Mit tudtok a Holdról?

Kedves 18:26-os!

Válaszod indokold!

A Hold anyaga megfelel a Föld köpenyének.

Ebből világosan látszik, hogy származásuk azonos.

Azon kívül a Mars holdjai (Phobos és Deimos) befogadott kisbolygók. Nézd meg az alakjukat! És nézd meg a Holdét! Akkor rögtön látni fogod, hogy t emondtál orbitális baromságot. Valóban van egy ilyen elmélet, de a Földből való "kivállás" sokkalta valószínűbb.

"a gömb formát a hold a saját gravitációs ereje miatt vette fel. "

Egy kérdés: Egy Föld körül keringő anyaghalmaznak hol van gravitációja?

Amúgy van számos test a Naprendszerben, amelynek van gravitációja, mégsem gömb alakú.

"a távolodás igaz, de nem ennek következtében csökken a föld forgási sebessége, hanem a kölcsönös árapály erő miatt. (néhány millió év múlva mind a két égitest ún. kötött forgásban lesz) "

Pont ezzel cáfoltad meg magad.

Az árapály erő azért csökken, mert nő a távolság. Ergo: A Föld azért lassul, mert a Hold árapály-keltő ereje egyre kevésbé hat rá. Igaz nem ez a közvetlen ok, de akkor is ok.

A dőlésszög tényleg annyi.

És tényleg ingadozna, de annyit azért nem.

Ahhoz több mint 60°-ot kéne ingadoznia, ami teljesen irreális.

- a "sajtos" vagyok ismét -

19:30- nak:

"Egy Föld körül keringő anyaghalmaznak hol van gravitációja?"

mondd, kedves barátom, aki ennyire nincs tisztában a fizikával, az honnan veszi a bátorságot, hogy megszólaljon?

képzeld el, minden tömeggel rendelkező testnek VAN gravitációja - még neked is...

minél nagyobb a tömeg, annál jelentősebb a gravitációs erő. a mars holdjai egyszerűen nem elég nagok ahhoz, hogy a gr. erő gömbbé formálja őket.

"Amúgy van számos test a Naprendszerben, amelynek van gravitációja" - képzeld el, minden testnek (és nem csak a naprendszerben...) van gravitációja.

"Valóban van egy ilyen elmélet, de a Földből való "kivállás" sokkalta valószínűbb"

szóval, akkor csak valószínűségekről beszélsz? én sem mondtam mást. (a két égitest anyagának azonosságát meg nem tudom, hogy honnan veszed, de biztosan adsz egy linket, ahol erről írnak...)

és a legszebb:

"Az árapály erő azért csökken, mert nő a távolság. Ergo: A Föld azért lassul, mert a Hold árapály-keltő ereje egyre kevésbé hat rá."

kedves barátom, te kevered a szezont a fazonnal, izé... az okot az okozattal.

a föld forgása pont az árapály erő hatása miatt csökken - különben mi a fene fékezné a forgását?

az még hagyján, kedves barátom, hogy a fejedben teljes a zűrzavar, de ne akard félrevezetni a kérdezőt...

"képzeld el, minden tömeggel rendelkező testnek VAN gravitációja - még neked is...

minél nagyobb a tömeg, annál jelentősebb a gravitációs erő."

Ez nem válasz.

Persze hogy az egyes testeknek van gravitációja. De attól még nem állnak össze gömbbé.

"szóval, akkor csak valószínűségekről beszélsz? én sem mondtam mást. "

Nem. Te azt mondtad, hogy orbitális baromságot mondtam és egy sokkalta valószínűtlenebb elmélettel álltál elő.

A két égitest azonosságát onnan veszem, hogy tanultam az egyetemen, és valószínű, hogy olyan professzorok, akiknek az a munkája, hogy ezt tanítják, nem fognak hazudni az előadásukon.

Amúgy ha nem fogadod el, bizonyítsd az ellenkezőjét!

Pont, hogy te akarod félrevezetni.

Én földrajz szakra járok és épp két hete tanultam ezt. És te?

20:33- as

Nem tudom, hogy hogyan kerültél az egyetemre, de hogy ennyi tudással nem sokáig fogsz sokáig ott maradni, az biztos…

„Persze hogy az egyes testeknek van gravitációja. De attól még nem állnak össze gömbbé.”

Szóval, a gravitációtól nem állnak össze gömbbé… ezt elmondanád a többi bolygónak is? (esetleg azok kocka alakúak, hiszen nagyon sok van, amelynek nincs holdja…)

Amúgy, mintha az előbb még azt bizonygattad volna, hogy a holdnak nincs gravitációja…

A hold származásáról nem mondtam mást, mint hogy két elmélet van a keletkezésére, de egyik mellett sincs döntő bizonyíték. Nem súlyoztam a két elmélet között.

„A két égitest azonosságát onnan veszem, hogy tanultam az egyetemen”

Megadhatnád annak a tankönyvnek a címét, amely ezt olyan bizonyossággal állítja…

„Amúgy ha nem fogadod el, bizonyítsd az ellenkezőjét!”

Nem fogom bizonyítani, mert nem tudom – ahogy azt sem, hogy a két égitest anyaga megegyezik. (és a tudományos világ sem tudja, éppen ezért él egymás mellett a két elmélet…)

„Én földrajz szakra járok és épp két hete tanultam ezt.”

Földrajz szakra nem jártam, de csillagászatot tanultam néhány évig :)

21:40- nek:

igen, de ez az amorfitásra való hajlam, csak az égitest bizonyos nagyságáig igaz. egy adott méret (tömeg) felett már a gravitációs összehúzó erő érvényesül, ezért minden, néhány száz km- nél nagyobb átmérőjű égitest gömb alakot vesz fel. (persze ez sem pontosan igaz, mert tökéletesen gömb alakú égitest nincs...)