Lehet, hogy mind egyek vagyunk és a világ csak a tudatalattink és vágyaink kivetülése?

Persze és pont ezért mozgatja ezt a világot a pénz:)

Szerinem ezt Te se gondolod komolyan.

A titok című filmről ez a véleményem: [link]

A többi áltudományos filmet vagy könyvet nem láttam. A kvantumfizikát meg hagyjuk ki ebből, egyébként a Koppenhágai interpretációt használják fel teljesen kiforgatva. Ha tudományosat is akarsz látni kvantumfizikából: http://www.youtube.com/user/gulyasakos?feature=watch Csak ehhez nem árt ha van megfelelő fizikai meg matematikai előismereted, ha meg is akarod érteni. Dávid Gyula egyetemi adjunktusnak vannak előadásai a fizikában nem jártasak számára is, neten is nyilvánosan elérhető.

"Lehet, hogy tévúton keressük mindenben a betegségek okát, meg kezelésének terápiáját közben azt csak magunkban kellene megtalálni ? Pont ilyen a gyógyszer is, hogy egy hatása van amivel valamit "gyógyít" (ha gyógyít), ezzel egyidejűleg egy másik mellékhatása, amivel másik bajt idéz elő, tehát a betegségek nem tűnnek el az orvostudományban, csak felváltják egymást.Lehet, hogy tévúton keressük mindenben a betegségek okát, meg kezelésének terápiáját közben azt csak magunkban kellene megtalálni ?"

A gyógyszernek azért vannak mellékhatásai az emberre mert az emberi szervezet összetett bonyolult szervezet, konkrétan nincs olyan hogy egy dologra hatni, de ezt biztos precízebben és bővebben meg tudná fogalmazni egy gyógyszerész vagy akinek van egy általános orvosi végzettsége. Szigorú szabálya van annak hogy egy gyógyszer mikor helyezhető forgalomba, először állatokon próbálják ki, aztán egy emberen (jó pénzért cserébe), majd sok emberen.

Az is bizonyított hogy gyógyulás eredményezhet ha csak placebót adnak be azaz a szervezetnek van öngyógyító képessége, tudományosan tesztelhető, reprodukálható a kísérlet hogy egy kontrollcsoport csak palcebot kap egy másik meg valódi gyógyszert, de azt meg kell említeni hogy statisztikailag jobb eredménye van a valódi gyógyszernek. Tökéletesen nem működik az öngyógyító képesség, de a gyógyszer sem.

Ha valakinek van valami különleges öngógyító, gyógyító , auralátó, tisztánlátó, látnoki vagy bármilyen parafenomén képessége akkor Magyarországon menjen az ELTE-re (más országba is biztos lehet) érdeklődjön utána, végeznek ilyen jellegű kutatásokat is, kölcsönösen megállapodott protokoll szerint kísérleteket végeznek, mellesleg még pénzt is kap ha sikeresen átmegy a kísérleti teszteken és tudományoson is elismerik, elfogadják akkor is ha nem hibátlan a teszt. (pl. auralátó esetén nem kell 100%-ba mindent eltalálni, hanem elég ha statisztikailag jobb eredményt produkál mint az egyszerű találgatás)

Nem lejáratásról van szó, hanem tényleg azt kutatják hogy valóban képes e arra a dologra.

Legjobb tudomásom szerint senki nem ment át még.

A teljesség kedvéért még annyit hozzáteszek, hogy ebbe a filmkritikába : [link] egy hibát talátam.

"A másik dolog: vajon egy megfigyelő tényleg úgy alakítja a valóságot, ahogy azt olyan gyakran állítják? Az igaz, hogy részecskeszinten egy fizikus nagyon nehezen tudja megmérni és feljegyezni a részecskéket, illetve a közöttük lévő kölcsönhatást anélkül, hogy beleavatkozna a mérési eredménybe. De (és ez a fontos!) ez azért lenne, mert a fizikus elméje befolyásolja a kísérletet? Azért van ez, mert a tudósunk érzékeli a kísérletet és az érzékelés során megváltoztatta a mérési eredményeket? Nem, a válasz sokkal földhözragadtabb. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot arról van szó, hogy a fizikusunknak például fel kell kapcsolnia a villanyt, hogy lássa az eredményeket. Eközben azonban más részecskék, például fotonok, az útjába kerülnek és megzavarják a kísérletet. Így lesznek a mérési eredményei befolyásolva és nem pedig az elméje által."

