Élőlények-e a petesejtek és a hímivarsejtek?

"A szaporodás képessége jó kérdés, mert ha ez kulcskritérium, akkor egy meddő nő nem is élőlény."

A definíció fajra vonatkozik, nem konkrét egyedekre.

Megpróbálom összefoglalni az eddigi PRO és KONTRA érveket, kiegészítve a magam kérdéseivel, véleményével. Magam amellett vagyok, hogy a petesejt és a hímivarsejt élőlénynek tekinthető. Persze nem köznapi értelemben, hanem a definíció szerint.

Tehát:

Az első válaszoló szerint NEM:

„általában az anyagcserével és az önreprodukcióval próbálnak valamit összetákolni, de igazán jó válasz még nem született a kérdésre. […]visszatérve a kérdésre, ezeket nem tekintjük élőlénynek, a megtermékenyített petesejttet viszont már igen”

Én írtam a másodikat erre véleményként:

„A szaporodás képessége jó kérdés, mert ha ez kulcskritérium, akkor egy meddő nő nem is élőlény. Inkább azt mondanám, hogy a szaporodás potenciális képessége számít.”

Erre jött válasz később:

„A definíció fajra vonatkozik, nem konkrét egyedekre.”

Ez jó nagy marhaság. A reprodukció képessége nagyon is hogy egyedre vonatkozik, hiszen azt kell eldönteni, hogy ha a kezedbe kerül egy ismeretlen valami, akkor ez él-e vagy sem. Tehát nem vizsgálhatod az összes ilyen valamit, esetleg nem is tudod, hogy van-e még belőle. Ráadásul az hogy FAJ, mondjuk a farkasok összessége nem élőlény. Az egyik farkas, na az élőlény.

A harmadik írja:

„egy többsejtű élőlény egy sejtje sem, mert nem képesek az önfenntartásra a szervezetből kivéve. persze osztódnak lombikban, de ott jól modellezik a szükségleteiket.”

Erre írtam később:

„Najó, de akkor a jegesmedvének az állatkertben is "modellezik" az életkörülményeit. Szerintem az élet definíciójában nincs benne az, hogy a saját környezetén kívül meg kell élnie. Nagyon jó példa az előző hozzászóló bélférge, ami most akkor élőlény?”

A negyedik hozzászóló bélférges hasonlata:

„pl egy bélféreg sem képes a gazdaszervezeten kívül életre. Betokozódik és várja, hogy megegyék, nem sok életjelenséget mutat...”

Erre jött később ez a gondolat:

„és a bélférgek valóban csak gazdaszervezettel képesek életben maradni, de a petéik képesek betokozódni és nagyon sokáig ellenni gazdatest nélkül. aztán mikor bekerülnek egy szervezetbe akkor elkezdenek működni, szaporodni.”

Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy egy élőlénynél nem az számít, hogy meddig képes anyagcsere/szaporodás nélkül meglenni, hanem hogy képes-e egyáltalán anyagcserére/szaporodásra. Aki egy bélféreg petéjét nézegeti és nem tudja hogy mi az (és nem teszi megfelelő környezetbe), az vajon mit tapasztal? Hogy dönti el, hogy a dolog élőlény-e?

Aztán itt van még egy gondolat:

[A petesejtet] ugyanis körülveszi a zona pellucida, ami elválasztja a környezettől. a petefészekben teljesen "befagyasztva" tárolódnak, megragadva egy osztódás kellős közepén. megtermékenyítés nélkül ezt az osztódást nem is tudja befejezni.

Nekem ezzel kapcsolatban két felvetésem volna. Az egyik, hogy még az előtt, hogy, a zona pellucida körülvenné a sejtet, az a sejt igenis folytatott anyagcserét, hisz valahogy létrejött, feltöltődött anyagokkal. Vagyis a petesejt képes anyagcserére, csak aztán abbahagyja, ugyanúgy mint a féregpete vagy egy betonba öntött ember. Szerintem az adott ember is élőlény attól, hogy épp valami gátolja az anyagcserét, még ha ezt a gátlást saját maga is idézte elő, csakúgy mint a petesejt.

