Víztisztítás, víztisztítási technológiák. Konyhamalac. Mi lehet a válasz ezekre a kérdésekre?

Konyhamalac melletti érv: csak akkora ételmaradék kerül a lefolyóba, amely méreténél fogva nem tud dugulást okozni a szifonban.

Konyhamalac ellen: több szilárd, élelmiszer maradék kerül a szennyvíz elvezetési rendszerbe. Ezen anyagok lebomlási folyamata hosszabbítja a szennyvíz tisztítás folyamatát. A szennyvízkezelés során természetesen eltávolítják a szilárd anyagokat, de az elvezetés során ezek feleslegesen terhelik a rendszert. Még nagyobb probléma viszont, hogy a konyhamalacon keresztül ledarált élelmiszer maradék tökéletes a patkányok, rovarok, férgek táplására a szennyvízhálózaton belül. Az elszaporodó állatok megrongálhatják a szennyvízelvezetés gépeit, az elhulló állatok tetemei dugulást okozhatnak, elszaporodásuk esetén pedig elhagyják élőhelyüket, naná, hogy a lakások felé. A konyhamalac pedig felesleges fogyasztó, ugyanis a szilárd hulladékot a kukába, a folyékony /nem veszélyes háztartási/ hulladékot pedig a lefolyóba öntjük.

Biológiai tisztítás során a baktériumok a szennyvízben lévő szerves anyagokat hasznosítják. Az anyagcseréjük során képződő melléktermékek alkalmasak arra, hogy azokat fejlettebb növényi élőlények hasznosítsák. A szennyvíziszap rothasztásával a baktériumok biogázt termelnek. A szennyvízből anyagcseréjük során kivonják a biológiailag aktív anyagokat.

Képződő melléktermékek: mechanikai és biológiailag tisztított szennyvíz. Ha szükséges N és P mentesítést kell rajta végezni, de egyébként a felszíni vizeinkbe ereszthető. Öntözésre kiválóan alkalmas, hiszen biológiailag inaktív.

Biogáz: nagy része metán, amely kiválóan alkalmas gázmotorok üzemanyagának. A gázmotor hajthat generátor, amely a szennyvíztisztító telep elektromos eszközeinek áramforrásául szolgálhat, valamint a motor hulladékhője használati meleg víz előállítására alkalmas.

Baktérium kultúrák: úgy emlékszem a tisztítási folyamatok végeztével visszanyerhetők és új folyamatoknál újrahasznosíthatók.

Szennyvíz iszap: centrifugálás során csökkentik a víztartalmát. Amennyiben nem kerül komposztlásra, akkor mint veszélyes hulladékot meg kell semmisíteni. Komposztlás során a szennyvíz iszapot egy gomba fajta kezdi el lebontani. Így a maradék biológiailag aktív anyagot is eltávolítja. Anyagcseréje során hő keletkezik, ami kiöli az egészségre káros baktériumokat. A komposzt szerves trágyaként használható fel.

Véleményem szerint a part menti nádasok természetes szűrőként funkcionálnak. Felhasználják a vízben oldott szerves anyagokat, azon belül is a nitrogénszármazékokat, hozzájárulva ezzel a nitrogén körforgáshoz, csökkentve ezzel a vizek eutrofizációját. Mint növény fontos szerepet játszik a légköri CO2 megkötésében és az O2 termelésében. Téli, jégen történő vágása ma is több családnak ad jövedelmi lehetőséget. Nemzetgazdasági szempontból a nád jelentősége fel fog értékelődni, ugyanis a szénhidrogén alapú szigetelő anyagok pár éven belül nem forgalmazhatóak. A nádas természetes búvóhelyet nyújt az állatoknak. Az ivadékhalak menedékre, a madarak költőhelyre lelnek.