Ez nem teljesen igaz, mára már sikerült bebizonyítani hogy kvantumszinten pusztán csak a megfigyelés képes befolyásolni a mért részecskét. Trendi ma áltudományos és/vagy ezoterikus állításoknál ezt félremagyarázni. Amúgy is könnyen félreérthető egy laikus számára, ezért kell nagyon óvatosan fogalmazni. Megfigyelés alatt nem tudatos megfigyelőt kell érteni, hanem lehet egy mérőműszer is az. Megfigyelés alatt a rendszerből való információszerzést kell érteni. A megfigyelt objektum viselkedését megfigyeléssel nem tudja befolyásolni olyan értelemben ahogy utal rá a film, hangsúlyozom hogy NAGYON ÓVATOSAN kell fogalmazni. Jó példa erre a kétrés kísérlet aminek részleteibe nem mennék bele, ott ha megfigyelik akkor részecskeként viselkedik a foton, elektron stb (amit épp vizsgálnak) ha nem akkor hullámként, de nem TUDJA BEFOLYÁSOLNI a csupán a megfigyeléssel hogy épp melyik résen haladjon át a részecske és hova csapódjon be stb. Csak leegyszerűsítve írtam le dióhéjban erről sokat tudnék még írni, akit érdekel az úgy is utánanéz illetve ha van rá igény akkor részletekre is kitérek.

Fizetett ezoterika reklámunkat hallották. :)

"Lehet, hogy ténleg csak azért vagyok májbeteg, mert valamit nem tudok megemészteni és nem ilyen anyagi dolgokban kell keresni a hibát, hogy sok cigi meg zsíros, sós hús evés ?"

Így van, és a lányok sem a túlsúly meg az ápolatlanság miatt nem szeretnek, és a sikertelenségednek sem te vagy az oka. A kabbala tehet az egészről!

"Akkor ez pontosan azt jelenti, hogy az ember a tudatával befolyásolja a részecskét, hiszen a kölcsönhatásba kerülő részecske a mérés során nem megfigyelést jelent, hanem hatást. Nem igaz ? "

Pusztán a részecske megfigyelésének ténye befolyásolja, nem a megfigyelő tudata, gondolatai, szándékai, érzései stb. Megfigyelő alatt nem feltétlen tudatos megfigyelőt kell érteni, az lehet egy detektor is. Nevezzük hatásnak a megfigyelést, pontosabban tisztán a megfigyelés hatásának. Melyik lyukon halad át a részecske annak a megfigyelése. Ha a műszer elvégzi a mérést már akkor jelentkezik a hatás, embernek nem feltétlen kell tudnia arról hogy mi volt a mérés eredménye.

""A megfigyelt objektum viselkedését megfigyeléssel nem tudja befolyásolni olyan értelemben ahogy utal rá a film"

Hanem ? Hogyan van ez? Ha megkérhetem fejtsd ki kérlek. Megtisztelnél vele."

"Úgy hallottam, tudja befolyásolni. Ha akarja hullámként méri meg, ha akarja részecskeként. Eldöntheti hogy mindkét résen átmenjen vagy csak az egyiken, nemigaz ? "

Nem igaz. Azt döntheti el, hogy megméri e , hogy hol ment át. Ha a mérést elvégzi hol ment át akkor részecskeként viselkedik ha nem méri meg hol ment át akkor hullámként viselkedik.

A megfigyelő nem tudja befolyásolni hogy egy-egy konkrét részecske melyik lyukon haladjon át, meg azt sem hogy az ernyőnek épp melyik részébe csapódjon be. Sokszor elvégezve a kísérletet sose lesz tökéletesen egyforma a kép, de nagyon hasonló jellegzetes interferencia képet rajzolja ki az ernyőre ha nem figyelik meg hogy melyik lyukon mentek át. Viszont ha megfigyelik akkor másmilyen jellegzetes kép rajzolódik ki, de nem tudja a megfigyelő befolyásolni hogy egy kicsit legyen ilyenebb vagy egy kicsit olyanabb a kép. A kétrés kísérlet esetében nem a kvantumelméletet próbálták igazítani a tapasztalatokhoz, hanem pont fordítva. Épp azért végezték el egyáltalán a kíséreltet mert ez jött ki az elméletből és kísérletileg cáfolni akarták hiszen nem ezt mondaná a realitásérzék a józan ész. Sokáig egyes fizikusok abban a hitben éltek és elfogadott volt az a nézet (de nem volt bizonyítva, hit kérdése volt) hogy a detektor lép fizikai olyan fizikai kölcsönhatásba mely okozza azt a fajta jelenséget. Vita kérdése volt, de azóta már bizonyítva van hogy pusztán a megfigyelés ténye miatt van.