A másik, hogy a petesejt normális körülmények közt ugyan nem képes befejezni egyedül az osztódást, de a potenciál benne van, és néha be is fejezi, ezt hívják szűznemzésnek.

Felmerül két nagyon fontos kérdés, amit a NEM csoportnak meg kéne tudnia válaszolni:

1) Ha a petesejt progenitor sejtje (amiből létrejön) élőlény (márpedig osztódik és anyagcserél, azaz mindkét kritérium teljesül, ami miatt a petesejtet nem tartjátok annak), akkor vajon hogy lehetséges, hogy osztódással nem élőt hoz létre, és hogy lehetséges, hogy ez a nem élő összeállva egy másik nem élővel, élőt alkot? Vajon a születésnek van egy élettelen fázisa? És a nem-élőségnek ez milyen formája? Halál? Avagy sosem élt, mint egy darab kő?

2) Ha a laborban a petesejt rávehető bizonyos vegyszerekkel, hogy osztódjon, akkor a laborban válik élővé, vagy mindig is élt, csak elő kellett hozni bizonyos tulajdonságokat, amik gátolva voltak? (Úgy mint mikor leverem a betont az emberről.)

Itt van egy szimpla mondat, inkább beböffentés:

„Egy többsejtű szervezet egyetlen sejtjét nem tekintik élőlénynek:)”

Érvek nem állnak mellette, így azt se tudjuk meg, hogy kik azok a „MI”, akik nem tekintjük annak. Én biológus létemre az élőlény mellett érvelek. Különösképpen azért, mert láttam már kalluszt meg szövettenyészetet, és azok eléggé éltek, pedig egy többsejtű egyetlen sejtjéből hozták őket létre.

Az élőlény ellenzők azt mondják meg még, hogy a hangya (nem szaporodik) élőlény-e, vagy a kifejlett kérész (nem táplálkozik, de lélegzik, viszont csak a tartalékaiból él) élőlény-e.

"1) Ha a petesejt progenitor sejtje (amiből létrejön) élőlény (márpedig osztódik és anyagcserél, azaz mindkét kritérium teljesül, ami miatt a petesejtet nem tartjátok annak), akkor vajon hogy lehetséges, hogy osztódással nem élőt hoz létre, és hogy lehetséges, hogy ez a nem élő összeállva egy másik nem élővel, élőt alkot? Vajon a születésnek van egy élettelen fázisa? És a nem-élőségnek ez milyen formája? Halál? Avagy sosem élt, mint egy darab kő?"

A petesejt progenitor sejtje sem élőlény. Élőlény az az ember aki hordozza, a maga teljes egészében. Ezért értelmetlen azt feltételezned, hogy itt két élettelen sejtből egy élő zigóta jön létre. Ami történik, az az, hogy két ember a zigótával egy újabb embert hoz létre.

Ezt továbbgondolva egy bizonyos petesejt (vagy éppen valamelyik elősejtje) csak egyetlen bizonyos személyben életképes. Komoly sebészeti módszerek kellenek ahhoz, hogy ezt megkerüljük. Ha veszel egy petesejtet és a világ tetszőleges pontjára helyezed (akár valaki más petefészkébe), soha nem fogja megtermékenyítés nélkül önmagát létrehozni. A megtermékenyítés során pedig egy jó adag genetikai állománnyal és sejtszervecskékkel gazdagodik passzívan. Tehát magától nem képes szaporodni, csak ha egy hímivarsejt aktívan átírja a belső működését. Ugyanezen okból nem tekintjük élőlényeknek a vírusokat. Nincs meg bennük minden ami önmaguk reprodukálásához kell, a gazdasejttől kell fehérjéket kölcsönözniük a szaporodáshoz. Egy galandféreg pl már élőlény, hiszen minden egyes szelvényében ami akár hónapokig hever míg megeszi valaki, na abban minden rendelkezésre áll, csak a megfelelő külső körülményekre van szüksége az aktiválódáshoz.

