Természetvédelem szempontjából mennyire számít, hogy mennyi vizet használok egy adott tevékenységhez?

van egy koszos vödröd, és 2 vödör 1l-es és 2l-es vized.

A 3l- vízzel kell elmosnod a vödröt, de úgy hogy a 3 liter vízből is kell innod/főznöd stb.

Kérdés: elhasználod a 3liter vizet a mosáshoz, és utána abból iszol és főzöl mondván fel van hígulva benne a kosz, vagy inkább a minimális mennyiséggel tisztítod meg a vödröt és a tiszta vizet használod a főzésre, ivásra?

A vízmennyiség olyan szempontból játszhat szerepet, hogy a víz nem magától jön ki a csapon, hanem azzal először fel kell tölteni a víztornyot, ami energiába kerül. Minél több vizet használsz, annál több energiába kerül az általad használt vízmennyiség felpumpálása a víztoronyba.

Másik vonatkozása, hogy a csapból emberi fogyasztásra alkalmas víz jön. Az sem magától lesz olyan tiszta, hanem azt tisztítani kell, fertőtleníteni, satöbbi. Ez is mind energiába (=pénzbe) kerül. Ha több vizet használsz, akkor több vizet kell emberi fogyasztásra alkalmassá tenni, ami több energiába is kerül.

Bár nem tanultam (még) szennyvíztisztítást, már hallottam róla egy-két dolgot.

Szóval a szennyvíz tisztítva kerül a Dunába, majd kavicságyazaton (az is szűr) keresztül emelik ki belőle, majd megtisztítják, és így lesz belőle emberi fogyasztásra alkalmas víz a háztartásodban.

Ha csak folyatod a vizet, akkor nem szennyezed el, lényegében hígítva kerül a szennyvíz a szennyvíztisztítóba. :D Ellenben végeredményben feleslegesen fertőtlenítették, mivel nem használod fel.

Ha mosogatsz, akkor szennyezed. A mosogatószer a habzása révén és egyéb tulajdonságai révén szennyez. Magamon tapasztalom (bár lehet az átlagnál ügyetlenebbül mosogatok :D), hogy folyóvíznél lényegében kimosódik a szivacsból a mosogatószer, ezért többször kell rá rakni = többet szennyezel. Ha engedsz valamennyi vizet a mosogatóba, akkor tovább kitart a mosogatószer, kevesebb kell belőle. A szivacsból kinyomódó mosogatószer a mosogatóvízbe kerül ugyanis vissza, nem le a csapba...

Ha ecettel tisztítasz, akkor "csak" feleslegesen emelték ki a vizet a Dunából a kavicsokon keresztül, feleslegesen raktak bele klórt, esetleg feleslegesen alkalmaztak UV-tisztítást, feleslegesen raktározták és szivattyúzták a vizet.

(Tudom, előttem ennek egy részét írták, de összeszedettebbnek érzem a saját kommentemet, ha még egyszer leírom én is.)

A budapesti, ill. Budapest környéki szennyvizek nagy része tisztítás után kerül ma már a Dunába, köszönhetően a Csepeli ill. az Észak-Budapesti szennyvíztisztító telepeknek.

Mondjuk a természetes tisztításon kívül tényleg kb. csak klórt adnak hozzá, esetleg UV-tisztítást alkalmaznak (és akkor kevesebb klór kell), illetve bakterológiai tesztek. De ez is energia, meg a fogyasztókhoz történő eljuttatás is, meg maga a kút üzemeltetése is, szerintem.

És továbbra is állítom, hogy folyó víz mellett el fog fogyni a mosószer a szivacsról és pótolhatod, míg a mosogatóba engedett vízből nem. És ha cserélni is kell a vizet, még így is a mérleg e módszer javára pozitív.

Az 1-es hozzászóló példája nem jó

pont arra jó amit még mindig nem értesz...

a földön van x mennyiségű víz készlet, ebből y-on mennyiség még iható, a maradék rész szennyezett-erősen szenyezett. Tök mindegy hogy te most a mosogatáshoz 1 liter vagy 10 liter vizet használsz, az már szennyezett víz lesz, viszont ha csak egy liter vízzel mosogatsz 9 litert megőrzöl ivóvíznek.

