Világűr?

Az Ősrobbanástól kb. 14 milliárd éve történt.

Azóta fénysebességgel terjedhet a világegyetem. Ez 300ezer km/s. Így a létrejött Univerzum sugara: 300ezer km/s * 14 Mrd év = 300ezer *14Mrd*365*24*60*60 sec

(Évek percbe átszámítva).

Ez így 1,3*10^23 km. Tehát ekkora sugarú lehet max. a jelenlegi Univerzum.

Ez alapján a gömb térfogatképlete segítségével kiszámítható az Univerzum max. térfogata: kb. 9,2*10^69 km^3. Ez még messze nincs végtelen...

Ellent kell mondanom az elsőnek.

"Azóta fénysebességgel terjedhet a világegyetem"

Az univerzum tágulási sebessége és a fénysebesség nem ugyanaz a kategória és pláne nem egyenlő.

Valójában pontosan ez a lényeg.

Abban igaza van, hogy az ÉSZLELHETŐ univerzumunknak a fénysebesség korlátja. (Hubble-sugár)

Az univerzum emberi szemszögből két részre osztható: van a megfigyelhető univerzum, és ami azon túl van. A nem megfigyelhető univerzum pontosan azért az, mert a sebesség, amivel egyes galaxisok távolodnak tőlünk, GYORSABB, mint a fény sebessége, tehát fény tőlük soha nem érhet el hozzánk, tehát soha nem tudhatunk meg róluk semmit.

Az univerzum tágulása nem is mozgás a szokott értelemben. A mozgás az univerzumon belüli energia egyik fomája.

Az univerzum tágulását úgy szokták leírni, mintha egy pöttyös léggömböt fújnál fel. A léggömb felszíne az univerzum, a pöttyök vagyunk mi (a mi galaxisunk és a többi). Amikor a léggömb nő, a tágulás középpontja az univerzumon (a léggömb felszínén) kívülre esik. A léggömb felszínén pedig minden pötty távolodik minden pöttytől. De azok a pöttyök, amik egymástól távolabb voltak, gyorsabban távolodnak, mint azok, amik egymáshoz közel vannak.

A nem látható univerzumról pedig két elképzelés van: az egyik, hogy véges; a másik, hogy végtelen. Egyiket sem lehet igazán bizonyítani.

"Ha a galaxisok távolodnak egymástól, hogyan ütközhetnek?"

- Jó a kérdés, de igazából egyszerű a válasz. Attól, hogy a dolgok közötti távolság növekszik, a dolgok még mozoghatnak. A tér a te közeledben is tágul (tehát mondjuk az asztal és a közted levő távolság most is éppen növekszik), de olyan kicsit (0.007%-kal egy milló év alatt [Hubble-konstans]), hogy még a te mozgásod is bőven lekörözi.

A galaxisok közötti távolság persze sokkal nagyobb, mint közted és az asztal között, tehát ezek gyorsabban távolodnak, de a köztük lévő gravitáció még így is sokkal gyorsabban hozza egymáshoz közelebb őket.

"Mi lenne, ha túlmennénk a peremén?"

Azt hozzá kell tenni, hogy amikor véges univerzumról beszélünk, akkor nem arra kell gondolni, hogy beleütközöl egy nagy falba. Hanem vannak olyan modellek, amikben nem végtelen a tér.

Mondjuk, fogj egy papírlapot (ez lesz az univerzum), és csinálj belőle hengert. Most csináltál egy olyan univerzumot, ami visszahajlik saját magába: ha leesnél a széléről, helyette visszajutsz a másik szélére. A már említett lufis példa is ugyanez: egy lufi vagy labda felszínén is mehetsz bármerre, nem esel le róla. Igazából felvehetsz a közeledben bármilyen tárgyat; a felszíne egy önmagába visszatérő dolog.

Mi van az univerzumon kívül (ha véges): ez azért problémás, mert ha az univerzumunkon túl van valami, arról mi nyilván nem tudhatunk semmit. Amit tehetünk, az az, hogy a saját univerzumunkat vizsgáljuk, és ha a természetében bármi arra utal, hogy van rajta kívül valami, vagy valami befolyásolja, abból következhethetünk esetleg más dolgokra. De igazából ilyenkor is csak a mi univerzumunk természetét vizsgáljuk.