Az önindukciónál U=L×delta I/ delta t, az L az önindukciós állandó, és az U mindig pozitív. Akkor az L előjele csak attól függ, hogy az áramerősség növekszik vagy csökken?

A legtöbb egyszerű esetben ilyenkor feszültség nagyságát kell kiszámolni.

ha nincs más feszültségforrás a körben, akkor lényegtelen a feszültség "iránya".

Ilyen egyszerű kapcsoláskor nincs jelentősége a feszültség előjelének.

Ha egy összetettebb, több cellás kapcsolásban több feszültségforrás is van, akkor számít, hogy milyen előjelű a feszültség.

Az "L" mindig pozitív, mert negatív indukciós együttható csakis elektronikus úton generálható, ami most nem téma.

Az "U" és a "delta I" egymástól függően lehetnek pozitív és negatív előjelűek.

A "delta t" értelemszerűen csak pozitív lehet, mert az idő múlása mindig egyirányú. A sci-fi irodalmak meg a speciális fizikai elméletek most szintén nem a tárgyalt téma részei.

"Hogy lehet ez?"

Ha még nem jöttél rá, egy vízszintes vonal is kell a jobb oldalon.