Mellesleg az élet definíciód is nagyon pontatlan: "osztódik és anyagcserél" pl a tűz is (hiszen egy gyufával több gyertyát is meg tudok gyújtani, és a tűz bonyolult széntartalmú vegyületekből CO2-t állít elő, miközben energiát termel). A tűz mégsem élőlény, azért mert evolúcióra képtelen. Ez a fontos harmadik kritériuma az életnek, amit 1. évfolyamban biztosan tanultál biológus hallgatóként.

Ha még érdekel valakit a véleményem akkor szívesen leírom azt a többi kérdésedről is.

„Komoly sebészeti módszerek kellenek ahhoz, hogy ezt megkerüljük. Ha veszel egy petesejtet és a világ tetszőleges pontjára helyezed (akár valaki más petefészkébe), soha nem fogja megtermékenyítés nélkül önmagát létrehozni.”

Namost ugye a szaporodás definíciójának nem része, hogy önmagát hozza létre (mi se önmagunkat hozzuk létre, hanem a saját meg a párunk genetikai keverékét). Ezt csak úgy mellékesen.

A másik meg, hogy ha valami képes arra, hogy bármilyen mesterséges körülmény közt szaporodjon, anyagcseréljen (és evolválódjon), akkor az a dolog nem élőlény? Ha például veszel egy halat és a sivatag tetszőleges pontjára helyezed, akkor sose fog élni. Miért zárod ki a világ összes pontjai közül azt, ahol a hal él? És miért zárod ki a petesejt esetében pont azt a helyet, ahol él? Még ha ez a hely egy labor is, és még ha mégoly nehézkesen is indítható be.

Tehát: Én a világ tetszőleges pontjai közül azt a labort választom, ahol beindítják a petesejteket, és azt a lombikot, ami épp a beindító gép felé halad. És mire kijön a gépből, önmagát fogja létrehozni hímivarsejt nélkül.

Szerintem például ha van egy öreg autónk, amihez öt ember kell hogy beindítsa, és két métert képes megtenni, akkor az definíció szerint egy működő autó. Lehet, hogy a mindennapokban nem használnám, lehet hogy műszakit nem kapna és a hétköznapi nyelv inkább a roncs nevet használná, de a működő autó minden kritériumát teljesíti: önerőből a saját motorjával a saját kerekein képes odébb menni. A kritérium nem tartalmazza, hogy mennyi idő alatt, milyen bonyolult procedúra árán, mennyi fogyasztással. A kritérium annyi, hogy ha valahogy be lehet indítani, akkor működik.

„Tehát magától nem képes szaporodni, csak ha egy hímivarsejt aktívan átírja a belső működését.”

Azazhogy inkább többnyire nem teszi, de képes rá. Benne van a potenciál. Visszatérve az autóra: Ha a kocsidra kerékbilincset tesznek, attól megszűnik kocsi lenni? És csak akkor válik kocsivá, mikor leszedik róla? A petesejtbe nem kell semmit belerakni, hogy osztódni kezdjen, csak a már benne levő dolgokat kell felrázni egy kicsit. (Persze a hímivarsejt belerak dolgokat, ami sokkal könnyebbé teszi a beindítást, de ezek nem kötelező részek, mert e nélkül is beindítható a laborban.)

„Ugyanezen okból nem tekintjük élőlényeknek a vírusokat. Nincs meg bennük minden ami önmaguk reprodukálásához kell,”

Nem, a vírusok semmilyen körülmények között nem vehetőek rá az osztódásra. Sem elektrosokk, ionos kezelések, semmi labortrükk nincs rá. A petesejtnek mindene megvan az önálló élethez, csak nem használja. Látszik hogy értesz a szakmához, ne csúsztass, mert észreveszem.

„Egy galandféreg pl már élőlény, hiszen minden egyes szelvényében ami akár hónapokig hever míg megeszi valaki, na abban minden rendelkezésre áll, csak a megfelelő külső körülményekre van szüksége az aktiválódáshoz.”

