Mitől váltakozik a földön a tél és a nyár? A nap körüli ellipszis pálya miatti nap-föld távolság változásától?

A nap-föld távolság csak elhanyagolható mértékben befolyásolja. (Nálunk akkor van nyár, amikor a föld távolabb van a naptól.)

Leginkább a tengelyferdeségnek köszönhető, hogy váltakoznak az évszakok és a sarkvidékeken a 6 hónap nappal-6 hónap éjszaka váltakozása is ezért van.

A bolygónk napi megfordulási tengelye nem merőleges ahhoz a pályához amit az évente megtesz a nap körül így a fény beesési szöge állandóan változik. Így amíg az északi féltekén kicsi a fény beesési szög a délin nagy,és ezért ott van most nyár,azaz magasan jár ott a nap délben,itt meg alacsonyan. A nap-föld távolság változása elhanyagolható.

[link]

A képeken a vékony fehér csík a föld napi forgási irányát mutatja.

[link]

odakerült egy plusz vessző az linkbe,bocsi

Gondolom az érdekel, hogy miért változnak hosszú távon az éghajlatok alapvető kísérőjelenségei, az átlaghőmérséklet, a csapadék, stb (mért volt pl a hetvenes években minden tél havasabb, mért voltak a nyarak enyhébbek, stb), és pl. hogy mért volt jégkorszak.

Hát ez egy összetett dolog, és igazából itt még nem láttam leírva összességében, hát megpróbálom ....

Először is tudni kell, hogy mi minden van hatással egy bolygó éghajlatára. Egy csillag körüli keringés során mik azok a jellemzők amik alapvetően befolyásolják az éghajlatát.

Hát nézzük. Mindenki tudja, Minél messzebb van egy bolygó annál hidegebb. Minél nagyobb az eltérés a körpályától (ellipszis), annál szélsőségesebb a felszínen a hideg-meleg változás. A forgástengely és a keringési sík szöge ( A keringéssel együtt), az éghajlatok váltakozásáért felelős. Minél nagyobb ez a szög, annál szélsőségesebb az eltérés a "tél" és a "nyár" között.

Nagyjából ezek a paraméterek azok amik -mondjuk úgy- a legjelentékenyebben befolyásolják egy adott bolygó éghajlatát, évszakainak változását. Nem említem az esetleges központi csillag változásait, hiszen a mi esetünkben egy relatíve stabil égitestről (Nap) beszélhetünk. De természetesen elképzelhető olyan csillag is ahol jelentős változások vannak viszonylag rövid időskálán is. És ezek igencsak befolyásolhatnák egy ott keringő bolygó éghajlatát. Ezek határesetben olyan jelentősek is lehetnek, hogy adott esetben a bolygó már időnként kikerülhet az un. lakhatósági zónából. De ez már egy másik kérdés.

Térjünk vissza a mi esetünkre tehát. A Föld pályája, annak adatai a keringése és a tengely körüli forgása relatíve stabil. De változhat, és változik is. A keringéskor a Földünk ugye járja útját az ellipszis mentén. Azt már kevesebben tudják, hogy a pálya köralakúsága változik. Van amikor elnyúltabb, van amikor köralakúbb. Ez szépen periodikusan változik. Aztán, a nap helyzete is változik ebben az ellipszisben is. Ezt kicsit nehezebb megérteni, de megpróbálom elmagyarázni. Olyasmi módon történik ez, mint amikor egy kislány hulahoppkarikázik, és a karika a derekán "forog". A szemléltetésemben a kislány a Nap, és a karika a Föld pályája. Persze "nem érnek össze", mint a lányka dereka meg a karika, de a pálya mozgása, hasonló. És említsük még meg akkor a Föld tengelyének dőlésszögét. Pontosabban ennek változását. Erre a mozgásra talán legszemléletesebb a búgócsiga mozgása. Ha jól megpörgetjük a tengely úgy ahogy stabil, de megfigyelhető egy rotáló, körző mozgás, amit a tengely végez. Nos a Föld tengelye is rotál, így a dőlésszöge időről időre változik. (itt jegyzem meg hogy a Holdnak jelentős csillapító hatása van ezen mozgásra, aminek lehet, hogy nagyon örülnünk is kellene).

Ezek a változások egyenként is változást hozhatnak, és hoznak is az éghajlatra. Pl a Föld forgástengely-dőlésének szögváltozása az éghajlatokat teszi változékonyabbá ( ha kisebb a szög a tél hidegebb a nyár melegebb -átlaghőmérséklet-, ha nagyobb a szög a telek enyhülnek, de a nyarak is hűvösebbek lesznek -helyesebben "közelednek" egymáshoz-, határesetben ha a szög 90 fok, nem is okoz önmagában éghajlatváltozást!). A keringési pálya "körösödése, ellipszisedése" szintén az éghajlatok szélsőségesedését okozza. A hulahoppkarikaszerű mozgás pedig, az évszakok keringési évhez képes való elhelyezkedésében okoz változást (előbb kezdődik a nyár vagy a tél)

Ezek a mozgásváltozások periódikusak, tipikusan néhány ezer, tízezer éves skálán mutathatóak ki. És perszeezek a periódusidők eltérőek, ebből adódóan van, amikor egymás hatását erősítik és van amikor gyengítik. Aztán vannak még hatások, amik számítanak, számíthatnak, de egyrészt nem jelentős a hatásuk, másrészt nem akarom az elviselhetőség határán túlnyújtani az amúgy sem rövid kommentemet

Hát ilyen "egyszerű" :)