Hol tart az ember az evolúciójában?

Az evolúció nem egy út, ami egyszer csak elér egy ütközőig és ott vége. Nincs olyan, hogy egy faj előrébb vagy hátrébb tart benne.

Ráadásul sokan azt képzelik, hogy az evolúció úgy műlödik, hogy egyszer csak takk, minden egyed megváltozik. Tehát pl a szőrös nyúl úgy evolválódna csupasz nyúllá, hogy mától kezdve minden újszülött nyuszi kopasz. Ezzel szemben úgy történik, hogy születik egy mutáns csupasz nyúl, és ha ennek valamiért előnye van (pl mert felmelegedett az éghajlat és nem kap hőgutát, mint a szőrös nyuszik), akkor el fog terjedni. Lehet, hogy együtt fog élni a két faj, de az is lehet, hogy az új kiszorítja a régit.

Most ugyanezt képzeld el emberre. Vajon miféle új mutáció jelenhetne meg, aztán terjedhetne el, kiszorítva mindenkit? A mai populációméret mellett ez nagyon valószínűtlen.

Amellett még azt is érdemes észrevenni, hogy a mutációk véletlenszerűen jelennek meg. Igaz, millió évek skáláján mérve vannak trendek, de arra semmi garancia nincs, hogy egy adott mutáció az embernél tényleg meg fog jelenni.

Jókat írtak az előzők, de kicsit kiegészíteném:

- van mutáció, ami kb. 10000 éve terjed az emberiségben, és még nem terjedt el teljesen. Az ember agya változik tőle: kb. 5%-kal okosabb lesz.

- szerintem a kérdés ugyan nem teljesen helyénvaló - de lehet rá válaszolni. Az ember az evolúcióban szélsőségesen specializálódott lény, ezért:

1: a további specializáció felé tart (agy mérete, fogak, izmok, szaglás, stb)

2: a kihalás felé tart (gyakorlatilag bármilyen komolyabb környezeti változásnál, beleértve a belső környezetet is)

Viszont az ember - egyedül az élőlények között - képes lesz majd befolyásolni az evolúciót a mesterséges génátalakítással.

"méretbeli növekedés történik a testmagasságot illetően"

Na, az pont nem evolúció (az embernél, jelenleg).

Ez csak pár 100 éve megy, és a jobb életkörülmények hatására az ember el tudja érni az elméleti magasságát.

Rosszul, hiányosan táplált emberek ma is kisebbre nőnek.

#4

"- van mutáció, ami kb. 10000 éve terjed az emberiségben, és még nem terjedt el teljesen. Az ember agya változik tőle: kb. 5%-kal okosabb lesz."

Hivatkozás?

"- szerintem a kérdés ugyan nem teljesen helyénvaló - de lehet rá válaszolni. Az ember az evolúcióban szélsőségesen specializálódott lény, ezért:

1: a további specializáció felé tart (agy mérete, fogak, izmok, szaglás, stb)"

Nem, nem tart.

"2: a kihalás felé tart (gyakorlatilag bármilyen komolyabb környezeti változásnál, beleértve a belső környezetet is)"

Fogalmam sincs miért tesznek néha úgy egyesek, mintha az ember a szavannán élne az oroszlánok közt. Természetesen a szavannán kihalnánk, de mivel az embert nem lehet az általa létrehozott környezet (=civilizéció) nélkül kezelni, így ennek nincs értelme. Lehet, hogy megfagynánk a hidegben, de tudunk ruhát csinálni meg tüzet rakni. Az ember nem fog kihalni egy környezeti változás miatt, mert nem a puszta bőrünkre, izmunkra és fogunkra kell hagyatkoznunk. Bocs, de az evolúciónak az is része, hogy létrehoz egy olyan fajt, ami aztán feltalálja a puskát. Az evolúció szempontjából tök mindegy, hogy azért győzzük le a medvét, mert nagyobbak és erősebbek vagyunk, vagy simán lelőjük.

"Viszont az ember - egyedül az élőlények között - képes lesz majd befolyásolni az evolúciót a mesterséges génátalakítással."

Nem csak azzal, hanem a társadalommal már régóta ezt tesszük. Ismert például, hogy a tejcukorbontás képessége, ami normál esetben a gyerekkor végén kikapcsol (egyetlen állat sem fogyaszt tejet a csecsemőkor után), akkor szerzett egy állandóan bekapcsolva tartó mutációt, amikor az ember ráállt a tehéntartásra. (Egyszerűen éhínség idején kihaltak azok, akik fostak a tejtől.)

#5 kérdező:

A növekedés amiről hallottál, az nem evolúciós jelenség, hanem pusztán a jóltápláltság következménye. Nem genetikai változásról van szó, hanem arról, hogy el tudjuk-e érni a belénk kódolt magasságot, vagy sem. Hiába vannak "kétméteres génjeink", ha nem eszünk pl húst. Akcelerácó néven keress rá.

4, épp az hogy egyáltalán nem vagyunk sérülékenyek, bármilyen környezeti katasztrófát valószínűleg az ember vészelne át a legsikeresebben a fejlettebb állatok közül.

Ha megnézed az ember a föld szinte akármilyen szegletében megél, még egy ilyen állat nincsen

Az evolúció mozgatója a szelekció. A kevésbé életképes, alkalmazkodóképes egyedek nem tudják továbbörökíteni a génjeiket.

Nézd meg, ez mennyire lehet még igaz az emberre és aszerint eldöntheted.

A tudománynak van egy kevéssé hangoztatott speciális tulajdonsága. Nem jósol. Semmiképpen. Azt újságírók, sarlatánok, és egyéb állatfajta teszi.

Viszont a tudomány szabályokkal dolgozik, amely törvényszerűségek ismeretét, azaz egy folyamat lefutását mutatja meg. De a tudomány nagyon tudja, hogy egy folyamat későbbi állapota alapvetően a szabálytól és a kezdeti állapottól függ. Ismert jelenség, hogy ugyanazzal a szabállyal kezdeti állapottól függően tartunk valahová,vagy nem tartunk sehová.

Éppen ezért találta ki a tudomány a hibatartomány és értelmezési tartomány fogalmát. Azaz, meg kell mondanunk, mekkora hibával ismerjük a szabályt és az állapotot. Ebből meg tudjuk mondani, meddig van értelme a folyamatról beszélni, mivel azon túl már semmit sem tudunk róla.

Az evolúció szabályait és jelen állapotát tekintve, valamint figyelembe véve, hogy ezeket mekkora pontossággal ismerjük, az evolúció emberre vonatkozó, (időben) távoli eredményét tekintve felelősen elég keveset lehet mondani. A kihalásról, vagy ki nem halásról semmit. Félek, hogy az emberiség jelen fejlődéséről még 100 évben is csak igen nagy általánosságok mondhatók. Ami az evolúciós időskálán annyira kicsiny táv, hogy abból evolúciós változást prognosztizálni csak az evolúciót nem ismerő ember mer.