Hogyan van ez a gravitációval?
Egy régi gyerekeknek szóló fizikakönyvben van egy ábra, melyszerint a gravitáció értéke 10 000 méteren 9,81N helyett csak 1,5N, azaz olyan, mintha a Holdon lennénk. Na de a repülők is ilyen magasan mennek, mégsem írnak arról, hogy olyan könnyű lenne a repüéőn minden, mint a Holdon, azaz 1/6-át nyomná a földi súlyának.
Egy táblázat szerint [link] a gravitáció 10 km magasan 9,779N, ami reálisabbnak tűnik, de továbbolvasva a táblázatot, már nem az. Ugyanis 100 km magasan 9,5N, ami viszont iszonyatosan soknak tűnik ahhoz képest, hogy ott már súlytalanságnak kellene lennie. Ugyanis így nehezen tud lecsökkenni közel 0-ra az űrállomások ca. 300 km-es magasságáig.
Akkor most ez hogyan is van?
válasza:A lényeg, ahogyan #5 és #6 is írta, a félreértés: 10000 km magasan olyan kicsi a gravitáció, nem pedig 10000 m-en.
Mivel a Föld sugara kb 6370 km, ezért eleinte 6,37 km-enként 2 ezrelékkel csökken a gravitáció -
magasabban ennél is kevesebbel: 637 km magasan 1 / 1,1^2 = 0,826 -szeres.
válasza: válasza:#13:
Nem vehető egynek.
Ha nem akarod kerékbe törni a fizikát, legalább azt hozzá kell írni, hogy 1 kg-ra ható súlyerő. Ez esetben a számérték azonos lesz a g-értékkel. De nem ugyanaz, mert a mértékegység más. Ilyesmire ügyelni kell, mert számolásnál úgy belekeveredsz, hogy csak na.
Utolsónak kösz!
De továbbra sem értek valamit. Ha 100 km magasan is csak alig csökken a nehézségi erő, akkor hogy lehetséges az, hogy a speciális vadászgéppel repülve a Kármán vonalat el nem hagyva, ca. 50 km-en már kvázi súlytalanság van?
Na meg az Airport 2000 című filmben sem valószínű, hogy 50 kmnél magasabbra repültek volna, mégis súlytalanság volt ott. Jó, ez csak egy film, de valós alapokon.
válasza: válasza:Így képzeld el:
A földön egy kis sugarú köríves híd tetején is "súlytalanság" van, ha megfelelő sebességgel hajtasz rá.
Pl.: v= 72 km/h = 20 m/s ; R = 40 m
a(cp) = v^2/R = 10 m/s^2 ~ g
Ha nagyobb sebességgel hajtasz rá, már repülsz is...
válasza:Kérdező, a probléma változatlanul az, hogy olyasmit szeretnél megérteni, aminek a fogalomrendszerét nem ismered, ezért folyton az általad ismert dolgokkal helyettesíted, ami hamis.
A föld gravitációja nem csökken közel nullára 300 km-en. Sőt a holdtávolságban sem. A gravitációs erőhatás (ami egy másik testre hat) a tömeggel arányos, és a távolság négyzetével fordítottan arányos. Viszont egy testre sok más erő is hat, például egy űrállomásra a pályájából adódó mértékű centrifugális erő. Ha a pálya olyan, hogy ez a két erő egyenlő és ellentétes, akkor az ott tartózkodó "súlytalanságot" tapasztal. Különben pedig a rá ható erők eredőjét érzékeli, például ha autóval túl gyorsan veszel be egy kanyart, akkor kocsistól elrepülsz.
A te problémád abból származik, hogy az emberre gyakorolt gravitációs hatást különféle helyzetekben nézed, és semmi más erőhatást nem veszel figyelembe, mert esetleg nem tudsz róluk. Azt hiszed, ellentmondás van, pedig csak nem a körülmények minden vonatkozását nézed.
Jó, van egy kis keveredés nálam, de ha egyszer felrepülök a magasba, és ott lebegek, akkor a földdel azonos sebességgel keringek, tehát a centripetális erő is figyelembe van véve.
Ha nem így lenne, akkor olcsó lenne a repülőút, mert csak fel kellene menni a magasba, és megvárni, amíg a föld megfelelő része odafordul, és nem kellene haladni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!