Milyen az anyag szerkezete, legnemu, vseppfolyos, szilard allapotban?

Légnemű állapotban az anyag részecskéi (atomok, vagy molekulák) teljes összevisszaságban kavarognak kitöltve a teljes rendelkezésre álló teret ami azt jelenti, hogy felveszik az edény alakját. Egymással csak ütköznek, de nem, illetve csak elhanyagolható mértékben vonzzák egymást, mert a részecskék közötti üres terek sokkal nagyobbak a részecskék méreteinél: ideális gáz, ha mégsem elhanyagolható a részecskék közötti vonzás, illetve a méretük sem elhanyagolható a közöttük levő üres terekhez képest akkor reális gázról beszélünk, de gimnáziumi szinten csak az ideális gázokat tanítják szerintem, amelyek feltételei kis nyomáson, magas hőmérsékleten, kis sűrűségek esetén valósulnak meg, mert ekkor vannak távol egymástól a részecskék, és ebből az is következik, hogy a gázok összenyomhatóak. A cseppfolyós állapotban a részecskék (amik lehetnek ionok is a molekulák és atomok mellett pl. sóolvadékban, vagy atomtörzsek a fémolvadékban) egymáshoz érnek, egymáson gördülve mozognak, de nem rögzülnek stabilan egymáshoz. Mint sok kis üveggolyó a tálban. Nem töltik ki a rendelkezésre álló teret, de felveszik az edény alakjának azt a részét, amit kitöltenek. Nem összenyomhatóak, illetve elhanyagolható mértékben nyomhatóak csak össze. A valódi szilárd halmazállapot esetén a részecskék (atomok, molekulák, ionok, atomtörzsek) szabályos kristályrácsba rendeződnek, és csak rezegnek a stabil helyzetük körül, helyüket nagyon ritkán cserélik ki. Ezért van stabil alakjuk a szilárd testeknek, tehát nem töltik ki a rendelkezésre álló teret, és a folyadékokhoz hasonlóan összenyomhatatlanok, vagy legalábbis elhanyagolható mértékben nyomhatóak csak össze. Vannak azonban nem kristályos, hanem amorf anyagok is, amelyekben a részecskék összevissza helyezkednek el. Ilyen pl. az üveg. Ezek "hivatalosan" nem is számítanak szilárd anyagoknak, hanem elképzelhetetlenül nagy viszkozitású (belső súrlódású) folyadékoknak tekinthetők. Pl, ha egy üvegtáblára hosszú ideig hatna akkora nyomás, amely még éppen nem törné el, akkor nagyon lassan megváltoztatná az alakját és elgörbülne. Tudtam segíteni?

Arra érti, hogy milyen az anyaghalmaz részecskéinek egymáshoz viszonyított mozgása. Szilárd anyagban a részecskék helyhez kötöttek, rácsot alkotnak, csak rezgő mozgást végeznek. Folyadékban a részecskék között még van kölcsönhatás, de túl gyenge ahhoz, hogy a stabil kristályrácsot fenntartsa, a részecskék nem helyhez kötöttek, elgördülnek egymáson. A kristályrács gyakorlatilag folyamatosan felépül és összeomlik. Gázban (ideális esetben) semmilyen kölcsönhatás nincs a részecskék között, össze-vissza repkednek.