Természettudós cáfolja már meg ezt a gázfejlesztéses elméletet?

Én csak egy szimpla vegyészmérnök vagyok, de ez (véleményem szerint) egy oltári nagy baromság. A víz sose lenne képes lejutni a Föld magjáig, mivel már jóval előbb elpárologna a hőmérsékletgradiens miatt. Még olajkitermelésnél is előfordul, hogy a termelés során felszabaduló víz az adott réteg hőmérséklete (és a nyomáscsökkenés) hatására elpárolog, és egy "dugót" képes a termelőcsőben. Itt pedig nem kell nagy mélységekre gondolni, csupán 1-2 ezer méterre. Emellett erősen kételkedem, hogy szénbázisok lennének a Föld magjának külső rétegében (aránylag kis sűrűségű), de ezt egy geológiában jártasabb ember majd megválaszolja.

Ami pedig utána következik oly hatalmas baromság, ami szinte fizikálisan sérti az ember fülét.

A cáfolatra kár időt fordítani, oltári hülyeségeket hord össze. Ha minden ilyen állatságot meg kellene cáfolni a hozzáértőknek, sehova nem haladna a tudomány.

[link] Itt azt írják hogy rothadó állatokból kerül a földgázba, nem pedig a magig leszivárgó víz és szénréteg találkozásakor.

Pontosan melyik állítás cáfolatára vagy kíváncsi?

Az a baj, hogy ha van 100 ilyen ember, akik percenként megfogalmaznak egy hibás állítást, akkor az 100-1000 hozzáértőt leköt, akiknek lehet hogy jobb dolguk is lenne a hülyeség értelmezésénél majd cáfolatánál. Viszont addig azt hiszik hogy igazuk van, amíg minden egyes állításukat meg nem cáfolja valaki (illetve utánna is...)

És egyre több ilyen van, az egyik az éterből nyer a vízbontásnál energiát, a másik kisimítja az elektromos zavarokat, a harmadik a vízzel akarja bevinni az oxigént, a negyedik a hanghullámokkal, harmóniával hosszabbítja az életet. Temészetesen a cáfolatok ellenére tömik tele a zsebüket.

"Hogy lehet hővel víz molekulát bontani?"

Termolízissel lehet vizet bontani - de ehhez magas hőmérséklet 2000 °C - kell (és több energiát igényel, mint ami a hidrogén oxigénnel történő egyesülése során felszabadul).

[link]

Magyarországon az átlagos geotermikus gradiens 5°C/100méter, ebből az következik, hogy 2-2,5km mélyen már lehet olyan meleg, hogy a víz elpárolog. A Földköpeny vastagsága kb 2900km.

A víznyelők alapvetően kasztjelenségek, ezek mészkő vagy dolomit alapú tájegységeken fordulnak elő,felszín alá vezetik a csapadék/olvadék vizet. A legdurvábbak is maximum néhány száz méter mélységűek.

Ez eddig kb 8. osztályos általános iskolai földrajz és itt már az első percben bukott is minden. Tovább nem is néztem.

2,5 km, és 2500 km között szerintem nagy különbség van... 6 km-es földköpeny? Hagyjuk már...

"A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magját burkolja be."

[link]