Hogyan van ez a gravitációval?

Elképesztően hatalmas fogalmi zavarokban küzdesz.

Az alapoknak olvass utána (hetedikes fizika) majd ugorj neki újra a kérdésnek.

Amit a hármas említett igaz. A gravitációt m/s^2 (ejtsd: Méter per szekundumnégyzet) ben mérjük. A másik pedig, hogy 300 km magasan nem 0 a gravitáció. Ott azért van súlytalanság, mert az űrhajósok "zuhannak" folyamatosan a Föld felé, de mivel elég gravitációs gyorsulással merőleges irányú mozgást végeznek egyidőben, így nem érnek Földet. Ezt nevezzük Földkörüli pályán mozgásnak. Ha jól belőjük a sebességet, akkor stagnál a magasság.

A súly pedig definíció szerint az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Az űrállomásokon azért van súlytalanság, mert nincsenek alátámasztva, se felfüggesztve. A súlytalanság nem abból fakad, hogy nincs gravitáció. A Földön is lehetsz "súlytalan" néhány pillanatig, ha szabadon esel. Például leugrasz egy toronyházról. Szabadesés közben súlytalanság állapotában vagy, akármilyen erős a gravitáció.

Érdekességképpen:

A Föld gravitációja felszínközelben: 9,81 m/s^2

10 km-en: 9,79 m/s^2

100 km-en: 9,53 m/s^2

300 km-en: 8,96 m/s^2

1000 km-en: 7,34 m/s^2

10000 km-en: 1,48 m/s^2

300000 km-en: 0,00425 m/s^2 (tehát még a Holdon is hat rád a Föld gravitációja, csak a Holdé elnyomja, mert itt már elhanyagolhatóan gyenge a Holdéhoz képest.)

Kedves hölgyek, urak!

A gravitáció egy erőhatás, vagyis teljesen rendben van, ha Newtonban mérjük. Amiről ti beszéltetek, az a nehézségi gyorsulás.

#8

Ebben igazad van, de szerintem egyértelmű, hogy a kérdező gravitáció alatt a nehézségi gyorsulásról beszélt, ugyanis magához az erőhöz nem lehet konstans értéket rendelni, hogy "gravitáció értéke 10 000 méteren 9,81N helyett csak 1,5N", ahogy a kérdésben olvashatjuk.

Természetesen én is pontatlanul fogalmaztam, úgyhogy utólag elnézést.