, amelyek nem tévednek ilyen dolgokban, ezen kívül számos űrszonda elhagyta már a Földet, illetve indult a belső bolygók fele is, ha lenne odaát egy másik planéta, arról már régen tudnánk. Egyébként ez az elmélet kicsit olyan, mint az integrálás alapelve, szerintem nem csak én voltam az, aki gyerekkorában az unalmas matekórán bámulta a függvényt és megfordulta fejében, hogy hm, ha felosztanám sok-sok kicsi téglalapra a függvény alatti területet, akkor azok területeit könnyen kiszámolhatnám és összeadva megkapnám a függvény alatti területet. Sok embernek megfordul ez a fejében gyerekként úgy hiszem, aztán ezt matematikailag leírni már megint más dolog, ahhoz már nagyon kemény munka kellett, de az alapelv baromi egyszerű volt. Ez is ilyesmi lehet, ez az emberi kíváncsiság és képzelőerő következménye.

Utolsó mindent kifejtett.