A petesejtnek is csak megfelelő külső körülményre van szüksége. A definícióban szerepel, hogy ez a külső körülmény csak természetes lehet? Mert szerintem nem. Az emberi petesejt számára a külső körülmény egy jól felszerelt labor. (Egyébként egy halom állat képes parthenogenezisre természetes körülmények közt is, vagyis létezik olyan petesejt, ami természetes körülmények közt is osztódni kezd megtermékenyítés nélkül. Márpedig ha az adott embrió él, akkor valószínűleg az azt létrehozó összes petesejt-változat élt, beleértve a legelsőt is.).

„Mellesleg az élet definíciód is nagyon pontatlan: "osztódik és anyagcserél"”

Nos valóban pongyola voltam. Ennek oka, hogy a három kritériumból kettőről merültek fel kétségek a petesejt kapcsán. Egyébként mi úgy tanultuk, hogy anyagcsere, szaporodás, változékonyság, mert az evolúció nem kötelezően létrejövő jelenség, csak egy lehetőség. (Úgy értve, hogy ha valami megdöglik mielőtt evolválódhatott volna, attól még megint csak élőlény, hiszen a lehetősége megvolt rá.) Tehát én maradnék a változékonyságnál.

Azt gondolom nem kétled, hogy ha a petesejtet sikerül beindítani, akkor nem csak szaporodni és anyagcserélni fog, de ez szükség szerűen változékony is lesz, hiszen a DNS-ét másoló rendszerek ugyanazok, mint addig voltak. Tehát egy beindított, osztódó petesejt mindhárom kritériumot tudja, ezért is nem foglalkoztam a harmadikkal. De köszönöm, hogy kiegészítetted.

„Ha még érdekel valakit a véleményem akkor szívesen leírom azt a többi kérdésedről is.”

Nagyon várom, ott volt a hangyás, a kérészes, meg ez:

Ha a laborban a petesejt rávehető bizonyos vegyszerekkel, hogy osztódjon, akkor a laborban válik élővé, vagy mindig is élt, csak elő kellett hozni bizonyos tulajdonságokat, amik gátolva voltak?

Ezt még megtoldom eggyel. Tegyük fel, hogy egy perccel az emberiség kihalása után földönkívüli expedíció érkezik a Földre. Semmit nem találnak (mindenki meghalt és eltűnt), kivéve egy kis lombikot, benne néhány osztódó sejttel, amik vígan anyagcserélnek, ráadásul az osztódásuk során bizonyos mértékig eltérő változatok jönnek létre, mert a sejt nem képes önmagát 100% pontossággal reprodukálni, Vagyis találnak egy anyagcserélő, osztódó, változékony (vagy ha úgy akarod, evolválódni képes) struktúrát. Vajon mit mond az expedíció vezetője? Ez egy élőlény? Tegyük fel, hogy két eset van:

A) A lombikban baktérium van. Nyilván te is elfogadod, hogy a baktérium élőlény, valószínűleg az expedíció vezetője is erre a következtetésre jut.

B) A lombikban laboreljárásokkal aktivált petesejt van. Vajon a földönkívüli expedíció vezető, akinek nincs fogalma arról, hogy ezt a sejtet mesterségesen aktiválták és valaha egy többsejtű struktúra része volt, szóval lát-e különbséget a baktériumos eset és a petesejtes eset közt? Nyilván nem, tehát élő struktúraként fogja elrakni magának. Vagyis egy sejt előtörténete befolyásolja azt, hogy él-e? Nem.

„mind a petesejt mind a hímivarsejt élő, de nem élőlény.”

De mi a különbség? Mit ad a „lény” szó hozzá, amitől minőségileg más lesz az élet maga? Az életre van egy jó vagy rossz definíció, ami nem mondja ki, hogy élő dolgot nem alkothatnak kisebb élő dolgok, még ha egyébként rendszertanilag és anatómiailag csak a kicsik által alkotott nagyot tekintjük különálló egyednek.

„Ez emberek a (férfiak és a nők) külön-külön mint a petesejt és a hímivarsejt nem képes szaporodásra. E szerint pl. a férfiak nem is előlények.”

