Ha van egy biztosításom, amiben a következő költségek merülnek fel, így kell kiszámolni a megtérülési időt? (lent)
10 000 forintot rakok be minden hónapban
Az első évben, az első éves díj 25%-a költség.
Minden egyes hónapban 670 forint kezelési költséget számol fel a biztosító.
n=periódusok száma (éves tőkésítés van)
r=kamatráta
-(12*10.000*0,25)+10.000*[((1,1^n)-1))/0,1] - 670*12*n=10.000*n
-(12*10.000*0,25): Ez az első éves díj
[10.000*((1,1^n)-1))/0,1]: Ez a kamatos kamattal számított mértani sor, ami a biztosítási összegek szummázása. (havi díjak)
670*12*n: Ez a havi rendszerességgel levont díj évesítése.
10.000*n: Ez pedig a periódusonkénti befizetés, ha minden hónapban elraknál kamat nélkül pénzt a párnád alávagy befőttesüvegbe.
Az inflációval nem számoltam, de azt is meg lehet oldani.
Bárhogy is matekolsz minden egyenlet megbukik mert fix kamatrátával számolsz (ha jól vettem ki akkor 10%-kal tetted).
Befektetéseknél visszamenőleg meg lehet állapítani a kamatot (befektetéseknél inkább évesített hozamról beszélünk) és ebből úgymond becsülni lehet a jövőbeni teljesítést. Ez olyan mint a nagy családi karácsonyi vacsoramennyiség kitalálása: ha Pista bácsi eddig 2 tányér halászlét evett minden karácsonykor, akkor vélhetőleg most is annyit fog, úgyhogy e szerint főzünk .)
Szóval az ilyen típusú befektetéseknél/biztosításoknál lehetetlen megtérülési időt számolni. A befektetésed teljesítményétől és a befektetési politikádtól függ a bukás vagy a megtérülés.
Aki fixen ígért Neked garantált és egyben elkápráztató lejárati összeget, az egyszerűen át akar verni. (Gondolj bele: ha lenne ilyen magas (10%) és egyben biztos éves hozamú befektetés akkor a tőzsdeguruk is oda raknák a pénzt, nem pedig spekulálgatnának)
Nagyon leegyszerűsítem a választ amennyiben konkrétan a megtérülésről beszélünk: akkor térül meg amikor a befektetésed eléri azt az árfolyamot (azt a többlet pénzt) amiért már érdemes hozzányúlnod és realizálnod a hasznot.
(pl.: ha valaki 290Ft-ért vett eurót, az most eldöntheti, hogy 310-ért érdemes-e megválnia tőle és megelégszik 7%-os hozammal, vagy ez nem elég neki és abban bízik, hogy lesz az euró esetleg 330Ft-s és majd akkor adja el.)
A magas hozamok elérhetőek, hogy hazai példával éljek:
Nézd meg pl. az OTP Supra befektetési alapot, hiába hozott párszor éves szinten 50%-ot, azt senki sem garantálja, hogy ez így is fog folytatódni...
A fentiekkel egyáltalán nem támadom a befektetéseket, sőt nekem is van pár, de csak így tiszta a kép: a befektetéseknek nincs biztos hozama. Annak való, aki a helyén tudja ezt kezelni.
Akinek nem való: ha az ember vakló módjára csak fizeti, rá se néz a lejáratig, majd bukta esetén okol/szid mindenkit csak éppen magát nem hibáztatja.
Akkor lehet jó eséllyel eredményeket produkálni vele és egyben annak való: aki oda is figyel rá, esetleg még menet közben képezi is magát e téren, ugyanúgy gondozza és karban tartja mint az autóját, lakását vagy egyéb más vagyonát.
Kicsit kibontottam a választ mert úgy gondolom, hogy ezt két mondatban nem lehet kifejteni.
Megtakarításban és befektetésben is szívesen segítek!
Egy klasszikus a végére: a magtakarítás az az a pénzfelhalmozási forma amivel összeteszünk annyi pénzt amit már érdemes befektetni! .)
Egy dolog még kimaradt az előzőből:
Nem akarok senkit sem rábeszélni a befektetésekre, de ugyanakkor elrettenteni sem. Mint már említettem, tudni kell a helyén kezelni.
Szóval a lényeg:
A mai világban a számítástechnika sok helyen segíti és könnyíti az életünket.
Léteznek olyan biztosítások/befektetések (NEM TŐZSDEI ROBOTOK) amelyek elég fejlett informatikai háttérrel vannak felvértezve, így a saját beállításaink szerint időben megállítják egy befektetés zuhanását vagy éppen fordítva, ha mondjuk 20%kal emelkedik az árfolyam akkor realizálják a hasznot. (Ez azért nem old meg mindent de azért elég nagy mértékben hozzájárul a befektetési kockázat jelentős csökkentéséhez)
Többet a témához már nem tudok tenni, legfeljebb magamat ha ez érdekel .)
Tök jó a filozófiád öregem köszi, de én az egyenlet helyessége felől érdeklődöm.
"Ez pedig a periódusonkénti befizetés, ha minden hónapban elraknál kamat nélkül pénzt a párnád alá vagy befőttesüvegbe."
Érted már?
Nem tudom, én inkább csináltam egy marha nagy és bonyolult Excel táblát ugyanehhez :)
(havi tőkésítéssel, mert az jobban megközelíti a unit-linked működését; valójában értékelési naponként van tőkésítés)
Ha erre ki tudsz találni képletet, akkor fogadd őszinte elismerésem!
Szinte biztos vagyok benne, hogy nem jó a képlet, de ha jó lenne, akkor sem érne sokat a valós szerkezet bonyolultsága miatt.
Sajnos én nem tudok irányt mutatni a képlet fejlesztésében, de szívesen megosztom az Excel modellt, hátha az segít neked:
Kezdjük ott, hogy tényleg nem jó a képlet, mert a jobb oldalon 10.000*12*n-nek kellene lennie. Egyébként szerintem más probléma nincs vele. A szerkezet pedig éppen annyira bonyolult, mint amennyire felvázoltam.
Van a kezdeti költség, ami 30.000 forint. Van a havi rendszeres költség, ami 670 forint. Ez n*12 évente. Van a mértani sor képlete, ami a befizetett díjakból adódik. Annyit lehetne még hozzátenni, hogy a 10%-os hozam helyére (1+r)-t rakni a változó kamatozás miatt. (Ugye r a kamat.) Nem értem mi a rossz benne. Valami matematikus nincs itt, aki átnézné?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!