Miért van az, hogy a fundamentalista vallásosak és a harcos antiteisták egyaránt tudományos kérdést próbálnak csinálni a hitből?
Erről Einstein is többször beszélt, s többször ki is fejtette, hogy eléggé zavarja.
Engem is eléggé zavarnak az olyan előadások, amiben valami fazon igazolni próbálja, hogy van természetfeletti, vagy hogy nincs, különböző természettudományos bizonyítékokkal...
Eleve logikai bukfenc: természetfeletti létére, hogy lehetne természettudományos bizonyítékot találni?
A tudományok mondhatni módszertanilag agnosztikus jellegűek. Nem foglalnak állást ilyen kérdésben, hisz nem is az ő hatáskörük/kutatási területük. Ettől függetlenül egy tudósnak lehet személyes hite vagy nem-hite, de attól az még nem tudományos kijelentés, hisz hiányzik belőle a tudományos módszertan alkalmazása. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne logikus az elképzelésük, függetlenül attól, hogy teista, ateista, panteista, deista vagy milyen világképben hisznek. Sok tudós egyébként agnosztikus teistának, agnosztikus ateistának, agnosztikus panteistának stb. írja le magát, vagyis hangsúlyozzák, hogy nincs elég tudásunk ilyen kérdésekben dönteni, ettől függetlenül a személy elképzelésük ez és ez, de ezt ők sem tudják alátámasztani, max. megindokolni, hogy ők miért érzik így.
Akkor mégis miért akarják a szélsőségesek tényként bizonyítani azt, amiről valószínűleg soha nem lesz valós bizonyítékunk?





A hit a tudással meglehetősen szemben álló állapot. Akinek természettudományos műveltsége van, annak értelemszerűen már nincs szüksége a vallásos világképre, sőt kifejezetten undorító bántalmazásnak éli meg a hívő emberekkel való meddő hitvitákat.
A bizonyíték az, hogy a természettudományok konzisztensek, fejlődnek és a mindennapokban is hasznosan érvényesíthetők. A vallások csakis a fiatalabbak és gyengébbek elnyomását szolgálják.





"Miért van az, hogy a fundamentalista vallásosak.... tudományos kérdést próbálnak csinálni a hitből?"
Ilyennel nem nagyon találkozni, elvégre bármely vallás ízekre szedhető 5 perc alatt tudományos módszertannal, ha annak szövegeit szó szerint értelmezzük. Márpedig a fanatikusok azt szokták tenni.
#1.
"Akinek természettudományos műveltsége van, annak értelemszerűen már nincs szüksége a vallásos világképre"
Ez történelmi alapon meglehetősen nagy tévedés, annak tükrében, hogy elég sok matematikus, fizikus stb. volt deista, panteista, teista stb. Kezdve Einsteinnel, akit bár kifejezetten taszítottak a személyes istenségek teista imádása, egy Spinozáéhoz hasonló, panteista istenképe volt. Vagy a másik nagy fizikus, Newton, aki unitárius teológus is volt. De említhetnénk Lemaitre-t is, aki az ősrobbanás elméleteinek alapjait lefektette.
"A vallások csakis a fiatalabbak és gyengébbek elnyomását szolgálják."
Fogalmam sincs, hogy mi alapján mondod ezt például a buddhizmusra is, amit bár használtak elnyomásra, alapvetően pont, hogy az elnyomás alóli felszabadulás eszméje.
"A hit a tudással meglehetősen szemben álló állapot. "
Igen, ameddig van biztos tudásunk egy területen. Viszont egy olyan területen marad kizárólagos lehetőségként, amiről tudásunk soha nem lesz.
Nevetségesnek találom, amikor az antiteisták kijelentik, hogy az ő álláspontjuk tudományosan egyesül igaz. Olyan nevetséges, mint azok a vallásosak, akik régészeti módszerekkel keresik Noé bárkáját stb.
"I have repeatedly said that in my opinion the idea of a personal god is a childlike one. You may call me an agnostic, but I do not share the crusading spirit of the professional atheist whose fervor is mostly due to a painful act of liberation from the fetters of religious indoctrination received in youth. I prefer an attitude of humility corresponding to the weakness of our intellectual understanding of nature and of our own being." Albert Einstein
"[T]he fanatical atheists...are like slaves who are still feeling the weight of their chains which they have thrown off after hard struggle. They are creatures who—in their grudge against the traditional 'opium of the people'—cannot hear the music of the spheres." Einstein
#2.
Csinálhatunk ilyet, illetve csinálnak is ilyet. Csak éppenséggel az egész levezetés rossz. Mint a lapos Föld esetén.
Úgy állnak neki egy téma kutatásnak, hogy előre megvan, hogy mit akarnak kihozni belőle.
Plusz torzítanak és olyan érveket hoznak, amelyekből nem következik semmi.
Tehát vagy a megállapítok hibásak, vagy a retorikai felépítés hibás.
#6.
A tudomány képes volt megcáfolni az áltudományokat. Amennyiben őket érted "ezósok" alatt. Persze placebó mindig van.





Kapaszkodj meg: a tudomány képes vizsgálni a természetfelettit.
Kivéve persze akkor, ha ennek pont az a szándéka, hogy becsapja a tudományt, ÉS elég hatalma is van hozzá.
#8.
Hogy lenne már képes a tudomány a természetfelettit vizsgálni? Te magad is valamelyik fenti csoportba tartozol?
A természettudományok definíció szerint a természet törvényszerűségeit vizsgálják.
Ha tudományra gondolsz, akkor egyedül a filozófia jöhet szóba, de az történetesen az a terület, amit a vulgármaterialisták nem tartanak tudománynak, a fundamentalista vallásosak meg nem éppen erősek benne, hisz a szó szerinti szövegértésen kívül másról nem nagyon hallottak még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!