Nos igen, ide vezet a definíció hibás értelmezése. Mert ugye a definíció nem mondja ki, hogy egyedül kell tudnia szaporodni. Annyi a követelmény, hogy valahogy képes legyen. Ha például meghal az összes nő, akkor is, a férfiak élőlények maradnak, mert ott van bennük a képesség, hogy szaporodjanak, csak éppen a körülmények nem teszik lehetővé. A pap is élőlény, pedig fogadalmat tesz, hogy nem fog szaporodni.

A félreértés abban rejlik, hogy a szaporodási kritériumot kötelezőnek vesszük (vagyis csak az az élőlény, amit legalább egyszer láttunk szaporodni), pedig nem ilyen egyszerű. Ha egy élőlény passziválódik, nem akar szaporodni, vagy nem tud önerőből mert kell neki egy méhecske aki beporozza vagy egy laboráns aki beindítja, attól az élőlény szerintem élő marad. A Holdnak is van másik fele, pedig sosem láttuk. Szóval nem az a kritérium, hogy valaha is képes vagyok-e megfigyelni a szaporodását, vagy hogy egyáltalán szokott-e szaporodni, hanem hogy tud-e bármilyen külső vagy belső, természetes vagy mesterséges körülmény hatására, egyedül vagy többedmagával.

"ha valami képes arra, hogy bármilyen mesterséges körülmény közt szaporodjon, anyagcseréljen (és evolválódjon), akkor az a dolog nem élőlény? Ha például veszel egy halat és a sivatag tetszőleges pontjára helyezed, akkor sose fog élni. Miért zárod ki a világ összes pontjai közül azt, ahol a hal él? És miért zárod ki a petesejt esetében pont azt a helyet, ahol él? Még ha ez a hely egy labor is, és még ha mégoly nehézkesen is indítható be.

Tehát: Én a világ tetszőleges pontjai közül azt a labort választom, ahol beindítják a petesejteket, és azt a lombikot, ami épp a beindító gép felé halad. És mire kijön a gépből, önmagát fogja létrehozni hímivarsejt nélkül. "

A petesejt szerintem továbbra sem élőlény. Ha mindenképpen ragaszkodsz a kiragadott sejtek élettel való felruházásához, akkor inkább egy rákos sejtvonalat, a HeLa sejteket ajánlom. Őket egyes rendszertanászok elnevezték és élőlényként igyekeztek beilleszteni az élővilág rendszerébe. A HeLa estek ugyanis egy a 40-es években élt nő (Henrietta Lacks) méhnyakrákjából származnak és amolyan modellsejtként hasnzálják a világ számos pontján alapvető sejtfolyamatok vizsgálatához. A HeLa sejtek ehhez azért ideálisak, mert labokörülmények közt korlátlanul osztódnak, és bár az eredeti páciens régen meghalt, a belőle készült sejtvonal a mai napig tenyészik többezer laborban világszerte.

[link]

A HeLa sejtek élőlény voltáról inkább meggyőzhető vagyok, a petesejt azonban nem ilyen. Magától ugyanis soha nem fog osztódni anélkül, hogy a belsejébe bele nem piszkálnál. Mert ugye sokkolhatod, de egy normál petesejt arra nem fog reagálni, előtte olyan szerekkel kell kezelni, melyek a sejthártyán átjutva alapvető sejtfolyamatokat változtatnak meg. Amint pedig a folyamatos külső stimulálást abbahagyod, a petesejt is leáll osztódni, csak te tartod osztódásban mesterségesen, önálló életre képtelen, anyagcserére is csak úgy ha tömöd, magától sosem. A HeLa sejtek ezzel szemben egy megfelelő tápoldattal és hőmérséklettel vígan elboldogulnak amig be nem növik az üvegcséjüket.

Pontosan megfogalmava ezzel nem értek egyet: "A petesejtnek mindene megvan az önálló élethez, csak nem használja."

Szerintem pedig nincs, amikor ugyanis "felrázod" akkor nemcsak anyagcseretermékeket juttatsz be (tehát megeteted), hanem más vegyületeket is, hogy működjön. Számomra ez nem fér bele az élet fogalmába.

