Hogyan alakult ki anno az a vélekedés, hogy a Föld lapos?

"Sajnos évszázadok múlva mégis elveszett ez az ismeret, mert a katolikus egyház dogmái szerint a Föld lapos volt."

Ez hatalmas tévedés!

A középkori könyvek többsége gömb alakúnak feltételezte a Földet - az ókori tudásanyag alapján.

Példának okáért egy 1471-es, Királyhegyi Müller János tollából származó Csízió eképpen értekezik:

"A föld területéről kerekségéről és nagyságáról

A csillagászok és az égbe néző mesterek, azt találták, hogy az égen lévő egyik lépcsőnek van 700 stádiuma, melyből egy 12 lépést és öt lábnyomot tesz. És így ha az égen van 360, akkor a föld kerekségén köröskörül van kétszázezer és ötvenkét stádium."

Forrás: Csízió, vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása (Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1986, ISBN 963 232 409 9)

Illetve itt is írnak erről:

[link]

[link]

"És igen, azokat a tudósokat, akik azt hirdették, hogy gömb alakú a Föld, az inkvizíció üldözte :S"

Olyannyira, hogy egyeseket szentté is avattak:

"Mivel az üdvözülés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a Föld lapos-e (mint a Biblia írja), vagy gömbölyű, ezért Szent Ágoston megbízott a görög filozófusok véleményében. Szent Ambrus, Nyssai Szent Gergely, Órigenész, Aranyszájú Szent János, Damaszkuszi Szent János és Beda Venerabilis szintén gömb alakú Földről beszélnek, csakúgy, mint később olyan nem jelentéktelen szerzők, mint Robert Grosseteste, Aquinói Szent Tamás vagy Roger Bacon."

Forrás: [link]

"A patrisztikus korban a legnagyobb atyák – noha nem foglalkoztak kifejezetten természettudománnyal – ismerték az ókori görögség eredményeit, és egy-egy megjegyzésük arra enged következtetni, hogy pl. tisztában voltak a ptolemaioszi rendszerrel. Elszigetelt jelenség lehetett az olyan páter, mint például Cosmas, aki a lapos Föld gondolatát hirdette, bibliai érvekkel alátámasztva. Ezt a művelt körökben akkor már senki sem hitte.

Azt pedig a középkoron nem lehet számonkérni, hogy a műveletlenebb ember a Földet laposnak hitte, hiszen nem azért hitte annak, mert az ószövetségi zsidó felfogást magáévá tette – az egyszerű ember általában nem tudott olvasni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a világból kb. annyit tapasztalt meg, mint egy ókori pásztornép fia, ehhez mérten világképe is hasonló kellett legyen. Amikor sommás ítéletet fogalmazunk meg a középkorról, ne felejtsük el, hogy a felvilágosodás korának egyszerű földművese semmivel sem tudott többet az őt körülvevő világról, mint középkori elődje. Érdekes lenne tanulmányozni, hogy vajon mi lehet a helyzet ma?"

Forrás: Hetesi Zsolt (ELTE) - A középkor tudománya. Ahol a természettudomány "élve született" ( [link] )