Az meg hogy mindkét helyen létezik félrevezető megfogalmazás, nem a megszokott értelemben vett létezés amit mondani szoktunk hanem ún. szuperponált állapotban lévő létezés, a szuperponált állapotfüggvénye beteríti mindkét helyet egyszerre. Ha megtörtént a mérés (hogy hol haladt át) akkor véletlenszerűen az egyik lyukon halad át. (A szuperpozíció más kvantumfizikai esetre is igaz, nem csak a kétrés kíséreltre). A hipotézis az hogyha megtörténik a megfigyelés a világegyetem szétágazik két fele egyik világegyetemekben az egy lyukon haladt át a míg más világokban a másik lyukon haladt, alteregónk mást lát hogy másik lyukon haladt át. Hogyha nem végezzük el a mérést akkor nem válik szét a világegyetem alternatív univerzumokká. Ezt végig lehet gondolni és számolni konzisztensen. Ezek között a világok között nem tudunk átjárni. Van olyan fizikai hatás mely szerint ha valóban léteznek ilyen univerzumok körülöttünk akkor majd itt is ki lehet mérni. Konkrét tervek vannak róla hogy kimutassák hogy léteznek melyekre 50-100 év múlva elég fejlett lesz a technika és elég elszántak az elméleti fizikusok hogy el is végezzék a kísérletet. Lehet mondani hogyha nem lehet átjárni akkor tökmindegy hogy léteznek e más alternatív univerzumok, hiszen mindig pont valamelyikbe találjuk magamat. Ez akkor lenne igazán érdekfeszítő ha át lehetne járni egyik világból a másikba. Mindenesetre egy nagyon érdekes kísérletet lenne, ha nem sikerül kimérni azt a hatást az nem azt jelenti hogy nem is létezik csak azt hogy nem találtuk meg. Ha találunk ilyet akkor az egy nagyon erős indíték arra hogy tovább folytassunk ilyen jellegű kutatásokat.

Elvégezték a késletetett kétrés kísérletet is, hogy miután megtörtént a kísérlet utána döntötték el hogy elvégzik e a mérést, úgy hogy a lyukak elé tettek egy kristályt mely a részecskéből mely kelt egy részecske párt amely összefonódott állapotban van a becsapódott részecskével. Ha a párt megmérik akkor ismerik az eredetit is. A későbbi döntés volt hatással a korábbi eseményre.

Sőt galaktikus méretekben is működik, megcsinálták űrben is detektorokkal hogy egy távoli galaxisból vagy csillagból jövő fény fotonjai merről jönnek …

"De mi szerez információt ? A részecske ? Nem, hanem te magad ! "

Ez egy jó kérdés, tegyük fel hogy a részecske nem hanem én. Mi van akkor ha egy macska látja meg? Ő is láthatja azt amit én. Vagy mi van akkor ha egy rovar látja? Hol a határ? Meddig mehetek le az egyre apróbb élőlények szintjéig? Talán már a detekor szerez információt ezáltal összeomlik a hullámfüggvény. Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik vetette fel először a Schrödinger macskája nevű gondolatkíséreltet mely szerint egy külvilágtól elzárt dobozba van melybe nem lehet belátni benne egy macskát helyezünk bele van bent egy Geiger-Müller számláló mely valamilyen rádiaktív atom bomlását méri mely egy ciánkapszulához van kötve melyet eltör ha lebomlott az atom szuperponált állapotban van , e szerint a macska egyszerre él is meg halott is pontosabban az élet és a halál szuperponált állapotában van, ha megnézzük hogy él e akkor beáll egy konkrét állapotba. Amit feljebb írtam lehet hogy a macska elvégzi az mérést és mindig egy konkrét állapotban van hogy él e de lehet hogy már a műszer is elég hozzá, de lehet hogy nem. Az is lehet hogy megfigyelem és amikor megfigyelem akkor még szuperponált állapotban maradt csak amikor elmondtam valakinek akkor áll be egy konkrét állapotba és én ezt úgy élem meg mintha tudtam volna akkor amikor láttam. Egyáltalán elég e látni , de nem felfogni? Ezt egészen addig ki lehet terjeszteni hogy az egész világegyetemet megfigyeli valaki ahhoz hogy létezzen. Ezt a tudomány máig nem tudta eldönteni. Materialista nézetet vallóak szerint már a műszer eldöntötte.