És végülis itt érünk el oda, hogy mondjuk ki: nincs az életre egységes definícó, nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy mit tekintünk élőlénynek. Többszáz éve próbáljuk egy értelmes mondatban megfogalmazni, hogy mi az élőlény de nem megy. Általában mindenki "érzi" hogy mi az az élőlény, de tudományosan ez édeskevés. Egy tisztességes definíció híján pedig a végtelenségig el tudunk vitatkozni, mivel egyesek úgy értelmezik az életet, hogy belefér a petesejt, mások meg nem. Pontos definíció nélkül ez pusztán megegyezés kérdése, és jelenlegi tudásom szerint ebbe a megegyezésbe az emberi petesejt nincs benne.

Hozzáteszem még, hogy az "élet" definíciója a világ működésének vizsgálatához teljesen felesleges, csupán az ember az aki ezt rettenetesen fontosnak tartja megfogalmazni és az általa észlelt jelenségek egy csoportját élőlénynek akarja nevezni. Ez azonban a csacsit, az öszvért, a galandférget vagy a petesejtet egyáltalán nem zavarja.

Ez a vita elég furcsán alakul, mert láthatólag nem akarsz érveket felhozni, ellenben az én érveimet rendre ignorálod. Hadd kérdezzem meg ismét, hogy mi a helyzet a hangyával vagy a kérésszel, mi a helyzet az előismeret nélküli földönkívülivel, aki egy petesejt tenyészetet talál? Úgy látom, ezek számodra kényelmetlen kérdések, de sajnos a tudományban ezeket meg kell tudni válaszolni. Nagyon kerülöd a természetes parthenogenezis témakörét is. Láthatóan a tudományban képzett vagy képződőben lévő ember vagy, egy tudományos elméleti vitában nem teheted meg, hogy nem válaszolsz a felvetésekre, mert ezekre akkor képzeletben mindhez oda lehet tenni a „hát erre nem tudok mit mondani, igazad van” választ. Ha pedig így van, akkor van három érvem a te nulláddal szemben (mármint úgy 0, hogy olyan érved, amire én nem tudok válaszolni), akkor miről beszélünk?

„Ha mindenképpen ragaszkodsz a kiragadott sejtek élettel való felruházásához, akkor inkább egy rákos sejtvonalat, a HeLa sejteket ajánlom.”

Csakhogy nem én ruházom fel őket élettel. Szerintem a HeLa abszolút élőnek tekinthető vita nélkül. Vagy nem? Élettel saját maga ruházza fel magát, amikor élni kezd, nem igaz? Én csak egy definíciót értelmezek rá.

És elnézést, mit jelent az, hogy kiragadott sejt? Ez olyan, mintha valaminek az élő/élettelen voltát befolyásolná az, hogy ott hagyjuk ahol találjuk, vagy átrakjuk máshova. Szerinted befolyásolja? (Mármint nem arra gondolok, hogy az átrakásba belehal, és ezért nem élő.)

„Szerintem pedig nincs, amikor ugyanis "felrázod" akkor nemcsak anyagcseretermékeket juttatsz be (tehát megeteted), hanem más vegyületeket is, hogy működjön. Számomra ez nem fér bele az élet fogalmába.”

Nem ismerem a konkrét protokollt, és szerintem te sem, viszont abban biztos vagyok, hogy úgy általában a táplálás semmiképp nem csak anyagcsere termékekre vonatkozik, hanem pl vitaminokra, kofaktorokra. Hogy a petesejtnek szüksége van még egy pár spéci anyagra, azt én olyannak tekintem, mintha pár különleges vitamint kapna, ugyanis élőlényenként eltér, hogy milyen ehhez hasonló adalékokra van szükség. Pl a C-vitamint a legtöbb állat elő tudja állítani. Abban biztos vagyok, hogy sejtalkotókat, genetikai információt nem kap, csak valahogy elérik, hogy használja a sajátját.

Szerintem tehát az anyagcserében benne van, hogy kaja mellett kofaktorokat, stimulánsokat meg gyógyszereket kap. Végülis a beteg ember is élőlény, miért ne lehetne a beteg sejt is az?

„Pontos definíció nélkül ez pusztán megegyezés kérdése, és jelenlegi tudásom szerint ebbe a megegyezésbe az emberi petesejt nincs benne.”

