Hogyan magyarázza az evolúciós elmélet a nemek kialakulását?
válasza: válasza: válasza:A nemek kialakulására egyenlőre nincs egységes álláspont a kutatók között. Egy lehetőség a nemek kialakulásának okára, hogy ez csökkenti a közeli rokon egyedek egymással való szaporodásának valószínűségét.
A túl sok nem kialakulása ellen szól az az elmélet, hogy a élőlényekből származó mitokondriumok egy sejten belül nem "kompatibilisek", így a megtermékenyítéskor csak az egyik sejtből származók maradhatnak meg. Ezt pedig két nem esetében a legegyszerűbb elérni: a petesejt mitokondriumai megmaradnak, a hímivarsejté nem (linket adni sajna nem tudok, egyetemen tanultuk).
Vannak más elméletek is a nemek kialakulására:
Egyébként nem minden fajnál van csak két nem, van ahol több ezer is lehet.
válasza:Minek kéne kettőnél több?Hogy még jobban megnehezedjen az ivaros szaporodás?Az élet nem kért belőle, mert nem szokott keresztbe tenni saját magának.
De vannak, akik úgy gondolják, hogy a nemek elősegítik az utódok genetikai változatosságát, így megkönnyítve az alkalmazkodást a későbbiekben.
Mert ugye ha nem ivarosan szaporodunk, akkor marad az osztódás, de akkor az utód nem különbözik az eredetitől, ez pedig sokszor hátrányos lehet.
Mindennek ellenére azonban még vitatott a nemek szerepe.
válasza:Ha kicsit is áttekinted a természet törvényeit, rögtön láthatod, hogy egyfelől az energiafelhasználás minimalizálása, másfelől az előbbiből is következően az együttműködő feladatmegosztás bizonyul a legeredményesebben. A természet mindig optimalizál. Akkor is, amikor valamit otthagy, pedig már nincs rá szükség. Az eltakarítás is munka, ha nem zavaró, nem hátrányos a létezése.
Mindezekből következett, hogy pontosan két nem el tudja látni, és a leghatékonyabban látja el a fennmaradás feladatát. Egyes részletkérdések még nyitottak, de a fő elvek már régtől ismertek és elfogadottak.
válasza: válasza:Érdekes válaszok érkeztek, de a kérdés nem az volt, hogy MIÉRT hasznos a nemek kialakulása, mert ez igazából egyértelmű.
A kérdés az, hogy HOGYAN történt ez meg?
A 6-os válaszoló által belinkelt oldal is inkább csak a "miért-jó?" kérdést magyarázza, és tele van feltételezésekkel.
A tudományos zsargont mellőzve: ahhoz, hogy az ivaros szaporodás kialakulhasson, egyszerre kellett megtörténnie, hogy hím és női egyedek keletkezzenek. Ráadásul ezeknek meg is kellett találniuk egymást, tehát nem keletkezhettek egymástól távol. A legnagyobb probléma azonban, hogy a hím és női egyedeknek passzolniuk is kellett egymáshoz. Tehát: véletlen mutációval létrejött egy olyan egyed, amelynek a szaporodásához egy tőle különböző másik egyedre volt szüksége. Véletlenül ezek pont olyanok voltak, hogy egymást kiegészítsék. Még az is valószínűtlen, hogy két egyforma mutáció keletkezzen, tehát mondjuk két vagy több hím vagy női egyed egyszerre, nemhogy két olyan, melyeknek pont egymásra van szükségük. Aztán ezek az eltérő ivarú egyedek a sok nem mutálódott között véletlenül egymásra is találtak, és szaporodtak. Nem sok véletlen ez egy kicsit?
Az ivaros szaporodás léte legalább akkora nehézséget okoz az evolúciós elméletnek, mint az élet kialakulása élettelenből. Míg ez utóbbit "elegánsan" félre lehet tenni az útból, mondván az "nem része az elméletnek", az előbbit nem lehet megkerülni.
A sablon válasz ismert: "amire jelenleg nem találunk magyarázatot, az nem jelenti azt, hogy nincs rá magyarázat. A jövőben majd bizonyára lesz."
Ez valamikor igaz, de sokszor nem. Pl. ha feltennénk a "hogyan lehet 2x2 egyenlő 5-tel?" kérdést, akkor nem jó válasz az, hogy "nem tudjuk, de dolgozunk a megfejtésen", hanem a jó válasz az, hogy "sehogy". Se most, se ötmillió év kutatás után sem adaható erre a kérdésre másmilyen válasz.
Néha be kell látni, hogy azért nincs válasz egy problémára, mert rossz volt a kérdés, amelyet feltettek. A rossz kérdés ebben az esetben talán a "hogyan alakult ki". Miért evidens, hogy az ivarok úgy alakultak ki? Mi van, ha mindig is voltak?
Az evolúciós elméletnek rengeteg szépen csengő - és folyton változó - elmélete van a részletkérdésekről, azonban az alapvető problámák megoldásáról, mint ez is - bocsánat a kifejezésért -, de fingjuk sincs. A tetszetős elméletek, melyekért a Nobel-díjakat és egyéb kitüntetéseket osztogatják, csak homokra épülnek.
válasza:Utolsó:
a nemek lassan alakultak ki, nem egy pillanat alatt és nem csak egy mutációval.
Az alapja az, hogy a baktériumok sokszor cserélnek DNS-t (ma is). Ehhez 2-20 példány összekapaszkodik, aztán egymás között cserélgetik a DNS-t.
Kezdetben egyforma sejtek cserélgettek örökítőanyagot.
Aztán - több mutációval - a sejtek egy része olyan irányban fejlődött, hogy gyorsabban megtalálják a másikat (ebből lett később a hímivarsejt) - más részük több tápanyagot gyűjtött (ebből lett a női ivarsejt).
De ez a folyamat nagyon sok generáción keresztül tartott és sok mutáció kellett hozzá!
Az pedig egyértelmű, hogy asok mutáció azért mehetett így végbe, mert ez előnyös változás volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!