Nem mindenhol a Duna tisztított vízét isszák, nálunk pl a víz 70%-a karsztvíz. És ha jól tudom pl Pesten is nagy mennyiségben van karsztvíz

Szerintem is lényeges az elhasznált víz mennyisége, több okból is, amiket már felvázoltak előttem. Azzal, hogy vizet használsz, energiát is használsz, mert az kell minden liter kiaknázásához, szállításához a fúrástól vagy forrástól a tisztítóig, onnan a raktározóba, házadba, onnan vissza a kezelőig, és vissza a természetbe. Nem beszélve a tisztitáshoz szükséges fizikai és vegyi módszerekről, az üzemek vegyi erőforrások és energiahasználatáról. Igaz, hogy az energia része ingyenes, mert pl. egyes helyeken a gravitáció szállít, de összesítve még mindig nagy az energia ára és a termeléséből származó kár. Ha már csak azt nézzük, mennyi széndioxid kerül ki az atmoszférába egy hőerőműből, már az is nagyon szennyező. Plusz üvegház hatás, kevés erdő... Csomó faktor van ami rint a dolgokon.

Másrészt a természetes tiszta forrásvizet sem jó pazarolni, még ha nem szennyezetten is toljuk vissza. Mivel a csatornába meg, előbb utóbb valamilyen kezelésen átmegy, függetlenül a káros anyag tartalmától, tehát megint mindenféle erőforrás és energia fogyasztás. A pompák és szivattyúk sem mechanikai erő (pl bicikli) hatására működnek, hanem elektromos energiával. Ezért számít a víz mennyisége amit használunk, számít, hogy 1 vagy 5 kád vizet használunk el hetente. Ráadásul a természetnek, növényzetnek, állatoknak, klímának is szüksége van vízre, minden azon alapszik, meggondolatlanul ne aknázzuk ki a véges forrásokat a saját jólétünk érdekében. Ha engem kérdeznek, én nem attól leszek boldogabb, hogy minden csilivili körülöttem és háromszor annyi vizet használok mint a minimum szükséges.

Másik kérdés, hogy mennyi kosz van benne, hígan, koncentráltan... Nem ezen van a lényeg. Az ideális az lenne, ha kevés víz szennyeződik kevés szennyező anyaggal. Tehát a mosogató meg egyéb háztartási vegyszerek használatát is minimalizálni kellene illetve racionálisan fogyasztani. Mivel a mai társadalom eleve egy elkényelmesedett, kapitalista, fogyasztói társadalom, és a csapból is a jólét folyik némelyhol meg a pénz elhatalmasodott mindenen, a természet előbb utóbb túlságosan ki lesz használva, annyira, hogy regenerálódni sem fog tudni.

Amúgy meg mosogatni is kell értelmesen tudni, és akkor nem folyik annyi mosogatószer a csatornába folyamatosan. Először is nem kell hulladékot hagyni a tányérokban. Meg kell enni, a szaftot is ki lehet törölni rendesen a tányérból, edényekből. Ha más nem eszi meg, mosogató szer nélküli vízben ha elöblíti az ember az edényt rászáradás előtt, akkor már szinte mosogatni se kell. A házi állatok megköszönnék az ilyen hulladékos vizet, de mehet trágyára is. Aztán elég egy kis szett tenni a szivacsra és átsurolni a dolgokat. Nyugodtan lehet csinálni áztatás és vízfolyatás nélkül. Elég egy kis nedvesség, locsolás, előzetes öblítés. Ha minden át volt súrolva, jöhet az egyenkénti öblögetés. Pár másodperc a folyóvíz alatt, és kész. Így nem kell a habos szivacsot kimosni és nem is folyik szer fölöslegesen le. Én egyszer, max kétszer szoktam tenni pár cseppet minden mosogatásnál, és a szivacsot nem is mindig mosom ki a végén, úgy legközelebb picit megnedvesítem, és már nem kell újabb mosogatószer.