Jelenlegi tudásod innen nézve inkább hitnek tűnik, mivel elzárkózol minden racionális érvtől, ami ennek ellent mondana. Valószínűleg egyetlen órán se mondta az oktató, hogy a petesejt nem él (bár nyilván azt se hogy igen), ezért valójában a világnézeti meggyőződésednek keresel tudományos alapot, és amikor ez meginog, akkor kimenekülsz és rossz definícióról kezdesz beszélni.

Egy definíció lehet rossz vagy nem rossz, de mindenesetre pont arra való, hogy azokban az esetekben, mikor az intuitív ráérzés nem elég, akkor el lehessen dönteni, hogy valami mondjuk él-e vagy sem. Ha a definíció túl bő, akkor le lehet szűkíteni, de sosem listaszerű szűkítéssel (azaz él ami ezt meg ezt csinálja, kivéve a petesejtet), hanem definíció szerű szűkítéssel. A történeti szűkítés sem megfelelő, mert neked mindig az adott objektumot kell nézned, nem pedig azt, hogy honnan szedték („ragadták”) ki, vagy milyen volt előtte. Az ugyanis nem inherens része a sejtnek.

Tehát adódik két kérdés:

1) Elfogadod-e, hogy abba a definícióba, ami az életet mint anyagcserélő, önreprodukáló, változékony rendszerként írja le, az aktivált petesejt belefér? Ha nem, mi különbség van egy C-vitamin és egy petesejt stimuláns között?

2) Milyen definíciót javasolnál te az életre, ami kizárja a petesejtet, de nem zárja ki mondjuk a hangyát?

akitvált petesejt? azaz megtermékenyített? erre gondolsz? mert az nagyon más tészta. egy kilökődött petesejt nem fér bele a kategóriákba. benne van az éllőlény fogalmában, hogy önazonosságát megtartó, evolúcióra képes, nyílt rendszer. a petesejt egyrészt nem képes az önazonosságát fenntartani, nem képes evolócióra és nem is nyílt. el van zárva a környezettől és még egy egysejtűnél is kevesebb sejtalkotóval rendelkezik. rendszertani kategóriába nem sorolható a petesejt. az élőlényeket egyébként is fajként jellemezzük. tehát mikor arról van szó, hogy a hangyák szaporodása, akkor a faj szaporodását értjük alatta, pedig tudjuk, hogy a dolgozók nem szaporodnak. ugyanígy ha az emberek szaporodásáról beszélünk, akkor szintén a fajról beszélünk, pedig nyilván vannak meddő emberek, de őket betegnek tekintjük. attól még, hogy valaki egy fejlődési rendellenesség miatt láb nélkül születik nem mondjuk azt, hogy új, lábatlan emberfajta jelent meg. mint ahogy minden hangya hangya, holott nagyon is különböznek. tehát a petesejt az élőlény legtöbb kritériumának nem felel meg.

még ha egy másik emberi sejtről akarnátok bebizonyítani, hgy élőlény, akkor oké, de a petesejt egy olyan mértékben korlátozott képességű sejt, hogy hihetetlen. az emberi sejtek között is csak "fél" sejt, fél genetikai információtól. előbb lehetne egy fehérvérsejtet élőlénynek hívni mint egy petesejtet. persze egy fehérvérsejt sem az. amúgy csak tovább kellett volna olvasni:"Hagyományosan nem tekintjük élőlényeknek azokat a rendszereket, melyek nem sejtes szerkezetűek, nincs saját anyagcseréjük, s önállóan szaporodni sem képesek:"nem tekintjük élőlényeknek azokat a rendszereket, melyek nem sejtes szerkezetűek, nincs saját anyagcseréjük, s önállóan szaporodni sem képesek"

másik oldalról:"Anyagcserét folytató, szaporodó élő szervezet, egyed."

tehát a petesejt nem éllőlény, csak élő.

mind a hangya, mind a kárász fajként képes minden, az éllőlény fogalmát kielégítő működést ellátni. mint ahogy a baktériumok is. vagy mi emberek.

tehát az érvelésetek téves.