Hol határ a makroszkópikus és a mikorszkópikus méretek között?

Bizonyos hipotézis szerint a vírusok mérete alatt van. (Ez nincs alátámasztva tudományosan.)

Tudniillik a részecskéknek pontos helye nem is létezik hanem helyette valószínűségi sűrűsége van. Minél pontosabban ismerem a helyét annál pontatlanabbul ismerem a sebességét és fordítva, a heisenberg-féle határozatlansági relációból következik. A határozatlansági reláció lényege (sok fajta képpen lehet kimondani a relációt) ∆x*∆v >= Planck állandó/m. Vagyis a sebességének az elkentsége szorozva a helyének az elkentségével kisebb mint a plank állandó per az objektum tömege, a Planck állandó egy nagyon kicsi szám, ha ezt osztom a tömeggel akkor még kisebb számot kapok. Nem tudjuk a pontos helyét és tömegét csak bizonyos intervallumon belül. Pl egy macska esetében ez egy nagyon kicsi szám, mivel nagyon nagy tömege van egy macskának (mármint mikorszkópukus szinten nézve pl egy elektronhoz képest) ezért ez a bizonytalanság mérhetetlenül (észrevehetetlenül) Látszik hogy minél nagyobb tömege van egy objektumnak annál kisebben kell lennie annak az alsó korlátnak melynél nagyobbnak kell lennie a szorzatuknak. Macska esetében olyan kicsi ez a bizonytalanság hogy gyakorlatilag 0-nak lehet tekinteni. Ellenben ha egy elektron esetében annak tömege olyan kicsi hogy a Planck állandó/m hányados már jelentősen nagy lesz az elektronhoz tömegéhez és a sebességtartományához képest.

Megjegyzés:

Mára már lehet venni olyan hálózatot és hálózati eszközöket melynek biztonsága a kvantumfizikán alapszik (természetesen nem olcsó), ha próbálják lehallgatni akkor azt észreveszik mert a lehallgató a megfigyeléssel beleavatkozik a kvantumrendszerbe, korlátozott a felhasználhatósága pl. több 10 km-es távolságon kívülre nem működik (a legjobbak hatótávolsága 100 km környékén van) optikai kábelen működik. Hálózatoknál nagy távolságokra való adatátvitel céljából aktív hálózati elemeket szoktak berakni hogy erősítsék a jelet, ezt a jelet viszont nem lehet erősíteni és lemásolhatatlan is. Pl. a titkosszolgálat használja.

"Ez nem igaz, mert ha meg tudnánk az ismeretet, arról hol ment át, akkor a mérések után másképp viselkedik, de ha összekeverjük őket miután megmértük, azaz a mérési eredményt nem tudjuk meg, akkor hiába mértük meg ugyanúgy viselkedik, mint ha nem mértük volna meg."

Ha detektorral meg van mérve akkor összeomlik a hullámfüggvény, akkor is ha nem nézzük meg a mérés eredményét. Az interferencia kép akkor is kialakul. Polárszűrőkkel lehet "játszani" vele hogy másként polarizáljuk, majd ismét összekeverjük mielőtt megtudnánk mi volt, de itt nincs semmi mérés.

"Amikor mindkét tésen átmegy az elektron vagy foton, akkor csak úgy tud hulláminterferenciát alkotni, ha tudja hova kell becsapódnia, mivel valójában csak egyetlen résen megy át."

A tésen gondolom résen akar lenni. Ezt a mondatot nem értem logikailag, röviden azt állítja a mondat amikor két résen megy át akkor egy résen megy át.

"2 magyarázat adható csupán : "... "Lényeg : Mindenféleképpen megjelenik a materialista tudománytól távoli TUDAT. " ...

Már csak azt kéne definiálni pontosan hogy mi az a tudat.

""Ez nemigaz, mert ha polárszűrőkkel összeomlassztjuk a hullámfüggvényt, de később összekeverjük őket, azaz nem eldobjuk az eredményt, akkor szintén átmegy mindkét résen"

"Milyen" NEM eldobjuk az eredményt? Eldobjuk.

Ott nincs detektorral lemérve / megfigyelve hol ment át. Azaz nincs megfigyelő.

"Bórzasztó egyszerű, a megfigyelő amivel észleled a világot. Vagy a részecskének van tudata és tudja, hogy hova kell becsapódni vagy mi a tudatunk hatására másképp irányítjuk a fotont"

Ezek szerint tudata van egy fényképezőgépnek is amin amin van mosoly érzékelő és van arcdeketkor. Tudata van egy mozgásérzékelőnek is hiszen észlhetem vele a világot, jelez ha mozgás van. Egy régi biztonsági kamerának is van tudata hiszen vele is észlehetem a világot. Egy nagyothalló készüléknek is van tudata hiszen a világ egy részét (hangokat) azzal sokan észlelik.

Egy távcsővel is lehet észlelni a világot vagyis ezért van tudata egy távcsőnek. Autóba a visszapillantó tükörnek szintén tudata van hiszen észlelem vele a világot. A tükör meg a távcső meg a nagyothalló készülék lehet nem jó a definíciód szerint mert lehet hogy nem megfigylő. Nagyothalló készülék helyett legyen beszéd felismerő szoftver, tükör helyett legyen kamera alakfelismerő digitális kép szegmentáló szoftverrel akár lehet célhardver is. A röntgen, az MRI és egyéb orvosi képalkotáshoz használt célhardvereknek van tudata főleg ha különböző digitális képszegmentáló, képelemző stb szoftverrel segítjük az orvos munkáját. A valóságban ezeket nem tekintik tudatnak. A te definíciód szerint a tudatnak ahhoz hogy tudat lehessen feltétele hogy észlelnie kell a világot vagyis olyan tudat nem létezik ami nem észleli a világot. Ebből következik hogyha rendkívül fejlett technikával (ami jelenleg valószínű még nincs) fogunk egy embert és megszüntetjük az összes érzékszervével lévő agyával lévő kapcsolatot akkor annak az embernek megszűnik a tudata akkor is ha közbe akármire gondol és közbe hiába vágyik arra hogy kapja vissza az érzékszerveit az nem számít definíció szerint nincs tudata. Azon nyomban ahogy visszakapja az érzékszerveit újra lesz tudata. Tegyük fel hogy rendkívül fejlett technikával (ami jelenleg valószínű még nincs) egy kapcsolóval ki-be lehet kapcsolni az érzékszerveit és azzal szórakozik vele valami szadista, amikor ki van kapcsolva akkor attól még hogy bosszankodik hogy megint nem érzékel semmit nincs tudata hiszen a rendkívül egyszerű definícióból következik, amely definíció mellesleg elég önkényes.

Nincs teljesen kielégítő precíz definíciója a tudat fogalmának, senkinek sem sikerült meghatározni. Az emberi tudat fogalmát körül lehet írni (többé kevésbé), ezen kívül lehet/van másfajta tudat is. Innestől kezdve -"- Az elektronnak van tudata és tudja hova kell becsapódnia" – állítással nem lehet mit kezdeni hiszen azt sem tudjuk hogy milye van az elektronnak (mi az a tudata), nem tudok semmi érdemlegeset hozzátenni. Egy kocsmába egy sör mellett tudnék én is hozzátenni, de az nem a tudomány lenne, itt ez a tudomány rovat.

"Ha 2 rés van előtte és látszólag átmegy mindkét résen, akkor is valójában csak egyen megy át, csak nem tudjuk melyiket "

Dehogy. A kvantumfizikai modell kiadja hogy nem, az rendkívül irreálisnak tűnő modell miatt kísérleteket elvégezve azok alátámasztják a modellt.